2018. június 2. szombat, 12:31
KAP, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Győrffy Balázs
A közös agrárpolitika (KAP) korszerűsítését és egyszerűsítését javasolja az Európai Bizottság. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint a legfontosabb a következő hétéves költségvetési keretének a nagysága, az erre vonatkozó bizottsági javaslatot a NAK továbbra is elfogadhatatlannak tartja.

A javaslatok nagyobb rugalmasságot biztosítanak a tagállamoknak, de nagyobb felelősséget is hárítanak rájuk annak megválasztására vonatkozóan, hogy milyen módon és hol kívánják beruházni a KAP keretében kapott forrásokat annak érdekében, hogy elérjék az intelligens, ellenálló, fenntartható és versenyképes mezőgazdasági ágazat megvalósítására vonatkozó, uniós szinten kitűzött nagyratörő célokat, és egyúttal tisztességes és célzottabb jövedelemtámogatást biztosítsanak a mezőgazdasági termelőknek – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök a következőket mondta: „A közös agrárpolitika az egyik legfontosabb szakpolitikánk, amely minden európai polgár életére hatással van. Ezek a kiforrott javaslatok hozzájárulnak majd a mezőgazdasági ágazat versenyképességéhez, ugyanakkor erősítik a fenntarthatóságát. Az új teljesítési modellben nagyobb mértékű szubszidiaritást biztosítunk a tagállamoknak annak érdekében, hogy javítsuk a szakpolitika eredményességét és hatékonyabban nyomon kövessük az eredményeket.

Phil Hogan, a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős biztos kijelentette: „A javaslat eleget tesz a bizottság azon kötelezettségvállalásának, hogy korszerűsíti és egyszerűsíti a közös agrárpolitikát; valódi szubszidiaritás biztosít a tagállamoknak; ellenállóbb mezőgazdasági ágazatot biztosít Európa számára, valamint növeli a szakpolitika környezeti és éghajlat-politikai ambícióit.”

Új munkamódszer

A tagállamok rugalmasabban dönthetnek majd a KAP keretében nekik biztosított források felhasználásáról, ezáltal pedig olyan testreszabott programokat tudnak kidolgozni, amelyek hatékonyabb választ adnak a mezőgazdasági termelőik és a szélesebb vidéki közösségek aggályaira. A tagállamoknak lehetőségük lesz arra is, hogy a KAP-forrásoknak akár 15 százalékát átcsoportosítsák a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztés között annak érdekében, hogy prioritásaik és intézkedéseik finanszírozhatók legyenek. A tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételeket a következők fogják biztosítani:

  • a teljes időszakra vonatkozó stratégiai tervek, amelyek meghatározzák, hogy az egyes tagállamok hogyan tervezik teljesíteni a 9 uniós gazdasági, környezeti és társadalmi célkitűzést a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztés révén. A koherencia és az egységes piac védelmének biztosítása érdekében a Bizottság fog minden tervet jóváhagyni,
  • a bizottság fokozott figyelemmel fogja követi az egyes országok teljesítményét és előrehaladását az elfogadott célok felé.

Méltányosabb megoldás a támogatás célzottabbá tétele révén

Továbbra is a szakpolitika lényeges részét fogják képezni a közvetlen kifizetések, amelyek a stabilitást és a kiszámíthatóságot biztosítják a mezőgazdasági termelőknek. Elsőbbséget fog élvezni az uniós mezőgazdasági ágazat többségét alkotó kis és középes méretű gazdaságok támogatása, valamint a fiatal mezőgazdasági termelők segítése. A bizottság továbbra is elkötelezett amellett, hogy a külső konvergencia révén biztosítsa a közvetlen kifizetések tagállamok közötti méltányosabb elosztását. Továbbá:

  • a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések összege 60 000 euró felett csökkenni fog, a kifizetésekre gazdaságonként 100 000 eurós felső határ fog vonatkozni. A munkaerőköltségeket teljes mértékben figyelembe fogják venni. Mindezek célja a kifizetések igazságosabb elosztása,
  • a kis és a közepes méretű gazdaságok nagyobb hektáronkénti támogatásban fognak részesülni,
  • a tagállamoknak közvetlen kifizetéseik legalább 2 százalékát el kell különíteniük arra, hogy segítséget nyújtsanak a fiatal mezőgazdasági termelőknek az induláshoz. Ezt a vidékfejlesztéshez nyújtott pénzügyi támogatás, valamint a földhöz jutást és a földterületek átruházását megkönnyítő különböző intézkedések fogják kiegészíteni.

