2019. május 15. szerda, 08:40
Az Európai Bizottság tavaly megjelent forráselosztási javaslatának megváltoztatását sürgette az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára. Schanda Tamás szerint a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési ciklust Magyarország hosszú távú céljaihoz kell igazítani.

Az államtitkár a kohéziós forrásokról tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy a 2020-ig tartó ciklus 25 milliárd eurónyi uniós keretének felhasználásában Magyarország az Európai Bizottság értékelése szerint is jól halad, a hatékony felhasználás kiegészíti az észszerű költségvetést és a gazdasági növekedést. Az elszámolások és kifizetések a tervek szerint folytatódnak, a kormány a rendelkezésre álló keret 66 százalékát már kifizette a projektek végrehajtóinak, az Európai Bizottságtól pedig az összeg 33 százalékát hívta le.

Schanda Tamás közölte, hogy a kormány megkezdte az előkészületeket a következő uniós ciklusra, a vállalt határidőket tartani fogja, és kemény tárgyalásokra készül annak érdekében, hogy a kohéziós források felhasználása megfeleljen Magyarország 2030-ig szóló stratégiai céljainak.

Az Európai Bizottság pénzügyi javaslatát Magyarország számára több okból is csalódást keltőnek nevezte az államtitkár.

Véleménye szerint aggályos, hogy az uniós költségvetési tervezetből hiányzik a hosszú távú jövőkép és stratégia, és elfogadhatatlan, hogy a Magyarországnak járó támogatási keret reálértéken 24 százalékkal csökkenjen, a 2020-ig tartó időszakénál 5,7 milliárd euróval kisebb, 17,9 milliárd euró legyen 2027-ig.

Visszautasította többek között a közös agrárpolitika forrásainak csökkentését, ami a közvetlen kifizetések 16 százalékos mérséklésével, a vidékfejlesztési támogatások 27 százalékos mérséklésével járna. Évente és hektáronként a magyar gazdák 15 ezer forinttal kisebb területalapú támogatáshoz jutnának, ezzel a fejlesztés lehetőségét vesztenék el - tette hozzá.

Az államtitkár kifogásolta a feltételek tervezett szigorítását is, többek között a társfinanszírozás arányának emelését, az előfinanszírozás szintjének csökkentését, és az elszámolás idejének lerövidítését.

Megdöbbentőnek nevezte, hogy a bizottsági javaslat a gazdagabb és a költségvetési fegyelmet nem tartó országoknak kedvez, illetve azt, hogy a brüsszeli bürokrácia magára is több pénzt költene, holott a Brexit épp a keret csökkentését indokolná.

A bizottsági javaslat ráadásul növelné a központi, brüsszeli irányítású programok arányát és forrásait. Az államtitkár rámutatott: ezekből a forrásokból Magyarország és a régió részesedése rendkívül alacsony, így ez a pont is a gazdagabb régióknak kedvez.

Visszautasította azt is, hogy a tervezet jogállamisággal foglalkozó fejezete alapján vitatható jogalappal fel is függeszthetnék a támogatásokat. Úgy véli, az Európai Bizottság ezzel túllépi a hatáskörét, hiszen a közösség végrehajtó szerveként politikai nyomásgyakorlásra használhatja a forrásokat.

Az államtitkár szerint a legfontosabb cél 2020 után a jól működő intézkedések fenntartása és további finanszírozása, hiszen épp ez biztosíthatná a kohéziós politika lényegét, az EU-n belüli egyenlőtlenségek csökkentését.

Az államtitkár arról is beszélt a sajtótájékoztatón, hogy az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak is szerepe van az uniós költségvetés kialakításában, a május 26-i európai parlamenti választás tehát ebből a szempontból is kulcsfontosságú Magyarország számára.

(Forrás: MTI/ITM)


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja