„Az az elsődleges cél, hogy Magyarország minél szélesebb körben ki tudja venni a részét a régió politikai és gazdasági stabilitásának elősegítésében” – mondta Joó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában megrendezett nyugat-balkáni együttműködési lehetőségekről szóló konferencián.
A stabilitás erősítésének legfőbb eszköze az európai uniós és az euroatlani csatlakozási folyamat. „Magyarország támogatja a nyugat-balkáni régió országainak ilyen típusú törekvéseit, azaz az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozásukat” – emelte ki Joó István. Ez a segítségnyújtás a gyakorlatban is megmutatkozik.
2015 márciusától magyar integrációs szakértő segíti a szerb és macedón kormányok EU-csatlakozásának lehetőségét, és jelenleg is folynak a tárgyalások arról, miként tudna a magyar kormány segítséget nyújtani Albániának és Montenegrónak. „Fontos, hogy Magyarország ne maradjon ki a Nyugat-Balkánt érintő politikai és gazdasági folyamatokból.” Számos magyar nagyvállalatnak befektetési célpontja a nyugat-balkáni térség és több mint négyszáz magyar kkv is jelen van ezekben az országokban.
A miniszteri biztos elmondta: az együttműködés legfontosabb területei az infrastrukturális beruházások, a környezetvédelem, az energetika, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a közlekedés, a logisztika és sz idegenforgalom. „Tavaly új eszközrendszert alakított ki a magyar kormány, így már több külgazdasági attasé van jelen Belgrádban és Szarajevóban.” A magyar exportőrök piacra jutását segíti elő az EXIM Bank belgrádi képviseleti irodájának megnyitása is. 2013-hoz viszonyítva a hat országgal folytatott külkereskedelmi áruforgalom tavaly 4,3 százalékkal, 2,4 milliárd euróra növekedett – mondta Joó István.
Az Európai Unióban kialakult egy új típusú gondolkodás, aminek a keretein belül valósítják meg a Duna Stratégiát, a Balti-tengeri Stratégiát, az Adriai és Jón-tengeri Stratégiát, valamint az Alpok Stratégiát. Ezek közül elsőként Duna Stratégiát fogadták el, amely 12 országra terjed ki. Magyarországnak három területen van kiemelt felelőssége: az energetikában Csehországgal, a vízminőséggel kapcsolatos kérdésekben Szlovákiával közösen, valamint a környezeti kockázatok területén Romániával együttműködve.
A Duna Stratégiában Magyarország három fő célt követ: versenyképesség növelését elősegítő projektek indítása, a nem EU-s országok integrációjának, illetve a magyar vízdiplomáciai törekvéseknek a támogatása. Ezt szolgálja a Duna Transznacionális Program, amelyben a 2014–2020-as programozási időszakban 250 millió euró értékű forrás áll rendelkezésre.
Joó István elmondta: a jövőben szakpolitikai koordinációt szeretnének kialakítani, egyrészt az innovatív regionális elemzések kidolgozására, másrészt az energiapiaci integráció elősegítésére, harmadrészt az Energia Unióról szóló deklaráció elfogadására.
Kovács Réka Fruzsina
