A villamosenergia-, a földgáz-, a víziközmű-, a távhő-, a kéményseprő-ipari, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevétele során követendő tudatos fogyasztói magatartás alapelemeit a Budapesti Békéltető Testület foglalta össze.

Villamosenergia-, földgáz- és víziközmű-szolgáltatás

  1. Ingatlan megvásárlása esetén a fogyasztók ne mulasszanak el egyeztetni az előző tulajdonossal, hogy van-e bármilyen díjhátralék! Ha nem járnak el körültekintően és kiderül, hogy korábbról még tartozás áll fenn, bizonyos esetekben akár az is előfordulhat, hogy ezt nekik kell kifizetniük!
  2. Társasházi- vagy lakásszövetkezeti ingatlan esetén tájékozódjanak a fogyasztók az ingatlanon fennálló esetleges közös költség- vagy költségtartozásról! Javasolt akár már az ingatlan adásvételi szerződésben kikötni azt, hogy az eladó köteles beszerezni a közüzemi szolgáltatók és a lakóközösség képviselője által kiállított úgynevezett „nullás igazolást” is, amely tanúsítja, hogy a lakáson nincsen tartozás!
  3. Ne feledjék a fogyasztók, hogy a felhasználó személyében bekövetkező változást, így például a tulajdonosváltást a közüzemi szolgáltató által meghatározott módon és határidőn belül be kell jelenteniük (víziközmű-szolgáltatás esetén 30 napon belül, villamos energia- és földgázszolgáltatás esetén 15 napon belül)! Amennyiben ezen kötelezettségüknek a fogyasztók nem tesznek eleget, úgy adott esetben akár a más által felhalmozott tartozásért is felelőssé tehetőek!
  4. Tartsák észben a fogyasztók, hogy a közüzemi szolgáltatóval aláírt szerződés hiányában is meg kell fizetniük a szolgáltatás díját! Közüzemi szolgáltatások esetén ugyanis a közüzemi szolgáltató és a lakossági felhasználó között általában már a szolgáltatás igénybevételével is létrejön a közszolgáltatási szerződés! Így például, a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan esetében a víziközmű-szolgáltató és a lakossági felhasználó között a víziközmű- szolgáltatás igénybevételével már létrejön a közszolgáltatási szerződés.
  5. Ne mulasszák el a fogyasztók a mérőórák állapotát, működését, mérőállását időközönként ellenőrizni! Ha az óra sérült vagy úgy látják, hogy az hibásan mér, haladéktalanul jelentsék be ezt a közüzemi szolgáltatónál! Ne feledjék azt sem, hogy ha a fogyasztásmérő nem mér, hibásan mér vagy a hitelesítési ideje lejárt, az azon mért adatok nem képezhetik számlázás alapját! A fogyasztók joga egyúttal az is, hogy kérjék a mérőóra hitelességi vizsgálatát!
  6. A fogyasztó köteles a mérő állapotát megóvni, de nem mindenáron! Nem lehet kötbért kiszabni e kötelezettség megsértésére hivatkozva akkor, ha a mérő például társasházi folyosón, közös pincében vagy más egyéb, nem a fogyasztó kizárólagos őrizetében lévő helyiségben volt.
  7. Őrizzenek meg minden papírt a fogyasztók – már az elejétől kezdve -, ami a mérővel kapcsolatos! Ez később fontos bizonyíték a kezükben. A szolgáltató ugyanis csak akkor hivatkozhat az óra sérülésére és szabhat ki kötbért, ha bizonyítani tudja, hogy sérülésmentes állapotban adta át.
  8. Ha mérőóra cserére vagy -ellenőrzésre kerül sor, ne hagyják azt őrizetlenül és ügyeljenek arra, hogy a művelet a jelenlétükben történjen! Bármilyen kifogásuk, észrevételük van, tüntessék azt fel a cseréről vagy ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben és csak abban az esetben írják azt alá, ha annak tartalma megfelel a valóságnak.
  9. Ne feledjék a fogyasztók, hogy a fizetési késedelem adott esetben a közüzemi szolgáltatás korlátozásával, sőt akár megszüntetésével is járhat! Ha fizetési nehézségük támadt, keressék meg az érintett közüzemi szolgáltatót az olyan, rendelkezésre álló lehetőségek feltérképezése érdekében, mint a fizetési haladék adása és a részletfizetés! Fontos tudni, hogy az egyeztetést nem a szolgáltatónak, hanem a fogyasztónak kell kezdeményeznie!
  10. A közüzemi szolgáltatók által önként biztosított részletfizetés, és fizetési haladék lehetősége mellett bizonyos esetekben egyenesen kötelező a szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élő fogyasztók (védendő fogyasztók) számára részletfizetést, fizetési haladékot adni! Kérjenek felvilágosítást ezért lehetőségeikről a fogyasztók a szolgáltatóknál!
  11. Ne feledjék a fogyasztók, hogy jogukban áll vitatni a számlát és azzal szemben kifogást emelni, amelynek bizonyos esetekben akár halasztó hatálya is lehet a fizetésre! Földgáz szolgáltatásnál a kifogás bejelentésének a számla kifizetésére akkor van halasztó hatálya, ha a számlán elszámolt földgázmennyiség az előző év azonos időszakára vetített mennyiség 150 százalékát meghaladja. Villamos energia szolgáltatás esetében akkor érvényesül a kifogásnál a halasztó hatály, ha a számlán feltüntetett mennyiség az előző év azonos időszakában elszámolt mennyiség 150 százalékát meghaladja. Végül víziközmű-szolgáltatásnál a számlakifogás akkor halasztó hatályú, ha azt a fogyasztó még a fizetési határidő lejártát megelőzően közölte és a számlán feltüntetett mennyiség alapján számított havi fogyasztás az előző 12 hónap havi átlagfogyasztásának 150 százalékát meghaladja.
  12. Vegyék figyelembe a fogyasztók, hogy ha tartozásukat a közüzemi szolgáltató már eladta egy harmadik fél vállalkozásnak, például egy követeléskezelőnek, úgy a továbbiakban már ez utóbbi céggel állnak kapcsolatban és vele kell egyeztetniük a fizetés menetéről, egyéb részleteiről! Ha vitatják a tartozás mértékét, ezzel kapcsolatos panaszukat is a követeléskezelőnél kell jelezniük!

Villamosenergia- és földgáz-szolgáltatás

  1. Ne feledjék a fogyasztók, hogy már az is szabálytalan vételezésnek minősül, ha a mérőóra, illetve a rajta elhelyezett beépítési zár (plomba, zárógyűrű, hologramos matrica stb.) megsérül, megrongálódik és ezt nem jelentik be a közüzemi szolgáltatónak! Ennek a következménye súlyos kötbér lehet. Ugyanakkor a fogyasztó szerződésszegését minden esetben a közüzemi szolgáltatónak kell bebizonyítania! Amennyiben a fogyasztók vitatják a szabálytalan vételezést, úgy éljenek a törvényes lehetőségükkel, és ragaszkodjanak hozzá, hogy a szolgáltató az igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel vizsgáltassa meg az órát!
  2. Ha a közüzemi szolgáltató két évnél régebbi tartozást követel, jelentsenek be a fogyasztók elévülési kifogást! A villamos-energia kereskedő és a felhasználó közötti villamosenergia-vásárlási szerződésből, a földgázkereskedő és a felhasználó közötti földgáz-kereskedelmi szerződésből, valamint a földgázelosztó és a felhasználó között létrejött elosztóhálózat-használati szerződésből eredő polgári jogi igények két év alatt évülnek el. Tartsák észben ugyanakkor azt is, hogy az elévülés megszakítása (például: a tartozás elismerése, vagy a fizetési kötelezettség szolgáltatóval történő átütemezése) esetén az elévülés határideje újrakezdődik. Emellett nem számít bele az elévülési időbe az elévülés nyugvása, vagyis amikor a közüzemi szolgáltató menthető okból nem tudja az igényét érvényesíteni.

