Felhasználható-e bizonyítékként egy titokban készített hangfelvétel ma Magyarországon, bíróság előtt folyó jogvitában? A Bán és Karika Ügyvédi Társulás segít eligazodni a hazai szabályozásban.

A napokban ismét fellángolt a két amerikai énekes, Kanye West és Taylor Swift közötti, már-már jogi útra terelődő ellentét, miután Kim Kardashian, Kanye West felesége nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelyen férje és Taylor Swift telefonbeszélgetése hallható. A felvétellel, amely állítólagosan az énekesnő tudta és hozzájárulása nélkül készült, azt kívánták bizonyítani, hogy Taylor Swift beleegyezett egy számára sérelmes dalszöveg megjelenésébe. Az ügy kapcsán felmerül a kérdés, hogy egy titokban készített hangfelvétel vajon felhasználható-e bizonyítékként ma Magyarországon, bíróság előtt folyó jogvitában. A Bán és Karika Ügyvédi Társulás segít eligazodni a hazai szabályozásban.

Az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonlóan Magyarország jogrendje is védi a személyiségi jogokat, amelyek sorába a hangfelvételhez való jog is tartozik, azok a törvény védelme alatt állnak. Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével 2014 márciusától ráadásképpen erősödött is a hangfelvételhez való jog védelme, a korábbi szabályozáshoz képest ugyanis már nem csupán a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához szükséges az érintett személy hozzájárulása, hanem már annak elkészítéséhez is. Ugyancsak szükséges a hozzájárulás a hangfelvétel általánosságban értelmezett felhasználásához, amely bővebb kategóriát jelent, mint a korábbi szabályozás szerinti nyilvánosságra hozatal. A hangfelvétel hozzájárulás nélkül, titokban való elkészítése, majd felhasználása az érintett személy személyiségi jogainak sérelmét valósíthatja meg.

Lehet-e bizonyíték a jogsértő hangfelvétel?

„A jelenleg hatályos polgári eljárásjogi törvény, amely a polgári perekben lefolytatható bizonyítási eljárások szabályait is tartalmazza, a szabad bizonyítás elve alapján határozza meg a bizonyítékként felhasználható eszközök körét. Az elvnek megfelelő főszabály szerint a perben minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás felderítésére, valamint arra, hogy a peres felek állításait igazolja. A törvény nem korlátozza kifejezetten, hogy milyen bizonyítási eszközök használhatóak fel, nem tiltja a hozzájárulás nélkül, jogsértő módon elkészített hangfelvételek bizonyítékként való felhasználását sem” – mondta el dr. Bán Gergely ügyvéd.

A tilalom hiányának ellenére a bírósági gyakorlat a személyiségi jogok törvényi védelmét is szem előtt tartva nem korlátozások nélkül fogadja el a jogsértő hangfelvételeket bizonyítékként. A szabad bizonyítás elvének megfelelően a bíróságok is úgy foglaltak állást, hogy a hangfelvétel bizonyítékként való felhasználásának önmagában nem akadálya az, ha elkészítése az érintett személy személyiségi jogainak sérelmével történt. Ennek indoka az, hogy bár a személyiségi jogok védelme mindenkit megillet, e védelemhez való jogával sem élhet senki visszaélésszerűen. Így nem hivatkozhat a hangfelvétel jogsértő voltára senki, ha annak célja az, hogy a védelemhez való jog érvényesítésével valótlan, hamis tényállításait leplezze, vagy megakadályozza az igazságot tartalmazó nyilatkozatának felhasználását. A jogsértő hangfelvétel ezért bizonyítékként felhasználható, de csak abban az esetben, ha a felhasználás maga sem visszaélésszerűen történik. A felhasználás akkor nem visszaélésszerű, ha arra közvetlenül fenyegető vagy már bekövetezett jogsértés bizonyítása érdekében közérdekből vagy jogos, méltányolható magánérdekből kerül sor. Ezeknek a körülményeknek a fennállását a jogsértőnek, azaz a titokban készített hangfelvételre hivatkozó félnek kell bizonyítania. A felvétel elkészítése a bírósági gyakorlat szerint akkor tekinthető méltányolható magánérdekből történtnek, ha a jogsértő peres fél a jogos érdekét a perben más módon nem tudja bizonyítani. A hangfelvétel elkészítése és felhasználása azonban még ekkor sem okozhat a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest aránytalan sérelmet az érintett személy számára.

Mit tesz a bíróság egy hangfelvétellel?

A bíróságok e gyakorlat alapján egy jogsértően elkészített hangfelvétel bizonyítékként történő benyújtásakor először is megkérdezik az érintett felet, hogy hozzájárul-e a hangfelvétel bizonyítékként történő felhasználásához. Amennyiben az érintett a hozzájárulását megadja, úgy nem szükséges további vizsgálat lefolytatása a hangfelvétel felhasználhatóságával kapcsolatban, semmilyen akadálya nincs annak, hogy a hangfelvételt a bíróság felhasználja és a döntése meghozatalakor figyelembe vegye. Ennek oka, hogy az érintett hozzájárulása kizárja, hogy a hangfelvétel elkészítésére és felhasználására irányuló magatartás sértse a személyiségi jogait. Ha az érintett személy a hozzájárulását a bíróság felhívására nem adja meg, a bíróság a fenti szempontok szerint megvizsgálja, hogy a jogsértő fél tudja-e más módon bizonyítani az igazát a perben, nem bizonyította-e már más bizonyítékokkal, illetve állnak-e rendelkezésre további bizonyítási eszközök is, amelyekkel még bizonyíthatja állításait. Ha a bíróság a mérlegelése alapján arra a következtetésre jut, hogy a hangfelvétel felhasználása mindenképpen szükséges a fél állításainak igazolásához, akkor a jogsértő hangfelvételt bizonyítékként felhasználja az érintett személy hozzájárulásának hiányában is.

Megjegyzendő, hogy a bírósági gyakorlat kevésbé megengedő olyankor, ha a per tárgya olyan közigazgatási hatósági eljárásban hozott határozat felülvizsgálata, amely eljárásban került sor jogsértő hangfelvétel benyújtására. Noha a polgári eljárási törvényhez hasonlóan a közigazgatási hatósági eljárásokat szabályozó törvény is a szabad bizonyítás elvét alkalmazza, a bíróságok álláspontja szerint a közigazgatási hatóságok akkor járnak el helyesen, ha az ilyen hangfelvételeket eljárásuk során bizonyítékként nem használják fel. A különbség feltehetően a közigazgatási hatóságok és a bíróságok hatáskörének és abból fakadó mérlegelési jogosultságuk eltérőségéből adódik. A közigazgatási hatóságok ugyanis nem jogosultak személyiségi jogsértések és azok körülményeinek vizsgálatára, az kizárólagos bírósági hatáskörbe tartozik.

Változó szabályozás az új polgári eljárásjogban

A jogi szakmákban dolgozók rétegén kívül nem széles körben ismert, hogy folyamatban van a polgári eljárások átfogó újraszabályozása, amelynek keretében jelenleg is folyik az új polgári eljárásjogi törvény jogalkotó általi előkészítése. A még a Kormány által sem tárgyalt törvénytervezet a jelenleg hatályos szabályoktól eltérően rögzítené, hogy a szabad bizonyítás elvének fenntartása mellett főszabály szerint jogsértő bizonyítási eszköz nem használható fel. „A tervezet ugyanakkor észrevehetően figyelemmel van a kialakult bírósági gyakorlatra is. Annak eredményeit tételes jogi rendelkezésekként átültetve lehetővé tenné, hogy a jogsértő bizonyítási eszköz figyelembe vételére kivételesen sor kerüljön, mérlegelve a jogsérelem sajátosságát és mértékét, a jogsérelemmel érintett jogi érdeket, a jogsértő bizonyíték tényállás felderítésére gyakorolt hatását, a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok súlyát, és az eset összes körülményeit. Ennek feltétele volna, hogy a bizonyítási eszközt nem az élethez és testi épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre irányuló fenyegetéssel szerezték meg, illetve nem ilyen módon állították elő.” – emeli ki dr. Bán Gergely.

Az, hogy változatlan tartalommal történő elfogadása és hatályba lépése esetén az átdolgozott koncepció jelent-e majd érdemi változást a jelenlegi gyakorlathoz képest, annak is függvénye, hogy az új jogszabály alkalmazása során kialakuló bírósági gyakorlat pontosan milyen szempontrendszert alakít ki a koncepcióban szereplő kivételben meghatározott körülmények mérlegelésére vonatkozóan.

Perelhetek, ha jogsértő a hangfelvétel?

A Polgári Törvénykönyv rendelkezései értelmében a jogsértő felelősséggel tartozik más személy személyiségi jogainak megsértéséért, amely alapján a sértett egyebek mellett sérelemdíjra tarthat igényt, amelyhez a jogsértés tényén kívül egyéb körülmény bizonyítása nem szükséges. Az igény bíróság előtt történő előterjesztése esetén a bíróság az eset összes körülményének vizsgálata alapján foglal állást abban a kérdésben, hogy megvalósult-e a jogsértés, ha igen, milyen súllyal, majd a kérelemben foglaltak keretei között dönt a sérelemdíj mértékéről. A hasonló esetekben lefolytatott perekben született bírósági ítéletek közül ismert olyan is, amely elutasította a sérelemdíj iránti igényt, mivel a személyiségi jogvédelem ilyen körülmények között való gyakorlását visszaélésszerűnek minősítette. A hangfelvételhez való jog megsértése miatti személyiségi jogvédelem iránti igény előterjesztése esetén tehát nem maradhat figyelmen kívül sem a hangfelvétel elkészítésének és felhasználásának, sem pedig a sértett igényérvényesítésének célja.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja