2017. december 8. péntek, 09:28
FIVOSZ, Kovács Patrik, kkv, Fiatal Vállalkozók Hete
Tíz éve még a jövő nemzedékéről beszéltünk, de 2017-ben már a „most nemzedékét” képviseljük – mondta Kovács Patrik a KamaraOnline-nak. A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke szerint fontos lenne, hogy minél több fiatal dolgozzon a kis és középvállalkozások piacán.

– Kutatási adatok szerint az utóbbi években nem változott a fiatal vállalkozók aránya Magyarországon. A 15-29 éves korosztályban ez 4 százalék. Kevésnek tűnik.

– A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége idén tíz éves, így tevékenyen részt vesz az ifjúsági vállalkozás-fejlesztési programokban. Ha megnézzük a világban zajló folyamatokat, azt látjuk, hogy az ifjúsági vállalkozás-fejlesztés egyre ismertebb. A piaci szereplők mellett a döntéshozók is felismerték, hogy hagyományos eszközökkel nehéz megszólítani a fiatalokat. Rengeteg pszichológiai kutatás szól arról, hogy a millenniumi generáció teljesen másként viszonyul a technológiához, a karrierhez, a munkahelyhez, a mindennapi élethez, úgy általában minden fontos kérdéshez. A FIVOSZ a megalakulása óta az ifjúsági vállalkozás-fejlesztés hazai letéteményese. Azon dolgozunk, hogy bevonjuk a fiatalokat a gazdasági értékteremtésbe. Az apró „trükkökre" is figyelünk, tudjuk, hogy a legtöbb fiatal a saját generációjából próbál jó példákat találni, leginkább velük lehet őket motiválni. Az sem mindegy, miként tálalunk nekik egy-egy témakört, hová helyezzük a hangsúlyt például egy üzleti terv elkészítésekor.

– Vannak konkrét eredmények?

– Megszervezték például a G20-as ifjúsági vállalkozói csúcstalálkozót, ajánláscsomagok készültek, szoros az együttműködés az OECD-vel. A FIVOSZ ezeknek a folyamatoknak az egyik, nemzetközileg elismert szakértői szervezetévé nőtte ki magát, többek között azzal, hogy tudás know-how-t exportálunk. Dániától Horvátországon át Szlovákiáig segítettük az ottani fiatalok vállalkozói szövetségeinek a megalakulását, de vannak felkéréseink ázsiai és afrikai országokból is. A FIVOSZ egy évtized alatt elsősorban érték-, másodsorban érdekközösséggé erősödött. Nálunk azok a fiatalok a tagok, akik egymást segítve szeretnének sikeresek lenni. Dinamikusan növekvő érdekképviseletet szerveztünk: nem egymás piacait vesszük el, hanem sokszor összefogva lépünk külpiacokra és keresünk új lehetőségeket. Sikeres tagjaink teszik sikeressé a FIVOSZ-t. Szervezetünk dinamikus növekedésével együtt nagyon fontos, hogy a tagok is egyre nagyobb gazdasági súlyt képviselnek. Biztos vagyok benne, hogy a következő évtizedben eldől a jövendő száz év sorsa, vagyis: gazdaságilag most kell megalapozni hosszú távra a jövőt. Nem egyszerű a helyzet, hiszen Európa a legkevésbé vállalkozó kedvű kontinens. Itt a fiataloknak mindössze egyharmada gondolkodik vállalkozás indításában, míg például Ázsiában ez az arány kétharmad.

– Milyen a helyzet Közép-Kelet-Európában?

– Azt tapasztalom, hogy a régiónkban kicsit jobb a helyzet, picit nagyobb a fiatalok vállalkozói kedve. Ez önmagában nagyon jó, de melléje kell tenni, hogy az európaival együtt a magyar is idősödő társadalom. Ebből adódóan főleg a kis és középvállalkozások szerkezete kimondottan egészségtelen. Az OPTEN adatai szerint Magyarországon a vállalkozásokhoz köthető magánszemélyek mindössze 27 százaléka 40 év alatti. A rendszerváltáskor vállalkozásba kezdők lassan a nyugdíj korhatárhoz érnek. 19 ezer cégnek 65 év feletti a vezetője és 72 ezer cégnek 55 évnél idősebb a tulajdonosa vagy ügyvezetője. Éppen ezért kritikus kérdés, hogy hány fiatalt tudunk bevonni a vállalkozásokba, hogy ne legyen nagyobb gond a generációváltással. Erre külön program kell. Nem szabad hagyni, hogy évtizedek óta eredményesen működő cégek utódlási stratégia hiányában bezárjanak. A FIVOSZ egyik fontos feladata, hogy hidakkal kösse össze a generációkat. Ebben kap szerepet az együttműködésünk a kamarákkal, így a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) és más szervezetekkel. Hangsúlyoznám: sem az idősebb, sem a fiatalabb vállalkozók nem jobbak vagy rosszabbak a másiknál, csak egyszerűen másként gondolkodnak. Nagyon komoly sikertörténetek születhetnek, ha a generációk előnyeit, a tapasztalatot, a megfontoltságot, a lendülettel és a kreativitással ötvözzük. Kimondottan hiszünk Kelet-Közép-Európában és a régiós együttműködésekben. Nagyok sok olyan szervezettel dolgozunk együtt, amelyek révén a magyar vállalkozások új piacokhoz juthatnak. Magyarország a fiatal vállalkozók térségi centruma lehet, mi is ezen dolgozunk.

