Vállalkozói tudástár

Az iratminták letöltése ingyenes, de emailes regisztrációhoz kötött. Emailcímének megadásával hozzájárul ahhoz, hogy a KamaraOnline és az iLex Sytems Zrt. a Vállalkozói Tudástár változásairól, bővüléséről tájékoztassa, illetve hogy egyéb, marketingkommunikációs célokat szolgáló információkat küldjön Önnek.

Az engedményezés alkalmával az engedményező (eredeti jogosult) a kötelezettel szemben fennálló követelését másra, az engedményesre (új jogosult) ruházza át.

Az új Ptk (2013. évi V. tv.) jelentős mértékben újraszabályozta az engedményezés rendszerét. Ilyen jelentős változás például, hogy lényegesen részletesebben határozza meg, hogy mely követelések engedményezhetők, de az engedményezés intézménye már megtalálható volt a régi Ptk. szabályai között is 

Az engedményezés fogalma

Az engedményezés alkalmával az engedményező (eredeti jogosult) a kötelezettel szemben fennálló követelését másra, nevezetesen az engedményesre (új jogosult) ruházza át. Gyakorlatilag az eredeti jogviszony jogosultjának személyében történik változás olyan módon, hogy az engedményező és az engedményes között létrejövő szerződés alapján az engedményes lép az engedményező helyére a jogosulti pozícióba. Az engedményező és az engedményes közötti engedményezési szerződés nem érinti a kötelezett helyzetét, és a hozzájárulására sincs szükség. A követelés átruházásához mindenképpen szükség van jogcímre is. Az új Ptk. rendelkezése alapján a kamatkövetelés is átszáll az engedményesre.

6:193. § [Engedményezés]
(1) A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át.
(2) A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép.
(3) Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is.

Az engedményezhető követelések

Az új Ptk. vezette be azt a rendelkezést, amely alapján a követelés akkor engedményezhető, ha az engedményezéskor már létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a jogviszony létezik, de a követelés még nem létezik, azonban az is engedményezhető. Ennek ellenkezője az az eset, amikor a követelés már nem létezik a  szerződés megkötésekor, mert ebben az esetben az engedményezési szerződés semmis, mivel lehetetlen szolgáltatásra irányul. A más jogviszonyból származó követelések engedményezésére is lehetőség van, nem kizárólagos, hogy szerződésen alapuljon. A jogosult személyéhez kötött követelések engedményezését azonban a Ptk. kizárja. 

6:194. § [Az engedményezhető követelések]
(1) A követelés akkor engedményezhető, ha az engedményezéskor már létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad.
(2) Az engedményezett követelést a kötelezett, a jogcím, az összeg és az esedékesség megjelölésével vagy egyéb olyan módon kell meghatározni, amely az engedményezés időpontjában, jövőbeli követelések esetén legkésőbb a követelés létrejöttekor az engedményezett követelést azonosíthatóvá teszi.
(3) Semmis a jogosult személyéhez kötött követelések engedményezése.

Engedményezést kizáró kikötés

Az engedményezést kizáró kikötések érvényesek, de harmadik személlyel szemben hatálytalanok. A követelés azonban átszáll ebben az esetben is. A kötelezett annak ellenére, hogy a kikötésbe ütköző engedményezés esetén megvalósul a szerződésszegés, csak kártérítési igénnyel léphet fel.

6:195. § [Engedményezést kizáró kikötés]
(1) Harmadik személlyel szemben hatálytalan a követelés engedményezését kizáró kikötés.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti az engedményező felelősségét az engedményezést kizáró kikötés megszegéséért. Semmis a szerződés azon kikötése, amely e szerződésszegés esetére felmondási jogot biztosít vagy kötbérfizetési kötelezettséget ír elő.

Tájékoztatás és okiratok átadása

A tájékoztatási és iratátadási kötelezettségre vonatkozó rendelkezést az új Ptk. vezette be.

6:196. § [Tájékoztatás és az okiratok átadása]
Az engedményező köteles az köteles a birtokában lévő, a követelés fennállását bizonyító okiratokat az engedményesnek átadni engedményest a követelés érvényesítéséhez szükséges tájékoztatással ellátni, és köteles a birtokában lévő, a követelés fennállását bizonyító okiratokat az engedményesnek átadni.

Értesítés az engedményezésről

Az új Ptk. alapján az értesítést követően a kötelezett és az engedményező között történő, a követelés alapjául szolgáló szerződés módosítása az engedményessel szemben hatálytalan. Az értesítésnek írásban kell megtörténni, illetve a tartalmi követelmények is meghatározásra kerültek. Amennyiben a kötelezett értesítése nem, vagy nem megfelelően történik meg, abban az esetben az vele szemben nem hatályos, így a továbbiakban is az eredeti jogosult felé kell teljesítenie. 

6:197. § [Értesítés az engedményezésről]
(1) Az engedményező köteles az engedményes választásának megfelelően a kötelezettet az engedményezésről az engedményezés tényét és az engedményezett követelést megjelölve írásban értesíteni, vagy az engedményes személyét is meghatározó engedményezési okiratot az engedményesnek átadni.
(2) A kötelezett értesítését követően az engedményessel szemben hatálytalan a kötelezett és az engedményező szerződésének módosítása. A kötelezett az engedményessel szemben azokat a kifogásokat érvényesítheti és azokat az ellenköveteléseket számíthatja be, amelyek az engedményezővel szemben az értesítésekor már fennállt jogalapon keletkeztek.
(3) Az engedményezésről szóló értesítés a (2) bekezdés szerinti joghatást akkor váltja ki, ha az engedményezőtől származik, vagy az engedményes az engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolja az engedményezés megtörténtét.