Víziközmű-szolgáltatás

  1. Annak tudatában járjanak el a fogyasztók, hogy a tulajdonukban lévő és az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő (mellékvízmérő) hitelesítéséről, illetve cseréjéről saját költségükön kötelesek gondoskodni!
  2. Amennyiben a fogyasztók csőtörést vagy bármilyen más okból bekövetkezett vízelfolyást tapasztalnak, jelentsék be haladéktalanul azt a szolgáltatónak! Ha a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat hibásodott meg és erre utaló jelet tapasztalnak a fogyasztók, kötelesek a víziközmű-szolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni a hibát és az aktuális mérőállást, valamint gondoskodni a hiba haladéktalan kijavításáról is. Ez esetben a víziközmű-szolgáltató a bejelentést követő 5 napon belül helyszíni ellenőrzést végez. A helyszíni ellenőrzés lefolytatásakor a fogyasztók kötelesek együttműködni, továbbá a víziközmű-szolgáltató számára a hiba keletkezésének helyét ellenőrizhető módon bemutatni, és a javítást számlával igazolni. A fogyasztók a javításról készült számlát őrizzék meg, mert azt a víziközmű-szolgáltató felé is be kell nyújtani az ügyintézés során!
  3. Ellenőrizzék a fogyasztók rendszeresen a tulajdonukban lévő házi ivóvíz- és szennyvízhálózat, és a csatlakozó hálózat műszaki állapotát is, és gondoskodjanak az észlelt hibák kijavításáról haladéktalanul! Egy elfagyott vezeték vagy mérőóra ugyanis jelentős kiadást tud okozni! Különösen ügyeljenek erre a hétvégi házak, illetve a nyaralóként használt ingatlanok esetén, mert a téli időszakban gyakoriak a fagyás miatti meghibásodások, amelyeket a fogyasztók sokszor csak késve észlelnek, amikor már jelentős vízmennyiség szivárgott el a környezetbe.
  4. Ne feledjék a kerttulajdonos fogyasztók, hogy a kerti locsolás céljára felhasznált vízmennyiség mérésére külön fogyasztásmérőt (locsolásmérőt) is felszereltethetnek a locsolóvezetékre! Ez esetben a külön erre eső szennyvízdíjat (csatornadíjat) nem kell megfizetni, hanem csak a vízdíjat!

Kéményseprő-ipari közszolgáltatás

  1. Kéményseprő-ipari közszolgáltatás esetén kizárólag az első két alkalommal történő kéményellenőrzés az ingyenes! Ugyanakkor, ha a kéményseprő-ipari közszolgáltató ezek alkalmával nem tudott bejutni az ingatlanba, a harmadik ellenőrzést már csak díj ellenében köteles biztosítani!
  2. Az ellenőrzés időpontjáról szóló értesítésnek szigorú előírásai vannak, amelyeket, ha nem tart be a szolgáltató, az adott esetben megalapozatlanná teheti részéről a harmadik 4 ellenőrzés díjának követelését! Így például a második ellenőrzés időpontjáról sorszámozott, lakcímre szóló, szigorú számadású bizonylaton kell az értesítést megadni a fogyasztóknak.
  3. Ne feledjék a fogyasztók, hogy az ingatlan használója köteles együttműködni a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval és ennek keretében biztosítani, hogy a kötelező ellenőrzésre, vizsgálatra sor kerülhessen! Ha ezt elmulasztják – bizonyos esetekben – a tűzvédelmi hatóság akár harmincezer forintos bírságot is kiszabhat rájuk!
  4. Lakásfelújítást, -korszerűsítést annak tudatában végezzenek a fogyasztók, hogy az új égéstermék-elvezető beszerelésénél adott esetben kötelező lehet külön kéményseprő-ipari nyilatkozat beszerzése! Vegyék figyelembe ezt a körülményt is a fenti munkálatok végzésekor!

Távhőszolgáltatás

  1. Tartsák észben a fogyasztók, hogy távhőszolgáltatás esetén a lakóközösségen múlik, hogy hogyan osztják szét egymás között a díjakat, hiszen a távhőszolgáltató a tulajdonosok által meghatározott és megadott, közös képviselő által jelentett arányok szerint bocsátja ki a számlákat. A fogyasztók joga ebben az esetben, hogy a lakóközösség képviselőjével egyeztetett időpontban és helyen betekintsenek azokba az iratokba, amelyekből kiderül számukra a díjmegosztási arányok számításának módja. A fogyasztók a távhő-szolgáltatók felé maguk is jelezhetik, ha tájékoztatást szeretnének a díjszétosztás módjáról és a külön rájuk vonatkozó díjszétosztási arányról: ezeket az információkat meg kell kapniuk!
  2. Fontos tudni azt is, hogy ha egy új lakóközösségbe költözik a fogyasztó, úgy a tulajdonosváltással egyidejűleg már a változás időpontjától neki kell megfizetnie a távhő díját! A régi és az új tulajdonos – a közös képviselő egyidejű értesítése mellett – köteles bejelenteni a távhőszolgáltatónál a tulajdonos-változást, az attól számított tizenöt napon belül!
  3. Amennyiben vitatnák a kiszámlázott távhő díját a fogyasztók, úgy minden esetben a lakóközösség, így például a társasház közös képviselőjénél vagy a lakásszövetkezet vezetőségénél tudják kezdeményezni a díjszétosztási arányok módosítását a távhőszolgáltató felé. Ha nem került sor ezek megosztására, úgy az épületben lévő egyes épületrészek légtérfogata arányában történik a lakók között az elfogyasztott távhőmennyiség szétosztása és megfizetése.
  4. Ha a fogyasztók esetleg azt tapasztalnák a lakásukon belül, hogy a ma már mindenhol elterjedt fűtési költségmegosztó, esetleg a költségmegosztóra felszerelt plomba megsérült, arról haladéktalanul tájékoztassák a lakóközösség képviselőjét írásban! Ez esetben a költségmegosztó, illetve a felszerelt plomba pótlásának költségét a fogyasztók kötelesek állni!
  5. Ne feledkezzenek el arról sem a fogyasztók, hogy kötelességük beengedni a szolgáltató embereit, ha arra szükség van a mérők leolvasása vagy ellenőrzése érdekében. Az ellenőrzésre – a veszélyhelyzetet kivéve – csak munkanapokon van mód, reggel 8 és este 20 óra között. Mivel egyre több a visszaélés és előfordul, hogy egyesek a szolgáltató embereinek adják ki magukat, a fogyasztók mindig kérjék el az ellenőrzést végző személy fényképes, kifejezetten az ellenőrzésre feljogosító igazolványát!
  6. Azt se feledjék a fogyasztók, hogy ha a lakásba való bejutást nem biztosítják – kétszeri írásbeli, eredménytelen felszólítást követően – a távhőszolgáltató akár gyorsított bírósági eljárást, úgynevezett nemperes eljárást is igénybe vehet a lakásba való bejutás érdekében, és azt jogi úton is kikényszerítheti!
  7. Nem árt tudni azt sem, hogy leolvasásnál, valamint a plomba és a költségmegosztók ellenőrzésénél – hasonlóan, mint a földgáz-, villamos energia- és a víziközmű-szolgáltatásnál – kötelező jegyzőkönyvet is felvenni, amelyet a fogyasztónak is meg kell kapnia, sőt, abban jelezhetik az esetleges kifogásaikat!

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás

  1. Ne hagyják figyelmen kívül a fogyasztók azt, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást (szemétszállítást) kötelesek igénybe venni!
  2. Ha esetleg nem használják a szóban forgó ingatlant huzamosabb ideig, tájékozódjanak a települési önkormányzatnál a szolgáltatás szüneteltetésének lehetőségeiről! Az ingatlanhasználó részéről történő szüneteltetés lehetséges eseteit ugyanis a települési önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg, önkormányzati rendeletben.
  3. Kövessék nyomon a fogyasztók gondosan a közszolgáltatási díjról érkező számlákat és vessék össze egymással azok fizetési időszakait, így elkerülve, hogy ugyanazt az összeget kétszer is befizessék!
  4. Ne feledkezzenek el arról, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj rendezésének elmulasztása esetén a díjhátralék, az esetleges késedelmi kamat és a behajtás egyéb költségei – a többi közüzemi szolgáltatástól eltérően – adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek! A tartozás behajtását ennek megfelelően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi, a behajtásra csak akkor van lehetőség, ha a fogyasztót igazolható módon felszólították a késedelmes fizetés teljesítésére és annak elmulasztása jogkövetkezményeire. Azt se feledjék, hogy ha az ingatlant magánszemély használja, a fizetési felszólításról szóló értesítés csak a hozzájárulása esetén történhet elektronikusan, és egyébként azt postai úton, ajánlott szolgáltatás igénybevételével kell teljesíteni.
  5. Ha az adott ingatlant többen is lakják, annak tudatában járjanak el a fogyasztók, hogy a közösen használt ingatlan esetében a lakáshasználók, illetve a lakást birtoklók egyetemlegesen felelnek a díj megfizetéséért. Közös tulajdonú ingatlan esetében ugyancsak egyetemleges a háztartásban életvitelszerűen élő tulajdonosok felelőssége. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltató bármelyik tulajdonostárstól vagy használótól követelheti a díjat az ott lakóktól, akik egymás szerződésszegéséért is felelnek!

Az ajánlások indoklását itt olvashatja el (az 5. oldaltól).

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL