A vállalkozások honlapjainak fejlesztéséhez, üzemeltetéséhez, karbantartásához szükséges dokumentumsablonok.

A szerzői jog kiemelt alkalmazási területe a kis- és középvállalkozások számára a „céges” honlaphoz köthető különféle fejlesztési tevékenység, illetve a honlap fejlesztését követően a vállalkozási/esetleg megbízási jogviszonyokba sorolható honlap-karbantartás és üzemeltetés. Vállalkozások által üzemeltetett weboldalak esetén ugyanakkor nem szabad megfeledkezni az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokról szóló 2001. évi CVIII. törvény rendelkezéseiről sem, tehát jól látható: a honlap létrehozása, majd a későbbi használat során az kkv ügyvezetésének több jogszabály rendelkezéseire is figyelemmel kell lennie.

A szerzői jogra vonatkozó rendelkezésekről

A szerzői jogra vonatkozó rendelkezéseket az 1999. évi LXXVI. tv. (Szjt) tartalmazza, az V. fejezet foglalkozik kifejezetten a felhasználási szerződés általános kérdéseivel, majd a törvény második részében az egyes műfajokra vonatkozó rendelkezések találhatók meg (pl. számítógépes programalkotás, adatbázis, reklámozás céljára megrendelt mű, filmalkotások és más audiovizuális művek, műszaki létesítmények tervei stb.).

Fontos tudnivaló honlap-fejlesztés esetén, hogy a fejlesztési szerződés egyik kiemelt kérdése az, hogy szerzői jogok szempontjából a honlap forráskódja kit illet a jövőben: a honlap fejlesztőjét vagy a vállalkozást, s ha ez utóbbit, milyen díjazás fejében? (Ha figyelmesen megnézzük a vállalkozási website-okat, rengeteg esetben látjuk azt, hogy a copyright jogosultként nem a honlapot üzemeltető cég, hanem egy marketing- vagy szoftverfejlesztő cég neve és a honlap fejlesztésének az éve kerül feltüntetésre.)

Hogyan lehetséges ez, hogy miközben – e-kereskedelem esetén pl. a dinamikus tartalom miatt kifejezetten – jelentős díjazás kifizetése után készítjük el saját céges honapunk, mégsem mi rendelkezünk korlátlanul vagy kizárólagosan felette?

Az indokolás a szerzői jogi törvény szabályai között keresendő.

Szerzői jogi törvény

Az Szjt 1. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen a (2) bekezdés c.) pontjában foglalt számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is.

Mivel a webes alkalmazások – így a honlapok mögött is – ilyen jellegű szoftveres, szerzői jog alá tartozó alkotás áll, a honlap fejlesztőjét, mint szerzőt speciális jogszabályi rendelkezések védik. Így, az Szjt 9. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, a szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége. Ezek közül a szerzői személyhez fűződő jogok nem is ruházhatók át (lásd az előbb említett copyright jelet), jó hír viszont, hogy vállalkozások esetén alkalmazható az Szjt azon rendelkezése, amely szerint a vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók és ilyen esetben a jogszerző  - a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése hiányában – a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet.

Hogyan alkalmazzuk ezt a szabályt a gyakorlatban?

Hogyan szerezzük meg a fejlesztőtől a honlapunk szerzői vagyoni jogait, hogy a jövőben a lehető legnagyobb szabadság mellett használhassuk a webes felületünk?

 

  1. eset: ha saját munkavállalónk fejleszti a céges honlapunkat és őt kifejezetten ilyen szoftverfejlesztői munkára vettük fel, azaz munkaköri feladatai között konkrétan szerepel a kkv honlapjának fejlesztése: ekkor a honlap fejlesztését követően, annak a munkavállaló által történő átadásával, ránk (munkáltató vállalkozás) átszállnak a fent említett szerzői vagyoni jogok (eltérő megállapodás hiányában).
  2. eset: nem munkaköri kötelezettsége a munkavállalónak a honlapunk fejlesztése, ekkor a honlap átadásával nem szerezzük meg automatikusan, a törvény erejénél fogva a vagyoni jogokat, a fejlesztés megkezdése előtt tehát feltétlenül állapodjunk meg!
  3. eset: külső fejlesztő-, marketing cég végzi a honlapunk fejlesztését – itt a szerzői vagyoni jogok megszerzéséhez mindenképpen írásbeli szerződésre lesz szükség, még pedig a XVI. cikkünkben a Felhasználási szerződésekre vonatkozó tartalommal. Csak ismétlésképpen: az Szjt. az V. fejezetében rendelkezik a felhasználási szerződések általános szabályairól, a 42. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, a felhasználási szerződések alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A felhasználási szerződésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések nem kógensek, azaz a felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. Az Szjt 43 § (1) bekezdésében foglaltak szerint, a felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot és a honlapot felhasználó kkv a honlap - felhasználási engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át és csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt, ha azt a szerző kifejezetten megengedte. Mi lehet itt a megoldás? A szerzői vagyoni jogoknak a honlap fejlesztésére megrendelést adó vállalkozás részére történő átadása. Hogyan? Mivel a felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a szerzői vagyoni jogok átruházására irányuló szerződésre – ilyen szerződéssel. 

