Az értékesítést igénylő cég számára is kedvező jogviszony, amely eredményközpontúvá teszi a két cég közötti elszámolást és megfelelő garanciát nyújt mindkét fél számára.

Szerencsére ma már egyáltalán nem ritka, hogy a kisebb méretű vállalkozások is saját maguk próbálják megoldani a termék/szolgáltatás/üzleti modell/technológia (a továbbiakban: termék) értékesítését.

Sokáig az volt az értékesítést érintő üzleti trend, hogy jellemzően a multinacionális és nagy nemzeti vállalatok rendelkeztek saját értékesítési osztállyal, CRM-, értékesítési folyamatokat támogató IT-rendszerekkel és vegyes értékesítési architektúrával.

A nemzeti innováció megerősödésével Magyarországon is érezhető: ez a trend megváltozott, megnőtt az értékesítési önbizalma és készsége is a kis-és középvállalkozásoknak, egyre több termékértékesítés a kkv-k által szervezetten és kontrolláltan történik, még pedig úgy, hogy a kkv ugyancsak kkv-kkal (korlátolt felelősségű és betéti társaságokkal) alakít ki értékesítési együttműködést.

Ilyenkor az a kérdés: milyen jogviszonyt válasszanak a termék értékesítését végző külső cég és a termék tulajdonjogával/licence-jogával rendelkező cég esetében a társaságok, hogy az mindkét kkv számára a megfelelő biztonságot és eredményt hozza?

A kérdés megválaszolása alapvető jelentőségű, ugyanis meg fogja határozni a 2 kkv közötti későbbi együttműködés arculatát.

Ha a kkv-k ügyvezetéséből bárkit meghallgatunk azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy milyen típusú szerződést kössön egymással az értékesítő és értékesítést végző cég, 99 százalék, hogy a következő választ kapjuk: megbízásit. A miért? kérdésre már nem kapunk konkrét magyarázatot, a kisebb vállalatok ügyvezetése ugyanis tájékoztató jellegű jogi támogatást is nyújt egymásnak, saját jogász/jogi osztály hiányában. Ha az egyik kkv megbízási szerződést köt ilyen jellegű tevékenységre, a másik – konkrét egyedi felülvizsgálat nélkül – adaptálja azt.

Ugyanakkor nézzük meg közelebbről, hogyan is szabályozza az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. a megbízási szerződés főbb tartalmi elemeit:

6:272. § [Megbízási szerződés]
Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.
6:276. § [Megbízási díj]
(1) A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el.

Itt rögtön álljunk is meg és gondoljuk át a következőket: Ha én egy kkv ügyvezetőjeként kiszervezem az értékesítési folyamatokat, akkor egészen biztos, hogy azért teszem, mert eredményeket várok az értékesítéstől: azt, hogy minél több terméket adjon el – és ezért én jutalékot fizetek. Fizetni szeretnék akkor is, ha az értékesítés nem vezetett eredményre? Biztosan nem.

Helytelen tehát az a kis-és középvállalati körben uralkodó nézet, hogy ha külső szervezet általi értékesítés, akkor az csak megbízási szerződés lehet.

Mit ajánlhatunk ehelyett, melyik az az értékesítést igénylő cég számára is kedvező jogviszony, amely eredményközpontúvá teszi a két cég közötti elszámolást és megfelelő garanciát nyújt mindkét fél számára? – A válasz: a vállalkozási típusú jogviszony, ezen belül a vállalkozási szerződés.

A Ptk 6: 238 §-a szerint vállalkozási szerződés alapján ugyanis a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.   

A jelen cikkhez csatolt, letölthető dokumentum – a fentiek figyelembe vételével – egy vállalkozási szerződés, ennek a keretében kezeli a terméktulajdonos cég és az értékesítő cég jogosultságait és kötelezettségeit, azokat a polgári jogi rendelkezéseket, amelyek alapvetően rendezik a felek helyzetét.

Segítségképpen tartalmaz a minta egy értékesítési folyamatról szóló betétet is, többféle értékesítési elszámolási móddal – a mintát felhasználó cég az 1. és 2. sz. mellékletben saját maga kell, hogy meghatározza az elszámolás és a pénzügyi elszámolás rendjét (kkv érdekeltségi szabályzat, vagy bármilyen vállalati pénzügyi szabályozásra vonatkozó leírás csatolható, ennek hiányában konkrét megállapodás, hogyan történjen a két fél között a teljesítés felülvizsgálata/elfogadása/számlázás/kifizetés), valamint a mindenkor hatályos listaárakat.

A letölthető dokumentum az értékesítésre kerülő termék szerzői jogi védelmét is biztosítja, megfelelő hivatkozással a jogsértő és szerződéssértő magatartásokra.

Ismert egyébként a megbízási szerződések között is olyan szerződés, amely az olyan típusú jogviszonyt hivatott rendezni, amikor a közvetítő tartós jogviszony keretében, önállóan jár el a megbízónak harmadik személyekkel kötendő szerződések közvetítésére, illetve a megbízó nevében megkötésére vonatkozóan: ez a tartós közvetítői szerződés (Ptk.6:293§).  Mivel ez a szerződés feltételezi a tartós és az önállóan eljáró közvetítőt, nyugodtan kijelenthetjük: az „emelt szintű” termék-értékesítésekre is megfelelően alkalmazható, hamarosan erről is letölthető lesz egy iratminta, amelyhez a tartós közvetítői szerződés különös szabályait is ismertetjük.



Kapcsolódó nyomtatvány:
   Vállalkozási szerződés - értékesítés, üzletszerzés (62 KB)



Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja