2018. január 17. szerda, 10:00
elektronikus ügyintézés, Mazars
A 2018-as esztendő olyan gyökeres fordulatot hozhat a közigazgatási ügyek elektronikus intézésében – ezáltal az adóügyek területén is –, ami kihat minden magyar gazdasági társaság életére – hívja fel a figyelmet a Mazars.

Az e-ügyintézési törvény (Eüsztv.) értelmében ugyanis 2018. január 1. napjától az elektronikus ügyintézés nem csupán lehetőség az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezetek számára, hanem általános érvényű, minden eljárási mozzanatra kiterjedő kötelezettség. Másrészt az elektronikus ügyintézést biztosító szervek (így az államigazgatási szervek, önkormányzatok, stb.) a fenti időponttól kötelesek szolgáltatásaikat az Eüsztv.-ben meghatározott új keretek szerint biztosítani – olvasható a Mazars szakmai blogjának friss bejegyzésében.

A gyakorlatban mit jelent mindez az adóügyek intézésére nézve?

Az új adóeljárási szabályozás (Air., illetve Art.) értelmében az állami adó- és vámhatóság (NAV) elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, amely

  • havi adó- és járulékbevallás benyújtására köteles (’08-as és 58’-as bevallások),
  • az Áfa tv. szerinti összesítő nyilatkozat benyújtására köteles (’A60 nyomtatvány),
  • az Áfa tv. szerinti összesítő jelentés benyújtására köteles (’65M belföldi tételes áfa összesítő), vagy
  • az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles (azaz minden gazdálkodó szervezet).

Meglehetősen széles tehát a kör, aki 2018-tól kizárólag elektronikusan tehet nyilatkozatot a NAV felé, illetve akivel a NAV is csak ilyen módon tarthat kapcsolatot. Igaz ugyan, hogy az adózók a bevallásokat, adatszolgáltatásokat jellemzően eddig is online nyújtották be, a NAV által rendszeresített formanyomtatványon, azonban most ez kiterjed majd azokra az eljárási cselekményekre is, ahol nincs rendszeresítve nyomtatvány.

Praktikusan ez azt is jelenti, hogy minden cég, egyesület, alapítvány, ügyvédi iroda, illetve valamennyi egyéni vállalkozás is el lett zárva attól, hogy hagyományos, papíros beadványokkal forduljon az adóhatósághoz. Az egyedi kérelmektől és tájékoztatás-kérésekről a hiánypótlások teljesítésén át egészen a jogorvoslati kérelmek benyújtásáig minden adózói nyilatkozat csak akkor tekinthető megfelelő (joghatályos) módon előterjesztettnek, ha azt a megfelelő elektronikus csatornán keresztül juttatták el a hatósághoz! Másrészt viszont a NAV által kiadott végzések és határozatok kézbesítése kapcsán sem lesz érdemes „a postást lesni”, hiszen a hatósági oldalon is kötelező az elektronikus kézbesítés.

Ki járhat el a cégünk nevében a NAV felé?

Ahhoz, hogy mindez zökkenőmentesen működhessen, érdemes tisztában lenni az elektronikus kapcsolattartás módjával, csatornáival (cégkapu/ügyfélkapu), illetve azzal is, hogy az adóhatóság miként fogja ellenőrizni a gazdálkodó szervezet képviseletében eljáró személy képviseleti jogosultságát. A közelmúltban a NAV honlapján is megjelent egy tájékoztató a témában, mely segíti az eligazodást.

Rendkívül fontos, hogy a gazdálkodó szervezetek cégkapus azonosítása és a képviselők ügyfélkapus azonosítása idén még párhuzamosan működik (az Eüsztv. év végi módosítása alapján). Azaz, 2018. december 31-ig adóügyekben az elektronikus kapcsolattartás során a gazdálkodó szervezet ügyfél a cégkapu (ami a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetősége) helyett a nevében az ügyben eljáró természetes személy azonosítása mellett a természetes személy ügyfélkapus tárhelyét is használhatja.