Fokozott környezeti és éghajlat-politikai célkitűzések

Az uniós célkitűzésekre vonatkozóan az előterjesztett javaslatok az éghajlatváltozással, a természeti erőforrásokkal, a biológiai sokféleséggel, az élőhelyekkel és a tájakkal egyaránt foglalkoznak. A mezőgazdasági termelők jövedelemtámogatása már jelenleg is függ a környezet- és éghajlatbarát gyakorlatok alkalmazásától, az új KAP pedig még komolyabb célkitűzéseket fog megkövetelni a mezőgazdasági termelőktől, amelyeket kötelező, illetve ösztönzőkön alapuló intézkedések segítenek elérni:

  • a közvetlen kifizetések előfeltételét fogják képezni a fokozott környezetvédelmi és éghajlat-politikai követelmények,
  • minden tagállamnak a közvetlen kifizetések tekintetében meghatározott tagállami juttatás egy részéből finanszírozott ökoprogramokat kell kínálnia, amelyekkel abban támogatják a mezőgazdasági termelőket, hogy a kötelezően előírt követelményeket meghaladó célokat tűzzenek ki,
  • a vidékfejlesztés tekintetében meghatározott tagállami források legalább 30 százalékát környezeti és éghajlat-politikai intézkedésekre kell fordítani,
  • a KAP teljes költségvetésének várhatóan 40 százaléka hozzájárul az éghajlat-politikához,
  • amellett, hogy 15 százalékot átcsoportosíthatnak a pillérek között, a tagállamoknak lehetőségük lesz arra is, hogy további 15 százalékot átcsoportosítsanak az 1. pillérből a 2. pillérbe, és azt éghajlat-politikai és környezeti intézkedésekre fordítsák (nemzeti társfinanszírozás nélkül).

A tudás és az innováció fokozottabb hasznosítása

A korszerűsített KAP a legújabb technológiák és innovációk minden előnyét ki fogja használni, hogy ezáltal segítse mind a mezőgazdasági termelőket, mind a közigazgatást, különösen a következők révén:

  • az Európai Unió „Horizont Európa” kutatási programjából az élelmiszerek, a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés és a biogazdaság terén folytatott kutatási és innovációs projektekre elkülönített 10 milliárd eurós költségvetés,
  • a tagállamok ösztönzése arra, hogy alkalmazzák a nagy adathalmazokat és az új technológiákat az ellenőrzések és a nyomon követés céljára (például a közvetlen kifizetési kérelmek esetében a műholdas adatok segítségével ellenőrizzék a gazdaságok méretét), ezáltal jelentősen csökkentve a helyszíni ellenőrzések iránti igényt,
  • a vidéki élet digitalizálásának fokozása, például a vidéki régiókban elérhető szélessávú hozzáférés kiterjesztése révén, ami javítja e régiókban az életminőséget, továbbá hozzájárul az európai mezőgazdasági termelés versenyképességéhez.

NAK: a legfontosabb a költségvetési keret nagysága

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a rendelettervezetek ismertetése kapcsán elmondta: a bizottság által bemutatott javaslatokon túl az ágazat jövőjét érintően a legfontosabb továbbra is a KAP következő hétéves költségvetési keretének a nagysága. Az erre vonatkozó, 2018. május 2-án megjelent bizottsági javaslatot a NAK továbbra is elfogadhatatlannak tartja: legalább a jelenlegi, 2014–2020 közötti szint megtartását tudja támogatni a köztestület. Az agrárium félmilliárd uniós állampolgárt lát el élelmiszerrel, a pénzügyi források elosztásakor a jelentőségéhez mérten kell kezelni – hangsúlyozta Győrffy Balázs.

A KAP-költségvetést is tartalmazó, 2021–2027 közötti Többéves Pénzügyi Keretre (MFF) vonatkozó javaslatról szóló tárgyalásokat az Európai Bizottság prioritásként kívánja kezelni, és ezt kéri az Európai Tanácstól és az Európai Parlamenttől is. A bizottság célja, hogy a költségvetésről a 2019. május 23–26. közötti európai parlamenti választásokig megszülessen a megállapodás. A NAK álláspontja szerint a gyors elfogadásnál sokkal fontosabb, hogy olyan megállapodás szülessen, amely megőrzi legalább a KAP jelenlegi költségvetési keretét – olvasható a NAK közleményében.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja