A Széchenyi 2020 Ember Erőforrás Fejlesztési Operatív Programjának keretében elindult a „Menő menzák az iskolákban – Egészséges étkezést és életstílust népszerűsítő programok” című (EFOP-1.8.5-17) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.

„A felhívás célja az egészséges életvitelhez szükséges tudás és készségek elsajátításának a hatékony támogatása, ezzel az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés érdekében a gyermekek étkezési kultúrájának, étkezési körülményeinek javítása, a várható élettartam és az egészségben eltöltött életévek számának növelése” – olvasható a tervezetben.

A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2017. március 6-ig várja a kormány a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

A keret

A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 6,8 milliárd forint; a forrást az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

A felhívás feltételeinek megfelelő projektek 5–15 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphatnak; a támogatott támogatási kérelmek várható száma 453–1360.

A célok

  • a köznevelésben részt vevő gyermekek egészséges táplálkozáshoz szükséges tudása és készségei megszerzésének támogatása a szülők bevonásával;
  • a gyermekek intézményi étkeztetésének tárgyi körülményeinek javítása.

A potenciális pályázók

Olyan alapítványok pályázhatnak, melyeket az iskola működésének támogatására hozott létre az intézményi tanács, illetve amelyek alapító okiratában oktatási tevékenység került rögzítésre, valamint tevékenységeik bizonyíthatóan egy adott köznevelési intézményhez kötődnek.

Támogatási kérelem benyújtására konzorciumi formában nincs lehetőség; egy szervezet egy támogatási kérelmet nyújthat be.

A támogatható tevékenységek

1. Ismeretterjesztő programok az egészséges táplálkozás jegyében:

a) a köznevelésben részt vevő gyermekek táplálkozási szokásainak felmérése (a megvalósítás első, valamint záró szakaszában):

  • a mindennapos táplálkozási szokások felmérése, különös tekintettel a rendszeresen fogyasztott, az egészséges táplálkozásba nem illeszthető, illetve táplálkozás-egészségügyi szempontból kevésbé kívánatos élelmiszerekre (pl. sós rágcsálnivalók, chips, energiaital), valamint az ételallergiára, ételintoleranciára;
  • dietetikus szakember által történő kiértékelés, valamint gyermekek szüleinek írásos tájékoztatása a gyermek felmérésének eredményeiről és a táplálkozására vonatkozó, személyre szabott ajánlásokról.

b) a köznevelésben részt vevő gyermekek egészséges táplálkozással kapcsolatos ismereteinek bővítése, egészségkultúrájuk fejlesztése (pl. tankonyha, tankert segítségével):

  • mintaétrendek, mintareceptek bemutatása, diétás igény miatti speciális étrenddel összefüggő ismeretek elsajátítása, konyhai higiénés ismeretek fejlesztése, a konyhai eszközök biztonságos használatának elsajátítása

2. Szemléletformálás az egészséges táplálkozás, életmód népszerűsítése érdekében:

a) tájékoztató napok gyermekek és családjaik számára (pl. ételkóstolás a szülők számára);

b) főzőversenyek szervezése;

c) az egészséges táplálkozást népszerűsítő fórumok, programok szervezése közismert személyiségek segítségével;

d) az egészséges táplálkozáshoz kapcsolódó, azt ösztönző – akár dekorációs – eszközök használata, valamint az ételek tápanyagtartalmával kapcsolatos információk ismertetése, jelentőségének hangsúlyozása dietetikus vagy táplálkozástudományi szakember bevonásával.

3. Közvetlenül az étkezéshez szükséges eszközfejlesztés az egészséges táplálkozás, illetve az étkezési kultúra fejlesztése érdekében:

a) ivókút, vagy egyéb ivóvízvételi hely (pl. ballon, szűrőberendezés) létrehozása;

b) gyümölcskínáló vagy salátabár létrehozása;

c) az étkezéshez szükséges edényzet (pl. tálca, tányér, pohár, tál, kancsó, evőeszköz, szalvéta, egyéb) beszerzése;

d) az étkezéshez kapcsolódó bútorzat vagy eszközök fejlesztése (pl. étkezőasztal, szék, tálalópult, függöny, karnis, abrosz, konyhatechnológiai berendezések, egyéb).

4. Tankonyha, tankert (iskolai fűszerkert) létrehozása.

Az indoklás

„A felhívás indokoltsága és célja” című fejezetben olvashatjuk:

A magyar lakosság egészségi állapota jelenleg elmarad a Magyarország társadalmi-gazdasági fejlettsége alapján elvárható szinttől. A daganatos és szív-érrendszeri betegségek mellett a mentális megbetegedések előfordulása is nagyarányú, mely tényezők összességében nagy betegségterhet jelentenek az ország számára. 2014-ben a lakosság 55 százalékának állt fenn krónikus betegsége. Legelterjedtebbek a magas vérnyomás (31 százalék), a derék- vagy hátfájás (21 százalék) és a szív- és érrendszeri betegségek, továbbá jelentős megbetegedések még az allergia (12 százalék) és a lakosság 8 százalékát érintő cukorbetegség. A magyar felnőtt lakosság több, mint fele túlsúlyos vagy elhízott, ezen belül a fiatal nők 23 százaléka, a fiatal férfiak 40 százaléka szenved ettől a problémától. Az életkor előrehaladtával ez az arány egyre nő, a középkorú nők 53 százaléka, a középkorú férfiak 72 százaléka, valamint az idősebb nők 65 százaléka és az idősebb férfiak 72 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. A felnőtt lakosság 20 százaléka mindennapi tevékenysége során mérsékelten korlátozott, 9,2 százaléka súlyosan korlátozott. A KSH adatai szerint mind a férfiak, mind a nők esetében a vezető halálokok, köztük a korai halálozás okai között szerepelnek a daganatos megbetegedések is.

A felsorolt betegségek jelentős hányada vezethető vissza a nem megfelelő táplálkozásra, valamint a helytelen (ülő, fizikailag inaktív) életmódra, ezért a lakosság egészségmagatartásában jelentős javulást kell elérni, és ehhez biztosítani szükséges a megfelelő fizikai-, társadalmi-, gazdasági- és jogi környezetet és mindenki számára elérhető, érthető hiteles információt. Az egészség fejlesztésének és az egészségmagatartásból eredő hátrányok csökkentésének egyik fontos módszere a tudatos táplálkozás és az egészséges életstílus, életmód kialakítása.

A családok − korosztálytól, nemtől, társadalmi helyzettől, egészségi állapottól, adott esetben fogyatékosságtól függetlenül – egészséges életvitellel, életvezetéssel összefüggő szemléletformálása tekintetében nélkülözhetetlen azon kulcskompetencia-összetevők kialakítása, fejlesztése, amelyek hozzájárulnak az egészséges életmód kialakításához, az egyéni életminőség javításához, az interperszonális és szociális kapcsolatok fejlesztéséhez, így ahhoz, hogy az egészséges táplálkozás jelen legyen a mindennapokban.

A gyermekek harmonikus testi, szellemi, valamint lelki fejlődéséhez különösen fontos a rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás. A kiegyensúlyozott táplálkozás az életfolyamatok működéséhez szükséges energiát szolgáltató zsírokat és szénhidrátokat, testépítő fehérjéket,. , az anyagcsere szabályozásában részt vevő vitaminokat és ásványi anyagokat olyan mennyiségben és arányban tartalmazza, amely optimálisan biztosítja az egészség megóvását, illetve a betegségek megelőzését. Gyermekkorban a kiegyensúlyozott táplálkozás a fejlődés és a növekedés egyik alapfeltétele. Ebben az életkorban alakul ki az ízlés, a táplálkozási szokások, a helyes étkezési mód és a kulturált étkezési magatartás. Az ekkor megszerzett ismeretek meghatározó befolyást gyakorolnak az egész további életre. Nem utolsósorban a gyermekek rendszeres, életvitelszerű testmozgása, valamint a megfelelő, kiegyensúlyozott táplálkozása és bizonyítottan hozzájárul az iskolai teljesítményhez, segíti a tanulást, csökkenti az iskolai hiányzások számát.