Idén a B Corp mozgalommal kívánunk nyitni a kkv-k és a családi vállalkozások felé – mondta Lévai Gábor, a Civil Support alapítója és ügyvezetője a KamaraOnline-nak adott interjúban.
Társadalmi vállalkozások és civil szervezetek fenntarthatóságát segíti a Civil Support Közhasznú Nonprofit Kft., amely idén februártól Magyarországon elsőként a B Corp minősítéssel is rendelkezik. Azt hiszem, idehaza meglehetősen kevesen vannak tisztában azzal, hogy ez egyáltalán micsoda. Így adta magát az első kérdés, amikor elkezdtük a beszélgetést Lévai Gáborral, a Civil Support ügyvezetőjével.
– Mennyien ismerik ma Magyarországon a B Corp mozgalmat?
– Itthon egyelőre születőben a mozgalom, egy tagja viszont már biztos van, ezek mi vagyunk, a Civil Support. A mozgalom európai központja a közelmúltban jelezte, hogy amióta februárban megkaptuk a minősítést, Magyarországról több regisztráció érkezett hozzájuk. A 200 kérdéses önértékelő kérdőív kitöltésével bárki tisztában lehet azzal, hogy éppen hol tart a munkával.
– Bármekkora szervezet kitöltheti a kérdőívet?
– Igen. Négy terület a vizsgálat tárgya: milyen a cég irányítása, milyen az üzleti modell, s abban hol kapnak szerepet hátrányos helyzetű csoportok. Hogyan dolgoznak a munkatársakkal, illetve hogyan foglalkoznak a környezettel, s ezzel együtt milyen hatással van a környezetére az adott szervezet.
– Egyáltalán miért hozták létre a B Corpot?
– A mozgalom indulása a 80-as évekre tehető. Akkor több szakcikk is foglalkozott azzal, hogy a világ fenntarthatóságához elegendő-e, ha a cégek „csupán” profitot termelnek. Született egy koncepció, hogy ez önmagában kevés. A részvényesek érdekei helyett a vállalkozás működésében részt vevő valamennyi szereplő érdekeit helyezi előtérbe az elmélet, amelyet a gyakorlatban kell megvalósítani. Ez volt az alap, szakértők ezek alapján fejlesztették ki a mai kérdőív első változatát, és kezdték gyűjteni a cégek erre vonatkozó adatait.
– Lehet, hogy a Magyarországon dolgozó multik anyavállalatai odahaza már a mozgalom tagjai?
– A B Corp alulról építkezik, jellemzően kicsik és közepes szervezetek minősíttetik magukat. Sok közöttük a családi vállalkozás – vagyis nem a multik járnak élen. Jó néhány lokálisan működő zöld bank is a mozgalom tagja lett, elég sokan németországi székhelyűek. De tag például Brazília legnagyobb kozmetikumgyártó cége is, ahogy tag a startupoknak pénzt gyűjtő nemzetközi platform vagy a kézműveseket egybefogó másik platform is. Utóbbiak több millió dolláros forgalmat bonyolító vállalkozások. A világon nagyjából 2 ezer auditált B Corp van, ebből Európában 400-at találunk – úgy, hogy Európában lényegében két évvel ezelőtt kezdődött a mozgalom felfutása.
– A gyakorlatban hogyan néz ki az auditálási folyamat?
– Először is ki kell tölteni a 200 kérdéses önértékelést, amelyen minimálisan 80 pontot kell elérni. Megjegyzem: ha valaki egyetlen pontot kap, az jelzi, hogy valamit már biztos tudatosan csinál.
– Gondolom, nincs értelme úgy kitölteni a kérdőívet, hogy tudom, mire kapok pontot.
– Ennek valóban nincs értelme. Bár 2 ezer minősített vállalatról tudunk, a kérdőívet 50 ezer cég használja világszerte, és a számuk folyamatosan nő. Vagyis most ennyien vannak, akik rendszeresen vizsgálják, hogy a társadalmilag hasznos, tudatos építkezésben hol tart éppen a vállalkozásuk. Ha valaki nem érte el a minimális pontszámot, rengeteg praktikus útmutatást kap, hogy mit kell csinálnia. A 80 pont birtokában aztán lehet jelentkezni a nemzetközi szervezetnél az auditálásra.
– 80 ponttól automatikusan auditálják a jelentkezőt?
– Nem. A nemzetközi szervezet szakembere a kitöltött kérdőív alapján véletlenszerűen kiválasztva különböző dokumentumokat kér be, amelyeket fel kell tölteni a rendszerbe. Ezután következik egy ellenőrző skype-beszélgetés. Az angol nyelvű interjúban az összes kérdést végigveszik az auditorral, utóbbi nézi az összefüggéseket, belekérdez, ha valami nem egyértelmű, pontosításokat kér.
– Ez az igazi vizsga?
– Tulajdonképpen igen, hiszen ha valaki csak a pontszerzés miatt adott volna „elvárt” válaszokat, az gyorsan „lebukik”. A mi cégünktől ketten vettünk részt a beszélgetésen. A tesztinterjú után felfelé és lefelé is módosulhat az eredmény. Mi például a teszt kitöltésekor 110 pontot értünk el, majd az ellenőrzés után 96 pont lett a végleges eredményünk. Ennek birtokában jön a B Corpot működtető szervezetnél egy belső konzultáció, majd az üzleti modellt vizsgáló komplex anyagot kérnek a jelentkezőtől. Mi társadalmi vállalkozásokat és civil szervezeteket fejlesztünk, nálunk elsősorban a munkánk társadalmi hatására voltak kíváncsiak. Alá kellett támasztanunk, hogy a hátrányos helyzetűekkel foglalkozó szervezeteket milyen módon és eszközökkel (legyen az akár pénzforrás, információátadás, kommunikáció segítése), mennyire hatékonyan támogatjuk. Azt is meg kellett adnunk, hogy az árbevételünk hogyan, miből tevődik össze.
– És ekkor következik végre az auditálás.
– Igen. A második körös adatfeltöltés után értékelnek, és döntenek a minősítésről vagy a nem minősítésről.
– Ha jól sejtem, ez több hetes folyamat.
– A mi esetünkben durván három hónapig tartott, de másoknál ez jobban elhúzódhat. Mi ugyanis két éve nagyon tudatosan készültünk rá, aprólékosan felkészültünk minden részletre.
– Mi a minősítés gyakorlati haszna?
– Nekünk három dologra jó. A saját szervezetünk fejlesztéséhez például kiváló mankó. Ki tudjuk jelölni, hogy a munkatársainkkal való együttműködésben mi a soros feladatunk. Látjuk, hogy a környezettudatosságban mit tudunk fejleszteni, és meghatározzuk, hogy az üzleti modellünkben hogyan tudjuk növelni a társadalmi hatást. Ez tehát az egyik előny. A másik: szeretnénk elérni, hogy minél több szervezet váljon B Corppá Magyarországon, a folyamatban tanácsadóként dolgoznánk – ez akár üzleti előnyt is jelenthet a számunkra. A harmadik pedig az, hogy szeretnénk közösségként hozzánk hasonló szervezetekkel együtt lenni: szeretnénk megtalálni azokat, akiknek a miénkhez hasonló az értékrendje. Vagyis elkezdjük felépíteni a hazai B Corp mikroközösséget.
– Mit remél Magyarországon?
– Máris van két komoly szövetségesünk. Az egyik a MagNet Bank, amelyik közösségi bankként az értékalapú bankok világszövetségének a tagja. Ezek a pénzintézetek olyan ügyfeleket és projekteket finanszíroznak, akiknél és amelyeknél mérhetően pozitív a társadalmi hatás. A MagNet Bank tavaly lett a szövetség tagja, s nekik is az a céljuk, hogy minél több B Corp működjön Magyarországon. A másik szövetségesünk a Family Business Network magyarországi tagszervezete, amelyik nagyon szorosan együttműködik a B Corp nemzetközi mozgalommal. Nekik egyébként saját kérdőívük is van, amelyet a B Corp mintája alapján fejlesztettek ki családi vállalkozásokra fókuszálva. Azt vallják, hogy egy családi vállalkozás hosszú távon akkor marad fenn, ha felelősséget vállal a környezetéért, jó kapcsolatot ápol az ügyfeleivel, valamint a fenntarthatóságra és az értékek őrzésére koncentrál. Lényegében ezek a B Corp célkitűzései is.
– Számokban meghatározható célt is kitűztek maguk elé?
– Azzal már elégedett lennék, ha 2017 végére rajtunk kívül lenne még 4-5 B Corp idehaza. Tudunk olyan szervezetekről, amelyek már regisztráltak és olyanokról is, amelyeknél elkezdődött a minősítési folyamat. Arról is tudunk, hogy például az Unilever felvásárolt egy B Corpot, s a vezérkar hitet tett amellett, hogy az Unilever is B Corp legyen. Nagyon remélem, hogy a B Corp egyre trendibb lesz, ahogy az már az Egyesült Államokban vagy Olaszországban. Hiszek benne, hogy az emberekért és a környezetért tenni akaró cégek presztízse a jövőben még inkább nőni fog.
– Magyarország elég tudatos, hogy erre az útra lépjen?
– Egyre többen ébrednek rá arra, hogy nem az államra kell várni a problémáik megoldásában. És ez főleg igaz a fiatalabb generációk esetében. Az Y és a Z generációt elsősorban már nem a pénz, a magasabb fizetés motiválja. A harminc évesnél fiatalabbakat az is érdekli, hogy egy cégnek milyen a társadalmi felelősségvállalása, milyen közös célokért hogyan dolgozik. Megnézik, mi a cég sztorija, miben több másoknál, mivel segíti azt, hogy az unokáinknak is legyen hol élniük. A növekvő tudatosság a vásárlói oldalon is érezhető. Elég sok nemzetközi kutatásban kimutatták, hogy azonos minőségű és ugyanannyiba kerülő termék vagy szolgáltatás közül egyre többen azt a céget választják, amelyikről közismert, hogy munkájának nagyobb a társadalmi hozadéka. Sőt, egy szűkebb réteg ezért még többet is hajlandó fizetni. A B Corp vizsgálja a helyi beszállítók, a helyi alapanyagok és a helyi értékesítés arányát. A helyi termelés ugyanis mindig helyben tart adóforintokat, gondoljon például az iparűzési adóra, amelyet a helyi közösségek fejlesztésekre fordíthatnak.
– Ha már említett szövetségeseket, nem tartozhatnak a partnerek közé a kamarák?
– Dehogynem! Hiszen éppen a kamaráknál figyelhető meg leginkább az alulról építkezés. Bízom benne, hogy egyre több kkv és családi vállalkozás figyel fel a B Corpra, mert közöttük is egyre többen gondolkodnak és dolgoznak tudatosabban. Nagyon fontosnak tartom a vásárlói és munkatársi elégedettség növelését is. A saját kollégáimon látom, hogy sokkal szívesebben dolgoznak olyan cégnél, amelyiknek az értékeit a magukénak vallják. A B Corp minősítés azt is sugallja, hogy jófej vagyok a munkatársaimmal, a közvetlen környezetemmel, az ügyfeleimmel – és bármennyire nagy szó, de igenis jófej vagyok a Földünkkel.
– A Civil Support most hány partnerével „jó fej”?
– Durván 150 civil szervezet és társadalmi vállalkozás az ügyfelünk, de ennél jóval nagyobb körnek biztosítunk ingyenes szolgáltatásokat, például álláskeresés és kommunikációs vonalon. Együtt dolgozunk több nagyvállalattal és Hollandia nagykövetségével is – ők a CSR-t küldetésszerűen szeretnék népszerűsíteni Magyarországon. Ebben partnerek vagyunk, ezért idén már másodjára szervezünk közös road show-t. Májusban Debrecenben, Szegeden és Szombathelyen lesz egynapos programunk a vállalati és civil, valamint kormányzati gyakorlatokat, jó példákat népszerűsítve.
– Mennyien dolgoznak a Civil Supportnál?
– Hét belsős munkatársunk mellett 15 fős szakértői gárda dolgozik nekünk, s a munkánkat segíti három fejlesztő partner Nyíregyházán, Székesfehérváron és Szekszárdon. Ez így együtt a Civil Kerék nevű formáció. Szervezeti kultúrát, menedzsment tudást, kommunikációs lehetőségeket, jogszabályi megfelelést, átláthatóságot és szakmai stabilitást biztosítunk és tanítunk a partnereknek az általunk kidolgozott, hét pillérre épülő fenntarthatósági modellel.
– A gazdaság, a társadalom mely területén több az ügyfelük?
– Civil oldalon elsősorban oktatási, egészségügyi, a hátrányos helyzetűekkel, a mélyszegénységgel foglalkozó szervezetekkel és érdekképviseletet ellátókkal dolgozunk együtt. Vállalati oldalon inkább azt látom, hogy a kkv-k irányában kell erősítenünk, hiszen a B Corp számukra nagyon jó eszköz saját maguk fejlesztésére.
– A B Corp együtt dolgozik az állammal vagy távolságot tart tőle?
– Az állammal, politikától függetlenül, együtt kell működni. Ugyanazokkal a társadalmi problémákkal foglalkozik egy cég, egy civil szervezet, mint egy állami szerv, egy minisztérium vagy egy önkormányzat. Az egészségügyben például mindannyian azért dolgozunk, hogy meggyógyítsuk a beteget, csak épp a lehetőségeink és a megvalósítási útjaink különbözőek. Társadalmi hatást elszigetelten, egyedül dolgozva senki sem tud elérni. Partnerség, közös stratégia nélkül semmi sem működik normálisan. Szakértői szinten például együtt dolgozunk az NGM alá tartozó OFA-val, az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.-vel. Elsősorban a kkv-k fejlesztésével kapcsolatban pedig többször egyeztettünk az NGM-mel.
– Hogyan látja az önkéntesek és az önkéntesség helyzetét Magyarországon?
– Nagyon látványosan bővül az önkéntesség minden formája. A válságjelenségek erősítik a szolidaritást. Annak ellenére, hogy sok a félelem a lakosságban sok mindentől és sok mindenkitől, konkrét esetekben észrevehetően nagyobb a segítőkészség. A nagy cégek ma már nem csak pénzt adnak jó ügyekre, hanem figyelnek arra, hogy a munkatársaik jól érezzék magukat. Ennek a közösségi szerepvállalásnak az egyik legjobb példája az önkéntesség. A beosztott a főnökkel együtt dolgozik valamilyen programon – és ennél nincs jobb bizalom- és csapatépítő elem. Van olyan ügyfelünk, akinél éves büdzsé van önkéntes programok finanszírozására, amelynek jó részét a munkatársak találják ki. Ez lehet akár táborhelyépítés vagy számítógépek vásárlása. Minőségi előrelépést is tapasztalok. Nagyon fontos a kerítésfestés és az ételosztás, ám egyre többen mozdulnak el a pro bono, a tudásalapú önkéntesség irányába. Ebben egyébként mi is adunk tanácsokat és működtetünk ilyen programokat.
– Év végéig melyek a legfontosabb feladatok, van-e bakancslista a Civil Support-nál?
– 2017-re azt tűztük ki célul, hogy a B Corp mozgalommal nyissunk a kis és középvállalkozások felé, legyen minél több családi vállalkozás, ahol tudatosabban foglalkoznak a CSR-rel. Emellett a saját módszertanunk formalizálásán dolgozunk. Öt éve létezik a cégünk, eddig már rengeteg mindent kipróbáltunk, összeállt egy modell. Most a saját hatásunk mérhetőségét szeretnénk dokumentálni. Úgy mondanám: az idei a stabilizálódás éve lesz a számunkra.
Szerdahelyi Csaba
