Jog
2017. június 7. szerda, 17:45
követeléskezelés, Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda
Lejárt számlák, tartozásokat felhalmozó, csődbement és fizetésképtelenné váló – vagy magukról ezt állító – üzleti partnerek, kifizetetlen áruk, szolgáltatások és beruházások. Sok vállalatvezető találkozik ilyen és ehhez hasonló problémákkal működése során, de csak kevesen vannak tisztában azzal, milyen jogi lehetőségek merülhetnek föl ezekben az esetekben, és mennyire fontos, hogy ezeket még kellő időben igénybe vegyük.

 

 

A Faludi Wolf Theiss Ügvédi Iroda az elmúlt napokban rendezett mini-konferenciáján tekintette át azon jogi eszközöket és eljárási formákat, melyeket céges jogviták esetében érdemes alkalmazni.

Pénzkövetelések valamennyi iparágban és szolgáltatói szektorban keletkezhetnek: megjelennek a kereskedelmi ügyletekben, egyéb szerződéses kapcsolatokban, a kikötött fizetési biztosítékok érvényesítése során, de ide sorolhatók a szerződésszegésből és károkozásból fakadó követelések is.

A pénzkövetelések érvényesítésére nem lehet elég korán felkészülni. A legismertebb és leginkább alkalmazott eszköz a peres eljárás, de a jogviták állami vagy választottbíróság előtti rendezése mellett egyre nagyobb szerepet kell kapnia a szerződések előrelátó szövegezésének, a megfelelő jogvita-rendezési fórum kikötésének, a vállalatok mindennapi gyakorlatában a jól dokumentált és a későbbi perbeli bizonyítás céljait megfelelően szolgáló ügymenet kialakításának, a pereket megelőző hatékony bizonyítási módok tudatos és időben történő alkalmazásának, a már megindult perekben a követelés ténybeli és jogi körülményeinek sikeres bizonyításának, valamint a követelés fedezetének időben történő biztosításának.

A Faludi Wolf Theiss reggeli beszélgetésén részt vevő vállalatvezetők és vállalati jogászok ezekről kaphattak gondolatébresztő áttekintést abból az alapvetésből kiindulva, hogy a követelések hatékony érvényesítése nem a perben kezdődik. Az iroda peres üzletágának szakértői, dr. Faludi Zoltán, dr. Bárdosi Gábor és dr. Lukács Enikő a pert megelőző bizonyítás lehetőségeiről, a per előtti kötelező egyeztetés gyakorlati kérdéseiről, a polgári peres és választottbírósági eljárásban felmerülő bizonyítási nehézségekről és azok megoldásáról, a csőd- és felszámolási eljárásról és a végrehajtásról szerzett tapasztalataikat osztották meg.

A szakmai reggeli házigazdái elmondták: „Meggyőződésünk, hogy e területek gyakorlati szempontjai nem csak a jogász kollégák, hanem a vállalatok mindennapi üzleti-kereskedelmi problémáival szembesülő operatív vezető munkatársak kiemelt érdeklődésére is számot tarthatnak, ezért a beszélgetés során nagy hangsúlyt helyeztünk a jogi szakzsargont mellőző, közérthető szóhasználatra is.”

Az eseményen bemutatott jogintézmények:

  1. A pert megelőző bizonyítás – egy olyan eszköz még a perindítás előtt, amelyet a bíróság és a közjegyző előtt vehetünk igénybe bizonyos feltételekkel akkor, ha a bizonyítás felvételével valamilyen okból nem lehet várakozni, mert ezzel a bizonyítás sikeressége kerülne veszélybe vagy válna lehetetlenné a későbbi perben.
  2. A per előtti kötelező egyeztetés – a legtöbb esetben mindez a pozíciók tisztázására szolgálhat, illetve ritkább esetekben alkalmat teremthet a vitás ügy peren kívül, egyezség formájában történő lezárására. Összességében az egyeztetés lényege, hogy a bíróság előtt bizonyítsuk, mi kísérletet tettünk arra, hogy peren kívül rendezzük az ügyünket.
  3. A fizetési meghagyásos eljárás – közjegyző segítségével tudjuk ezt az eljárási formát igénybe venni, mely perkímélő hatással lehet. Ehhez nincs szükségünk bizonyítási eljárásra vagy komplex jogi érvekre – lényegében az idő- és költség-igényes pert lehet így elkerülni. Az eredménye jogerős, végrehajtható határozat lehet, ha pedig a nem fizető partner ellentmond, a vita perré alakul.
  4. A polgári peres eljárás – a vitás ügyek rendezésének legismertebb és leggyakrabban igénybe vett útja, amikor a jogvitát a bíróság ítélete dönti el. Ez esetben kiemelten fontos, hogy a követelésünk szempontjából perdöntő tényeket megfelelő bizonyítékokkal támasszuk alá. A bizonyítékok megfelelő időben és megfelelő minőségben történő bemutatása elengedhetetlenné teszi azt, hogy a vállalatok a mindennapi üzleti-ügyviteli gyakorlatukban meghonosítsák azokat az eljárásokat, amelyekkel az adott pillanatban bekövetkező eseményeket vagy fennálló, de múlandó állapotot rögzíthetik és egy későbbi esetleges per céljaira rekonstruálhatóvá teszik. Adott esetben késő lehet a bizonyítékok felkutatását a perre való felkészülés során kezdeni, mert bizonyos múltbéli események, a múltban fennállott állapotok többé nem bizonyíthatók. A kellő időben elvégzett bizonyítási cselekmények "napi rutinjának" kialakításához célszerű lehet jogi szakértők közreműködését kérni.
  5. A végrehajtási eljárás – jogerős bírósági ítéletben, illetve közjegyzői okiratban előírt kötelezettség kikényszerítésére szolgáló eljárás, amely bankszámlára, egyes vagyontárgyakra és ingatlanokra terjedhet ki. Lényegesen egyszerűbb a követelésünk érvényesítése egy közjegyzői okiratba foglalt szerződéses kötelezettség-vállalás esetén, amely esetben nem kell végig járni a peres bizonyítás hosszadalmas útját, mert a közjegyző azonnal végrehajtási záradékkal látja el az okiratot. Ezért a mindennapi gyakorlatban érdemes megfontolni a közokirati formában történő szerződéskötést vagy egyes kulcsfontosságú kötelezettség-vállalások közjegyzői okiratba foglalását.
  6. A csődeljárás – kizárólag az adós által kezdeményezhető eljárás, melynek célja a reorganizáció és az adós részére ilyen célból a hitelezőkkel szemben biztosított átmeneti védelem. Lényege az adósnak engedélyezett fizetési haladék (moratórium), amely alatt fizetőképességet helyreállító programot kell alkotni. Ebben a hitelező tevékenyen közreműködik a minden fél számára kompromisszumos megoldást célzó csődegyezségi tárgyalásokon. A csődeljárás célja az adós "megmentése", üzletmenetének helyreállítása és a hitelezői követelések – teljes vagy részleges – kielégítése, amely az adós és a hitelezők közötti csődegyezséggel valósulhat meg. Ha nem jön létre a csődegyezség, akkor a sikertelen csődeljárás átfordul felszámolási eljárásba.
  7. A felszámolási eljárás – célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélkül megszüntetésre, vagyona pedig az arra jogosult hitelezők között meghatározott sorrendben felosztásra kerüljön. A felszámolási eljárást tipikusan hitelezők kezdeményezik többek között azért, mert a felszámolás hatékony nyomásgyakorlási eszköz lehet a fizetési hajlandóság serkentésére: az adós dönthet úgy is, hogy tartozását rendezi vagy egyezséget köt a hitelezővel és ezzel megmenti vállalkozását. A felszámolás intézménye szigorú eljárásrendre épül, amelyhez létfontosságú a precíz dokumentáció: hitelezői oldalon már az eljárás megindítása előtt a számla és a fizetési felszólítás, az adósi oldalon pedig a követelés vitatásának szövegezése és kellő időben történő elküldése szempontjából. A hitelező a kifogás eszközének körültekintő alkalmazásával hatékony ellenőrzést gyakorolhat a folyamat felett, amely végső soron követelése magasabb arányú megtérülését eredményezheti.
  8. A választottbírósági eljárás – az állami bíróság helyett igénybe vehető vitarendezési eljárás, amennyiben a felek szerződésükben körültekintően megfogalmazott választottbírósági kikötést alkalmaznak. A jogvita így akár hazai, akár nemzetközi választottbírósági fórum elé is kerülhet. Az intézmény számos előnye között említendő a felek nagyfokú rendelkezési joga az eljárás menetének meghatározásában, a megfelelő iparági tapasztalattal rendelkező választottbírók kiválasztásában, illetve az időhatékonyság és az állami bíróság ítéletével egyenértékű végrehajthatóság.

Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja