Rontotta idei világgazdasági növekedési előrejelzését a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden ismertetett prognózisában. A magyar gazdaságban szintén alacsonyabb ütemű növekedésre számítanak.
Az OECD – évente kétszer kiadott – előrejelzésében a tavalyi 3,5 százalék után az idei évre 3,2 százalékos, 2020-ra pedig 3,4 százalékos világgazdasági növekedést jelzett előre, több évtizede legalacsonyabb munkanélküliségi ráta mellett.
Az előző, novemberi előrejelzésben az idei évre nagyobb, 3,5 százalékos, a tavaly májusi becslésében még ennél is jelentősebb, 3,9 százalékos világgazdasági növekedést vártak.
A jelentés összeállítói szerint a globális gazdaság növekedésének a lassulása különösen a tavalyi második félévben vált érezhetővé, a folyamat 2019 eddig eltelt időszakában folytatódott. A kereskedelmi forgalom és a beruházások érezhetően lassultak – különösen Európában és Kínában -, az üzleti és a fogyasztói bizalom romlott, a politikai bizonytalanság szintje magas maradt. A munkaerőpiaci körülmények javulnak, aminek a kedvező hatásai a világ számos országában tapasztalhatóak voltak a háztartások jövedelemnövekedése és lakossági kiadásbővülés formájában.
A kereskedelmi ellentétek elmélyülése miatt a világkereskedelmi forgalom növekedése a globális gazdasági válság óta legalacsonyabb szintre, 2,1 százalékra lassul az idén a tavalyi 3,9 százalékról, jövőre azonban várhatóan már 3,1 százalékkal bővül. Novemberi becslésben az OECD az idei évre és jövőre egyaránt nagyobb, 3,7 százalékos globális világkereskedelmi forgalomnövekedésre számított.
Az idei globális munkanélküliségi ráta a tavalyi 5,3 százalékos szinten stagnál, jövőre 5,2 százalékra mérséklődik. Az idei infláció 2 százalék lesz a tavalyi 2,3 százalékot követően. Az OECD jövőre ismét 2,3 százalékos globális inflációval számol.
Az OECD előrejelzése szerint a legfejlettebb G20-ak gazdasági növekedése a tavalyi 3,8 százalékról idén 3,4 százalékra lassul, jövőre 3,6 százalékra gyorsult.
Az OECD-országok GDP-bővülése a tavalyi 2,3 százalék után idén és jövőre egyaránt 1,8 százalék lesz.
A jelentés összeállítói jelentősen rontották az euróövezet idei és jövő évi GDP-növekedésével kapcsolatos előrejelzésüket. Az ideit a novemberi várakozásban szerepelt 1,8 százalékról 1,2 százalékra, a jövő évit 1,6 százalékról 1,4 százalékra változtatták. Az egy évvel korábbi, májusi OECD-előrejelzésben 2019-re még jóval magasabb, 2,1 százalékos euróövezeti GDP-bővülés szerepelt.
Németország gazdasági növekedése az OECD szerint lassul, a tavalyi 1,5 százalék után idén 0,7 százalék, jövőre 1,2 százalék lesz a bővülés. A munkanélküliségi ráta a tavalyi 3,4 százalékról idén 3,1 százalékra, jövőre pedig 2,8 százalékra mérséklődik. A maastrichti kritériumok alapján számított GDP-arányos államadósság idén 59,1 százalék lesz, alacsonyabb a tavalyi 60,8 százaléknál és jövőre várhatóan tovább mérséklődik, 57,3 százalék lesz. A gazdaság egyik fő hajtóereje, az export növekedése a tavalyi 2,2 százalékról idén 0,9 százalékra esik, jövőre viszont 2,4 százalékra ugrik. A magánfogyasztás bővülése a tavalyi 0,9 százalék után idén 1,1 százalék, jövőre 1,3 százalék lesz.
Az Egyesült Államok gazdasági növekedése a tavalyi 2,9 százalékról idén 2,8 százalékra, jövőre 2,3 százalékra mérséklődik. Novemberben az OECD 2019-re alacsonyabb, 2,7 százalékos, 2020-ra szintén kisebb, 2,1 százalékos gazdasági növekedést vetített előre.
Kínában is lassul a GDP-növekedés, nagyjából a novemberi előrejelzésnek megfelelően. A GDP a tavalyi 6,6 százalékról idén 6,2 százalékra, jövőre pedig 6 százalékra mérséklődik. Az OECD novemberi becslésében az idei évre minimálisan nagyobb, 6,3 százalékos növekedés szerepelt, 2020-ra azonban szintén 6 százalék volt az előrejelzés.
Az OECD elemzői arra számítanak, hogy az inflációs nyomások növekedésének közepette idén 3,9 százalékkal, jövőre pedig 3,0 százalékkal bővül Magyarország hazai összterméke (GDP) a tavalyi 5,0 százalék után.
Az előző, tavaly novemberi prognózisban 2018-ra 4,6 százalékos, az idei évre 3,9 százalékos, a jövő évre pedig 3,3 százalékos GDP-növekedést jósoltak.
A Magyarországgal foglalkozó fejezetben az elemzők kiemelték, hogy a gazdasági növekedést hajtó lakossági fogyasztást alátámasztja a reálbérek emelkedése és a foglalkoztatottság bővülése. A beruházások lendületes növekedését elősegíti a vállalatok kapacitásnövelő aktivitása, a kormány nagyvonalú lakásprogramja és az uniós strukturális alapok beáramlása. A feszes munkaerőpiaci helyzet azonban felfelé húzza az inflációt, az egyre szűkebb kapacitási korlátok visszafogják a gazdasági növekedést, miközben a bővülő keresletet egyre inkább az import révén elégítik ki.
Az elemzők rámutattak, hogy az expanzív költségvetési és monetáris politika növeli a magyar gazdaság túlfűtötté válásának kockázatát, ami fokozatos változtatást indokol. A túlhevülés megakadályozására szigorúbb fiskális politikára van szükség. Emellett magasabb kamatráták szükségesek ahhoz, hogy korlátok között tartsák az inflációs várakozásokat, és a jegybank 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékos toleranciasávjában maradjon a pénzromlás üteme. A gazdasági fellendülést meghosszabbítanák a munkaerő bővítését célzó intézkedések, ideértve a közmunkaprogram gyorsabb leépítését és a kisgyermekek óvodai, bölcsődei elhelyezési lehetőségeinek szélesítését.
Az erős növekedés az OECD szakértői szerint lehetőséget nyújt a költségvetés fenntarthatóságának javítását célzó intézkedések bevezetésére, az időskorúak szegénységének csökkentésére, valamint a nyugdíjrendszerhez és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés kihívásainak kezelésére. Emellett az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedési lehetőségek bővülése lehetővé teszi a közmunkaprogram leépítésének felgyorsítását. A hazai kis- és középvállalkozások támogatásában az üzleti szabályozás javítására, a regionális és nemzeti ellátási láncokba való beilleszkedésük megkönnyítésére és a szakképzettség fejlesztésére kellene összpontosítani.
A magyar gazdaságra leselkedő kockázatok közül az OECD elemzői kiemelték a vártnál nagyobb béremelkedést, amely elszabadíthatja az inflációs várakozásokat, hirtelen reagálásra kényszerítve a monetáris politikai döntéshozókat. Szükség lehet erre abban az esetben is, ha a feltörekvő piacgazdaságok kiújuló pénzügyi zűrzavarai negatív következményekkel járnak. Ugyanakkor a közmunkaprogram gyorsabb leépítése csökkentheti a bérnyomásokat, vagy éppen az importárak vártnál enyhébb emelkedése visszafoghatja a hazai árak növekedését.
Az OECD szakértői arra számítanak, hogy a lakossági fogyasztás a tavaly elért 5,4 százalék után idén 4,6 százalékkal, jövőre pedig 4,0 százalékkal növekedhet, míg a kormányzati kiadások a tavalyi 0,5 százalékos csökkenés után 1,1 százalékkal, illetve 1,8 százalékkal bővülhetnek.
A bruttó hazai állótőke-képződés növekedésének üteme a tavalyi 16,5 százalékról idén várhatóan 10,2 százalékra, jövőre pedig 4,3 százalékra lassul.
A munkanélküliségi ráta az OECD prognózisa szerint tovább csökken, a tavalyi 3,7 százalék után idén 3,4 százalék, 2020-ban 3,1 százalék lesz.
Az OECD az idén 3,0 százalékos inflációt vár a tavalyi 2,9 százalék után, majd 2020-ra 3,9 százalékra emelkedhet a fogyasztói árindex. A maginfláció a tavalyi 2,1 százalék után idén 3,4 százalék, 2020-ban pedig 3,9 százalék lehet.
Az áruk és szolgáltatások exportja tavaly 4,7 százalékkal nőtt, az ütem 5,8 százalékra gyorsulhat idén, de jövőre 5,4 százalékra mérséklődhet. Az import értéke tavaly 7,1 százalékkal nőtt, idén és jövőre pedig egyaránt 6,4 százalékkal emelkedhet.
A folyó fizetési mérleg tavaly a GDP 0,5 százalékának megfelelő többlettel zárt, idén egyensúlyba kerülhet, jövőre viszont 0,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal zárhat.
A maastrichti kritériumok alapján számított GDP-arányos államadósság az idén 68,5 százalékra csökkenhet a tavalyi 70,8 százalékról, jövőre pedig 66,8 százalékra mérséklődhet az OECD friss előrejelzése szerint.
(Forrás: MTI)