Még fontosabb, hogy a NAV továbbra is a korábbi eljárásnak megfelelően fogja vizsgálni, hogy a cég nevében eljáró magánszemély milyen terjedelmű képviseletre jogosult adóügyekben. Magyarul, akár a társaság cégkapuján keresztül, akár a „hagyományos” ügyfélkapus azonosítással érkezzék is be egy dokumentum a NAV-hoz, meg fogják vizsgálni, hogy a benyújtó magánszemély az adóhatósághoz az EGYKE nyomtatványon beadott meghatalmazások szerint rendelkezik-e az adott ügyre megfelelő képviseleti joggal.

Ha olyan meghatalmazottról beszélünk, aki magánszemélyként kapja a cégtől a meghatalmazást (pl. adótanácsadóként, ügyvédként), akkor a beadványt a saját személyes ügyfélkapuján keresztül adhatja be, vagy a meghatalmazó cég cégkapuján keresztül (feltéve, hogy erre vonatkozó cégkapus ügykezelői jogokkal ott is fel van ruházva).

Ha azonban a meghatalmazott nem magánszemélyként, hanem pl. könyvelő, adótanácsadó cég tagjaként, alkalmazottjaként kapott meghatalmazást, akkor szintén a saját ügyfélkapuján keresztül adhatja be, vagy a meghatalmazott cég cégkapuján keresztül.

Ha pedig nincs az EGYKE nyomtatványon (vagy annak eBEV-es változatán) adott meghatalmazás, akkor a NAV – főszabályként – továbbra sem fogadja el a beadványt, visszautasítja a képviseletet.

További fontos információ, hogy az ügyfélkapuról indított beadványokra a NAV az ügyfélkapura is fog válaszolni, nem pedig a cégkapura. Megjegyezzük, hogy a NAV – az átmenet időszakában – általánosságban is inkább a „hagyományos” ügyfélkapus azonosítást ajánlja.

Hogyan és milyen formában jutnak el az e-dokumentumok a NAV-hoz?

A beadványokat a megszokott ÁNYK-n (Általános Nyomtatványkitöltő) keresztül lehet továbbítani a NAV felé – persze csak ha létezik az adott ügyre rendszeresített nyomtatvány. Más esetben viszont a postai út helyett az ún. ePapír szolgáltatással lehet írni a NAV-nak.

Ez utóbbi egy olyan kormányzati alkalmazás, mely elektronikus, hitelesített levelezéshez, ügyindításhoz használható, méghozzá ügyfélkapus (és adott esetben cégkapus) azonosítás mellett. Lényegében szabad formátumban tudunk elektronikus levelet küldeni a NAV-nak (pl. adott igazgatóságot kiválasztva kérelem, vagy jogorvoslat is előterjeszthető). A levélhez lehetőség van hitelesített dokumentumot is csatolni (max. 30 MB). Ennek kapcsán pedig érdemes felkészülni az elektronikus dokumentum-hitelesítés valamilyen módjával is. Fontos ugyanis, hogy a társaság képes legyen elektronikus úton olyan hiteles e-dokumentumot létrehozni, ami a Pp. szerint teljes bizonyító erejű a magánokiratnak minősül.

Ez történhet a normál, hagyományos e-aláírással, amit üzleti hitelesítés-szolgáltatóktól lehet beszerezni. Egy másik lehetőség az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (ADVH) ami a Kormány által biztosított elektronikus ügyintézési szolgáltatás. A lényege, hogy az elektronikus aláírással nem rendelkező személyek is feltölthetnek és hitelesíthetnek dokumentumokat, ehhez Ügyfélkapuval történő azonosítás szükséges. Tulajdonképpen feltölthetünk egy dokumentumot, amit a rendszer elektronikus aláírással, vagy elektronikus bélyegzővel és időbélyegzővel hitelesít.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja