A brit pénzügyminiszter szerint Nagy-Britanniának olyan új viszonyrendszert kell kialakítania az Európai Unóval, amely lehetővé teszi az elmúlt évtizedek alatt aprólékos munkával kiépített üzleti kapcsolatok megőrzését a brit EU-tagság megszűnése után is.
Philip Hammond, aki a londoni City polgármesteri rezidenciájának – Mansion House – csütörtök este rendezett hagyományos éves bankettjén szólalt fel, kijelentette: ehhez továbbra is nyitott piacok kellenek, és olyan határok, amelyek csak csekély súrlódást okoznak a kereskedelmi forgalomban.
A miniszter szerint a tárca célja az, hogy az Európai Unión kívül is, de az EU-val szorosan együttműködve és vele szoros kereskedelmi kapcsolatokat fenntartva biztosítsa a britek jólétét.
Hammond hangsúlyozta: ezek a törekvések nem teszik az általa vezetett pénzügyminisztériumot „a Brexit ellenségévé”.
A pénzügyminiszter ezzel közvetlenül utalt arra, hogy a konzervatív párti brit kormányon belül rendre komoly bírálatok érik őt és a tárcát a keményvonalas Brexit-tábor képviselői – mindenekelőtt Boris Johnson külügyminiszter – részéről.
Johnson legutóbb néhány napja, egy londoni üzleti rendezvényen – szavait nem a nyilvánosságnak szánva – azt mondta, hogy a Hammond vezette pénzügyminisztérium a brit EU-tagság fenntartására törekvő tábor központja.
A külügyminiszter rögzített, majd kiszivárogtatott megjegyzései szerint a pénzügyminisztérium annyira fél a rövid távú gazdasági fennakadásoktól, hogy ezek elkerülése végett feláldozza a Brexittől várható közép- és hosszú távú gazdasági előnyöket is.
Philip Hammond azonban csütörtök esti beszédében kijelentette: az egyértelmű hosszú távú cél olyan tartós partneri viszony létrehozása az EU-val, amely tükrözi az unióban Nagy-Britannia által eltöltött négy és fél évtizedet, és amely figyelembe veszi, hogy a brit gazdaság legfontosabb kereskedelmi partnere az Európai Unió.
A brit pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Dover és Calais kikötői között húzódik a legforgalmasabb európai kereskedelmi folyosó.
Hammond szerint Nagy-Britannia és az Európai Unió jövőbeni partneri viszonya akkor lehet sikeres, ha részét képezi egy olyan mechanizmus, amely lehetővé teszi a pénzügyi szolgáltatások kétoldalú kereskedelmének folytatódását, ehhez viszont nyitva maradó piacokra és mélyreható szabályozói együttműködésre van szükség London és az EU között.
Ugyanennek a fontosságára hívta fel a figyelmet Mark Carney, a Bank of England kormányzója is, aki szintén felszólalt a Mansion House-ban rendezett csütörtök esti banketten.
A brit jegybank vezetője a londoni City pénzügyi központjának több száz meghívott képviselője előtt tartott beszédében elmondta: a londoni pénzügyi szolgáltatási szektornak a brit hazai össztermék (GDP) 3 százalékával egyenlő külkereskedelmi többlete van, miközben a brit gazdaság egészének külkereskedelmi mérlege ennél kétszer nagyobb GDP-arányos hiányt mutat.
Carney hozzátette: a pénzügyi szolgáltatási ágazat a brit költségvetés éves adóbevételének 11 százalékát adja; ez hetente több mint 1,25 milliárd font (464 milliárd forint) adóbefizetést jelent.
A Bank of England kormányzója hangsúlyozta azt is, hogy a londoni pénzügyi központ bonyolítja a globális devizakereskedelem 40 százalékát.
Mindezek alapján „a City Európa befektetési bankára” – mondta a brit jegybank vezetője.
MTI/Kertész Róbert, London