Teljesítési utasítás

Főszabályként a kötelezett az engedményezőnek köteles teljesíteni addig, amíg nem kap  teljesítési utasítást. A teljesítési utasításban az engedményes személye, az engedményes telephelye, ennek hiányában székhelye kerül meghatározásra. Természetes személy engedményes esetén a lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye vagy számlaszáma kerül meghatározásra. Az értesítést követően a kötelezett a teljesítési utasításnak megfelelően kell, hogy teljesítsen.

A teljesítési utasítás általában mind az engedményezőtől mind az engedményestől is származhat. Abban esetben azonban, ha a teljesítési utasítás a kötelezett értesítése után történik és az engedményes megjelölésre került, akkor már csak az engedményes adhat teljesítési utasítást. Az engedményesnek hitelt érdemlő módon kell igazolnia a követelés engedményezését abban az esetben amennyiben a teljesítési utasítás a kötelezett értesítését megelőzi.

6:198. § [Teljesítési utasítás]
(1) A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap olyan teljesítési utasítást, amely az engedményes személyét, valamint az engedményes telephelyét, ennek hiányában székhelyét, természetes személy esetén lakóhelyét, ennek hiányában szokásos tartózkodási helyét vagy számlaszámát meghatározza. Ezt követően a kötelezett a teljesítési utasításnak megfelelően teljesíthet.
(2) A teljesítési utasítás akkor váltja ki az (1) bekezdés szerinti joghatást, ha az utasítás az engedményezőtől származik, vagy az engedményes engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a követelést rá engedményezték. Ha az értesítés megjelölte az engedményest, de nem tartalmazta a teljesítési utasítást, teljesítési utasítást kizárólag az engedményes adhat.
(3) Ha a kötelezett az engedményező részére teljesít, az engedményező köteles a szolgáltatás teljesítéseként birtokába került vagyontárgyakat a sajátjától elkülönítve kezelni, és az engedményes részére késedelem nélkül kiadni. Az engedményező hitelezői az ilyen vagyontárgyakra nem tarthatnak igényt.

Többszöri és utólagos engedményezés

Többszöri engedményezés esetén, amikor ugyanarról a követelésről beszélünk, a követelést az első engedményes szerzi meg. Ez nyilvánvaló, mivel az eredeti jogosult egy későbbi engedményezés során már nem jogosultja a követelésnek, így arra vonatkozóan rendelkezési joga sem lehet. A kötelezett amennyiben az elsőként megkapott teljesítési utasításnak megfelelően teljesít, jogszerűen jár el, és szabadul a kötelezettségtől abban az esetben is, ha  ez az engedményes nem szerezte meg a követelést.

Utólagos engedményezés esetén az engedményes a követelést továbbengedményezi. Az utólagos engedményezés nem érvénytelen. A kötelezett szempontjából az utólagos engedményezésnél az utolsóként teljesítési utasítást adónak köteles teljesíteni.

6:199. § [Többszöri és utólagos engedményezés]
(1) Ha az engedményező azonos követelést többször engedményez, a kötelezett akkor szabadul, ha az elsőként kapott teljesítési utasításnak megfelelően teljesít.
(2) Ha az engedményes a követelést továbbengedményezi, a kötelezett akkor szabadul, ha az utolsó teljesítési utasításnak megfelelően teljesít.

A kötelezett költségeinek megtérítése

Az engedményező és az engedményes egyetemlegesen kötelesek megtéríteni a kötelezettnek az engedményezésből adódó költségét. Példaként lehet említeni a pénzügyi teljesítés banki költségeit.

6:200. § [A kötelezett költségeinek megtérítése]
A kötelezett engedményezéssel okozott költségeinek a megtérítésére az engedményező és az engedményes egyetemlegesen kötelesek.

Követelés átszállása jogszabály rendelkezése alapján

A követelés nem kizárólag szerződés, hanem jogszabály, illetve annak alapján akár bírósági, akár hatósági határozattal is átszállhat az új jogosultra. Ebben az esetben azonban alapvetően nincs értesítési kötelezettség, mivel a jogszabály határozza meg a követelés átszállásának és a kötelezettel szembeni joghatás bekövetkezésének az időpontját.

6:201. § [Követelés átszállása jogszabály rendelkezése alapján]
Ha a követelés jogszabály rendelkezése alapján száll át másra, az engedményezés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben az engedményező helytállási kötelezettsége akkor marad fenn, ha ezt kifejezett rendelkezés írja elő.

Összefoglalásként elmondható, hogy a feltöltött engedményezési szerződésben az általánosan, a jogszabály által megkövetelt kötelező elemek kerültek meghatározásra. Ezen túlmenően természetesen olyan rendelkezések is meghatározásra kerülhetnek a felek által, amelyet egy iratminta nem minden esetben tartalmaz. Ezért az engedményezési szerződés megkötése során a feleknek körültekintetően kell eljárni, mivel a jogkövetkezmények szempontjából lényeges, hogy a jogszabályi rendelkezések megfelelően kerüljenek alkalmazásra.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja