A Munka Törvénykönyve 45. § (2) bekezdése szerint a feleknek a munkaszerződésben a munkaviszony tartamát meg kell határozniuk, ellenkező esetben a munkaviszony határozatlan időre jön létre.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) értelmében a munkaviszonyt a felek fő szabályként határozatlan időre hozzák létre. Az Mt. 45. § (2) bekezdése szerint a feleknek a munkaszerződésben a munkaviszony tartamát meg kell határozniuk, ellenkező esetben a munkaviszony határozatlan időre jön létre.

Az Mt. 192. § (1) bekezdése értelmében amennyiben a felek a munkaviszonyt határozott időre kívánják létrehozni, úgy a munkaszerződésben meg kell jelölni a határozott idő leteltének időpontját (azt naptárilag meghatározni), vagy más alkalmas módon kell meghatározni az időtartamot (pl. megjelölni egy feltételt, melynek bekövetkeztében a munkaviszony megszűnik). Határozott idejű munkaviszony létesíthető továbbá egy adott, konkrét feladat ellátására is. A jogszabály rögzíti, hogy a munkaviszony megszűnése nem függhet egyik fél kizárólagos akaratától.

Határozott idejű munkaviszony jogszabályozása

Határozott idejű munkaviszony esetében a határozott idő leteltekor a munkaviszony minden további aktus (pl. munkavállaló vagy munkáltató felmondása) nélkül megszűnik.

Amennyiben a munkavállaló a határozott idő elteltét megelőzően kívánja munkaviszonyát felmondással megszüntetni, úgy azt az Mt. 67. § (2) bekezdése értelmében köteles megindokolni.

A felmondás indoka csak olyan ok lehet, mely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.

Fentiek értelmében tehát a határozott idejű munkaviszony felmondása esetén a munkavállalót nem illeti meg azon "kedvezmény", hogy felmondását nem köteles indokolni - ellentétben a határozatlan idejű munkaviszony esetében történő felmondással -.

Az Mt. 79. § (1) bekezdés b) pontja felruházza a munkáltatót azon jogosítvánnyal, melynek alapján a határozott idejű munkaviszonyt indokolás nélkül megszüntetheti azonnali hatályú felmondással. Felhívjuk azonban a munkáltatók figyelmét arra, hogy ebben az esetben a munkavállaló jogosult 12 havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.

A jogszabály a határozott idejű munkaviszony időtartamára korlátot szab.

Az Mt. 192. § (2) bekezdése értelmében a határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg.

Ugyanezen jogszabályhelyből következik, hogy a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítható, azonban az időbeli korlátot ez esetben is figyelembe kell venni.

A meghosszabbított munkaviszony összességében sem haladhatja meg az öt év időtartamot, ideértve azt az esetet is, amikor a felek előzőleg kötöttek határozott idejű munkaszerződést és annak megszűnésétől számított 6 hónapon belül kívánnak újabb határozott idejű munkaviszonyt létesíteni egymással.

Az Mt. a korábbi szabályozásnál szigorúbb feltételeket szab az azonos felek között meghosszabbított, illetve az előzőhöz viszonyítva hat hónapon belül létesített újabb határozott idejű munkaviszony létesítéséhez [Mt. 192. § (4) bek.]. Az új szabályozás ilyen esetben a munkaszervezéstől független, objektív ok fennállását követeli meg, és előírja, hogy mindez nem sértheti a munkavállaló jogos érdekét.

A jogszabály nem rögzíti, hogy a határozott idejű munkaviszony hány alkalommal hosszabbítható meg; a bírói gyakorlat ennek jogszerűségét az eset összes körülményének vizsgálatától teszi függővé. 



Kapcsolódó nyomtatványok:
Határozott idejű munkaszerződés munkáltató általi felmondása - iratminta letöltése
Határozott idejű munkaszerződés meghosszabbítása - iratminta letöltése
Határozott idejű munkaszerződés - iratminta letöltése
Értesítés határozott idejű munkaszerződés lejártáról - iratminta letöltése



Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja