Sztankó Dániel, az RSM Hungary pénzügyi képviseleti csoportvezetője olyan láncügyletet mutat be, amelyben négy különböző tagállamban letelepedett vállalkozás vesz részt, de amelyre a háromszögügylet-egyszerűsítés szabályai mégis alkalmazhatóak lehetnek.
Az áfaszakértők többsége a címben feltett kérdésre általában nemleges választ adna, hiszen hogyan is létezhetne négyszereplős háromszögügylet, ha már a jogintézmény nevében is benne van az, hogy három-szög-ügylet. Persze létezhetnek négyszereplős láncügyletek, de a láncügylet nem azonos a háromszögügylettel – kezdi friss bejegyzését Sztankó Dániel, az RSM Hungary pénzügyi képviseleti csoportvezetője.
Az Áfatörvény szerinti adminisztrációs egyszerűsítés lehetősége háromnál több szereplős ügylet kapcsán is alkalmazható, amennyiben teljesülnek a jogszabályban felsorolt feltételek. Az alábbiakban példaként felhozunk egy olyan láncügyletet, amelyben négy különböző tagállamban letelepedett vállalkozás vesz részt, de a háromszögügylet-egyszerűsítés szabályai – véleményünk szerint – mégis alkalmazhatóak.
A láncügylet szabályai
Adott egy láncügylet, amelynek négy szereplője egy német, egy cseh, egy szlovák és egy magyar illetőségű adóalany gazdasági társaság.
- „A” vállalkozás – németországi illetőségű adóalany gazdasági társaság
- „B” vállalkozás – csehországi illetőségű adóalany gazdasági társaság
- „C” vállalkozás – szlovákiai illetőségű adóalany gazdasági társaság
- „D” vállalkozás – magyarországi illetőségű adóalany gazdasági társaság
A láncértékesítés során az áru szállítása a német feladótól közvetlenül a magyarországi végső vevő részére szóló rendeltetéssel kerül feladásra. A fuvarozás megrendelője a szlovák vállalkozás.
A termék fuvarozásával járó értékesítések esetén a termékértékesítés teljesítési helye az a hely, ahol a termék a feladáskor vagy a fuvarozás megkezdésekor található. Ha egymást követő több adás-vétel kapcsán csak egyszer történik szállítás, amelynek során az árut az első eladótól közvetlenül a végső vevő részére szállítják, úgy az előbbi teljesítésihely-szabály csak a fuvarozással járó értékesítésre alkalmazható. Ez az az értékesítés lesz, amelynek eladója vagy vevője (illetve javukra más) a terméket elszállíttatja. Ha a láncügylet fuvarozást megrendelő szereplője olyan áfaalany, aki az ügylet során beszerzőként és értékesítőként is megjelenik, az Áfatörvény vélelmezi, hogy a fuvarozást vevői minőségében rendelte meg.
Példánkban a törvényi vélelem alapján a „C” cég vevői minőségben rendeli meg a fuvart, így a „B” és a „C” vállalkozások közti ügylet minősül a fuvarozásos ügyletnek. Az ezt megelőző ügylet az „A” és a „B” cég közti értékesítés a kiindulás országában, Németországban, az ezt követő ügylet a „C” és a „D” fél közötti értékesítés pedig az áru érkezési országában, Magyarországon teljesül.
Háromszögügylet négyszereplős ügyletre?
Mivel a „C” szereplő adóköteles közösségi beszerzést valósít meg Magyarországon, felmerül kérdésként, hogy emiatt, illetve a „C” szereplőnek a „D” felé történő magyarországi teljesítési helyű értékesítése miatt be kell-e jelentkeznie Magyarországon?
Sok esetben az áfában jártas szakemberek is rávágják, hogy igen, mivel a köztudatban „háromszögügylet” néven élő adminisztrációs egyszerűsítési szabály sokat emlegetett előírásainak nem feleltethető meg a kérdéses ügylet. Bár az ügyletben résztvevő felek mindegyike más-más tagállamban bejegyzett adóalany, de az alapvetésként elfogadott három szereplőnél többen vesznek részt az ügyletben.
Vizsgáljuk meg „C” szereplő vonatkozásában az Áfatörvény. ide vonatkozó szabályozását. A törvény (91. § (2) bekezdése) a „háromszögügylet” kapcsán négy együttes feltétel fennállása esetén mentesíti az adó alól a közösségi beszerzést. Emellett a 141. § előírja, hogy ilyen esetben az adó fizetésére a belföldi illetőségű adóalany vevő kötelezett. Mindezek alapján a „C” szereplőnek nem kell bejelentkeznie a célországban.
Az Áfatörvény. 91. § (2) bekezdése szerint tehát:
„Mentes az adó alól a termék Közösségen belüli beszerzése a következő feltételek együttes teljesülésének esetében is:
(a) a termék beszerzője belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön, de őt a Közösség valamely más tagállamában adóalanyként nyilvántartásba vették;
A vizsgált eset kapcsán egyértelműen látszik, hogy a „C” szereplő Szlovákiában bejegyzett adóalanynak belföldön (Magyarországon) nincs letelepedése. Az (a) pont szerinti feltétel teljesül.
(b) a termék beszerzése az (a) pontban említett adóalany belföldön teljesítendő további termékértékesítéséhez szükséges;
A terméket a „C” szereplő kizárólag azért szerzi be, hogy azt egy magyarországi teljesítési helyű értékesítés során a „D” szereplőnek továbbértékesítse, tehát a (b) pont szerinti feltétel is teljesül.
(c) a termék küldeménykénti feladása vagy fuvarozása megkezdésének helye – a (b) pontban említett termékértékesítés címzettjének nevére szóló rendeltetéssel – a Közösség valamely másik olyan tagállama, amely eltér a Közösség azon tagállamától, ahol a termék beszerzőjét az (a) pont szerint adóalanyként nyilvántartásba vették;
A termék Németországban kerül feladásra a „D” szereplő nevére szóló rendeltetéssel, a „C” szereplő pedig Szlovákiában nyilvántartásba vett adóalany, tehát teljesül az a feltétel is hogy az feladás helye és a vevő adóalanyisága eltérő EU országot jelent.
(d) a (b) pontban említett termékértékesítés címzettje olyan adóalany vagy nem adóalany jogi személy, akit (amelyet) mint adófizetésre kötelezettet az állami adóhatóság nyilvántartásba vett.
A „D” vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett adóalany, így a vizsgált ügylet kapcsán teljesül a negyedik feltétel is.
Mivel a 91. § (2) bekezdésben felsorolt négy feltétel egyaránt teljesül a vizsgált ügyletre, a „C” szereplő közösségi beszerzése adómentesnek minősül. A közösségi beszerzés utáni általánosforgalmiadó-kötelezettség az Áfatörvény (141. § szabálya) alapján a magyar illetőségű „D” vállalkozást terheli, így a „C” vállalkozás alkalmazhatja az adminisztrációs egyszerűsítés lehetőségét, azaz nem kell Magyarországon adóalanyként bejelentkeznie.
Kiemelendő, hogy az adminisztrációs egyszerűsítés csak a törvényi feltételek maradéktalan teljesülése esetén alkalmazható! A klasszikus háromszereplős ügylet esetén a köztes szereplőnek sem a kiinduló-, sem a célországban nem kell regisztrálnia, a vizsgált esetben azonban a „B” vállalkozásnak regisztráltatnia kell magát a kiindulási országban, így az egyszerűsítés alapvetően a „C” vállalkozást érinti.
A Tanács 2006/112/EK Irányelvének (HÉA-irányelv) 194. cikke a tagállamok részére lehetőségként biztosítja a fentiekben részletezett fordított adózási mechanizmus alkalmazását! Így minden tagállam esetében meg kell vizsgálni, hogy az említett rendelkezést beépítették-e a nemzeti HÉA-szabályozásukba.