Amint a cikk bevezetőjében említettük, a honlap karbantartása-üzemeltetése jellemzően már a polgári jogviszonyok, akár vállalkozási, akár megbízási típusú szerződések körében, mind a 2 él körében jól szabályozható kérdés, ezekkel a szerződés-típusokkal több cikkünk kimerítően foglalkozott, így ezek most különösebb magyarázatot nem igényelnek.

Amire fontosnak tartjuk viszont még felhívni a figyelmet, azok az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokról szóló 2001. évi CVIII. törvény rendelkezései!

A törvény 2 § m) pontjában foglaltak szerint, alkalmazásszolgáltatóaz a természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, aki, vagy amely elektronikus hírközlő hálózat felhasználásával valamilyen szoftverhez vagy hardverhez való hozzáférést, szoftveres alkalmazást, valamint kapcsolódó szolgáltatásokat biztosít specifikus szoftveren vagy webes felületen több felhasználó számára, időben korlátozott vagy korlátlan módon, havi- vagy használat alapú ellenszolgáltatás fejében vagy ingyenes formában. Vállalkozásnak az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet számít - ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is –, aki, illetve amely önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el.

A törvény 2§ a) pontja szerint, elektronikus kereskedelmi szolgáltatásnak az olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás tekintendő, amelynek célja valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt és az értékpapírt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket –, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban együtt: áru) üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje vagy más módon történő igénybevétele.

A fenti jogszabályi rendelkezések figyelmes elolvasása után, jól érzékelhető, hogy vállalkozási honlapunk további törvényi kritériumoknak is eleget, kell, hogy tegyen, online szolgáltatásunk (webáruház, honlap stb) esetén.

Melyek ezek a szerzői jogi törvényi kritériumok?

A szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon legalább a következő adatokat közzétenni: (2001. évi CVIII. tv. 4.§)

  • a szolgáltató nevét,
  • a szolgáltató székhelyét, telephelyét, ennek hiányában lakcímét,
  • a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét,
  • ha a szolgáltató létrejöttét vagy tevékenysége gyakorlásának megkezdését jogszabály nyilvántartásba való bejegyzéshez köti, a szolgáltatót a nyilvántartásba bejegyző bíróság vagy hatóság megnevezését, és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát,
  • ha a szolgáltató tevékenységének gyakorlása jogszabály alapján engedélyköteles, ezt a tényt az engedélyező hatóság megnevezésével és elérhetőségi adataival, valamint az engedély számával együtt,
  • ha a szolgáltató az általános forgalmi adó alanya, a szolgáltató adószámát,
  • a szabályozott szakmák gyakorlásának körében: annak a szakmai érdek-képviseleti szervnek (kamarának) a megnevezését, amelynek a szolgáltató akár kötelező előírás alapján, akár önkéntesen tagja;  hivatkozást a szabályozott szakma gyakorlásának a szolgáltató letelepedési helye szerinti államban alkalmazandó szakmai szabályaira, és az azokhoz való hozzáférés módjára,
  • a szolgáltató részére a tárhelyet biztosító szolgáltató székhelyét, telephelyét, az elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét, kivéve, ha a szolgáltató részére nyújtott tárhelyszolgáltatás jellegéből adódóan ezek az adatok egyébként is megismerhetőek.


Kapcsolódó nyomtatványok:
   Honlap üzemeltetési szerződés
   Honlap karbantartási szerződés
   Honlap fejlesztési szerződés



Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja