Ha egy promóció nem minősül versenynek vagy ajándéksorsolásnak, van lehetőség arra, hogy adómentesen juttassunk tárgynyereményeket – hívja fel a figyelmet Lakatos Katalin, a Mazars szakembere.

Vásárlóként igen gyakran szembesülünk azzal, hogy az üzletekben végeláthatatlan polcokon sorakoznak az egymást kisebb-nagyobb mértékben helyettesítő termékek. Hogyan válasszunk ezek közül? Gyártóként, kereskedőként ennél jóval bonyolultabb a kérdés: hogyan érjük el, hogy a végeláthatatlan polcokról a vásárlók pont a mi termékeinket emeljék le? – kezdi friss bejegyzését Lakatos Katalin, a Mazars munkatársa.

A kérdésre persze számtalan különböző válasz adható, és a gyakorlatban is számos megoldási lehetőséggel találkozunk, mégis talán az egyik legelterjedtebb formája a figyelemfelkeltésnek, amikor a terméket különböző járulékos ajándékokkal, kisorsolandó nyereményekkel próbálják vonzóbbá tenni.

A nyereményjátékok adózási szempontból olcsóbban és drágábban is kivitelezhetőek. Ezért is fontos, hogy már az akciók kidolgozásánál gondoljuk át adó szempontból is azokat, mert utólag, egy már meghirdetett nyereményjáték szabályzatának megváltoztatása nem megoldható. A „károkat”, azaz a társaság zsebéből esetleg feleslegesen kivándorló adóforintokat jobb már a legelején minimalizálni.

A nyereményjátékokat most kizárólag személyi jövedelemadó szempontjából vizsgáljuk, de ne feledkezzünk meg róla, hogy minden esetben teljes körű vizsgálat (társasági adó, áfa, reklámadó, esetleg illeték, stb. szempontjából történő értékelés is) szükséges.

Nézzünk egy igen gyakran előforduló példát!

Egy üdítőitalokat forgalmazó kiskereskedő társaság nyereményjátékot hirdet. Az általa forgalmazott üdítőitalokon található címke postai úton történő beküldése esetén a játékos részt vesz egy nyilvános sorsoláson. A sorsoláson a beküldött címkék közül húzzák ki a nyertes címkéket. Főnyereményként egy személygépkocsit nyerhetnek a beküldők, és emellett kisebb tárgynyereményeket (10-10 darab notebookot és MP3 lejátszót) sorsolnak ki. Hogyan kell adózni ebben az esetben az átadott nyeremény után?

Ajándéksorsolás esetén minden esetben abból célszerű kiindulni, hogy az adott játék a szerencsejátékokról szóló törvény hatálya alá tartozik-e vagy nem. A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja törvény) ugyanis kimondja, hogy többek között a Szerencsejáték törvény szerinti, ajándéksorsolásból származó nyereményt jövedelemnek kell tekinteni, és mint ilyen, személyi jövedelemadó kötelezettséget visel. De mi minősül ajándéksorsolásnak a Szerencsejáték törvény szerint?

Ajándéksorsolásnak minősül egy játék, ha a következő együttes feltételek teljesülnek:

  • a játék szervezője rendszeresen, saját nevében termékek vagy szolgáltatások értékesítését végzi,
  • a játék termék vagy szolgáltatás megvásárlásához kötődik – azaz csak az adott termék vagy szolgáltatás megvásárlója vehet részt a játékban,
  • a sorsolásban való részvétel ingyenes (az adott termék vagy szolgáltatás megvásárlásán felül más fizetési kötelezettség nem merül fel),
  • nyilvános húzás útján történik a nyertes kiválasztása, és
  • a játékon fizikailag létező sorsjeggyel lehet csak részt venni,
  • nem pénznyeremény kerül kisorsolásra.

Nézzük, hogy a példában említett eset megfelel-e a fenti kritériumoknak.

  • Az üdítőitalokat forgalmazó kiskereskedő főtevékenysége az üdítők forgalmazása, tehát kijelenthető, hogy rendszeresen, saját nevében termékek értékesítését végzi.
  • A játékon való részvételhez be kell küldeni a megvásárolt üdítő címkéjét, tehát csak az adott termék vásárlója vehet részt a játékban.
  • A sorsoláson való részvételnek egyetlen feltétele a címke postai úton való beküldése, ezzel kapcsolatban a játékosnak más költsége nem merül fel.
  • Nyilvánosan sorsolják ki a nyerteseket, a postán beérkezett címkék közül húzással, tehát fizikailag létező „sorsjegyről” van szó.
  • Kizárólag tárgynyeremények kerülnek kisorsolásra.

A példában szereplő eset tehát valamennyi kritériumnak megfelel. Ebben az esetben – amennyiben az egyéb adminisztratív feltételeket is teljesítjük – a játék szervezőjét, mint kifizetőt terheli az adókötelezettség. A fizetendő 15 százalékos személyi jövedelemadó alapja a nyeremény értékének 1,18-szorosa lesz.

Hogyan lehet ezt olcsóbban megoldani?

Nézzük most meg, hogy mi történik akkor, ha a fenti példában nem a címkét kell postán beküldeni, hanem a címkén található kódot SMS-ben, egy megadott telefonszámra. Minden más feltétel változatlan tehát, de a részvétel feltétele az SMS, és az SMS-ben beküldött kódok közül kerülnek kisorsolásra a nyertesek.

Amikor az ajándéksorsolás fent felsorolt feltételei nem teljesülnek teljes mértékben, nem alkalmazható már az Szja törvény nyereményből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezése. Márpedig ez utóbbi példában nem létezik fizikailag kihúzható sorsjegy, tehát egészen biztosan másfelé kell keresgélnünk, hogy a vonatkozó adókötelezettséget megállapíthassuk. De vajon ez kisebb, vagy nagyobb adóterhet ró a szervezőre?

Jó hír, hogy az Szja törvény szerint abban az esetben, ha egy promóció nem minősül versenynek vagy ajándéksorsolásnak, van lehetőség arra, hogy adómentesen juttassunk tárgynyereményeket! Milyen feltételeknek kell ehhez teljesülniük?

  • A promóciónak üzletpolitikai célt kell megvalósítania,
  • a magánszemélyek széles körében, nyilvános kampány keretében szükséges a promóciót meghirdetni,
  • vásárláshoz kötöttnek kell lennie,
  • a juttatás címzettje kizárólag magánszemély lehet, és
  • a juttatás formájának árengedménynek, visszatérítésnek vagy „más kedvezménynek” kell lennie.

Teljesülnek ezek a feltételek?

  • Először is lényeges kritérium, hogy döntsük meg a verseny, vetélkedő és az ajándéksorsolás kategóriáját. Mivel a példában szó sincs versenyről, az ajándéksorsolást pedig a játékszabályzat minimális módosításával elkerültük, megfelelünk ennek a feltételnek.
  • A vásárláshoz kötöttség eleve feltételezi az üzletpolitikai célok megvalósulását, hiszen a cél, hogy minél több vásárló döntsön az adott üdítőitalok mellett és így növekedjen a társaság árbevétele. Teljesül ezért a nyilvánosan meghirdetett kampányra vonatkozó kritérium is.
  • A juttatás egyértelműen tárgynyeremény, és a nyertes kizárólag a magánszemély fogyasztó lehet, aki a címkén található kódot SMS-ben beküldte.

Azt látjuk tehát, hogy az Szja. törvényben az adómentes üzletpolitikai célú juttatással szemben támasztott valamennyi feltételnek megfelelünk. Ebben az esetben tehát, függetlenül attól, hogy nagy értékű tárgynyeremények: személygépkocsi, notebookok és MP3 lejátszók kerülnek kisorsolásra, a nyereményekkel kapcsolatban sem a szervező társaságot, sem a nyertes magánszemélyt semmilyen személyi jövedelemadó kötelezettség nem terheli.

A nyereményjátékok szabályainak körültekintő kidolgozásával tehát komoly adókötelezettségektől mentesülhetünk. Tervezzünk, gondolkodjunk előre és konzultáljunk tehát időben, használjuk fel hatékonyan a rendelkezésre álló marketing keretet – javasolja a Mazars szakértője.