– A mai fiatalok már több kockázatot vállalnak, mégsem nő a vállalkozók száma. Mi hiányzik?

– Nagyon fontos minél több sikeres példát bemutatni. Mellette le kell bontani a társalmunkra ma is jellemző beidegződéseket, hogy a vállalkozók nem értékteremtőek, csak ügyeskednek. Ezt a szemléletet érezve, a fiatalok eltűnődhetnek azon, hogy tényleg akarnak-e vállalkozni. Szerintem kimondottan közép-kelet-európai sajátosság, hogy a fiatalok félnek a bukástól. A magyar „kudarckultúra" arról szól, hogy akinek nem sikerül valami, azt megbélyegzi a társadalom. Az Egyesült Államokban ezzel szemben a kudarcból tanulnak, levonják a következtetéseket. Egy országos felmérés szerint a magyar fiatalok 70 százaléka fél a sikertelenségtől. Pedig próbálkozni nem csak szabad, hanem kell is. Már a munkahely választásánál is gondok vannak. Sokan azért nem adják be jelentkezésüket álmaik cégéhez, mert attól tartanak, hogy „úgysem kellenek”. A magyar fiatalok 43 százalékát frusztrálja, hogy nem tudja, miből fog megélni, félnek attól, hogy karrierutat építsenek maguknak. A FIVOSZ például a Fiatal Vállalkozók Hetével igyekszik az orientációban is segíteni: legutóbb is megmutattuk, hogy milyen a tanulás melletti diákmunka, de azt is elmondtuk, hogy mi szükséges egy top menedzseri karrier eléréséhez.

– Az is kutatási eredmény, hogy a magyar fiatalok kétharmada itthon képzeli el hosszú távon a jövőjét.

– Mi azoknak a fiataloknak is tudunk segíteni, akik vállalkozók akarnak lenni, és azoknak szintén, akik már működő cégüket kívánják fejleszteni. Fejlődést, üzletet és közösséget kínálunk a tagjainknak. 2014-ben a Magyarországon alapított új vállalkozások 4,14 százalékának létrejöttéhez járult hozzá a FIVOSZ. Három évvel később ezeknek a vállalkozásoknak a 90 százaléka változatlanul él, pedig általában fordított az arány. Ha egy fiatal családjában nincs vállalkozó, nem biztos, hogy megértik a fiatal problémáit, nehézségeit, a mi közösségünk viszont tud segíteni. Nálunk nem csak szlogen, hanem így is van: kérdés nem marad megválaszolatlanul. Szerintem nagyon jó, ha a fiatalok külföldön tapasztalatot gyűjtenek. Azonban Magyarországról nem kell elmenni, teszem azt, sértődöttségből vagy kilátástalanságból. Érdemes viszont tapasztalatokat szerezni más országokban. Aztán a hazatérés után a kinti lehetőségeket itthon kell kamatoztatni. Az egész világ egy nagy játszótér lett. Egy sikeres fiatal vállalkozó Magyarországról is képes a nagyok közé kerülni, itt van példának a Prezi. Úgy gondolom, hogy Magyarország jó élettér, jók a lehetőségek, de az eredményekhez csapatban kell dolgozni. Minden magyar fiatalt arra bíztatnék, hogy tanuljon meg angolul! El kell hinniük, hogy ez az alap. Itt van nekünk az Európai Unió, egy 500 millió fős piac, vállalkozói tér. Nagy lehetőség, de nyelvtudás nélkül képtelenség labdába rúgni. A Magyar Nemzeti Kereskedőházzal azon dolgozunk, hogy minél több fiatal vállalkozását exportlehetőséghez juttassuk, de ismét kiemelem, ehhez minimum angolul kell tudni. November közepén a jubileumi, 10. Fiatal Vállalkozók Hetén ezért szerveztük meg a „Vállalkozz határtalanul” napot a Kereskedőházzal közösen.

– Másfajta probléma, hogy a magyar fiatalok 17 százaléka a saját bőrén érezte a feketemunka hatását, zsebbe kapta a bérét.

– Nem támogatunk semmilyen mutyit! Hiszen egyre több atipikus foglalkoztatási formára van lehetőség idehaza is, egyre elterjedtebb például a home office. Új formákat kell kínálnia a munkaadónak is. Egyre több fiatalnak már az a fontos, hogy milyen értékeket képvisel egy cég. A digitalizáció miatt nagyon sok vállalat alakul át, változnak a szolgáltatói és a felhasználói szokások. Biztos vagyok benne, hogy napjainkban kimondottan jó és értékkel bír fiatal vállalkozónak lenni, hiszen az egész világ mozog, formálódik, és ebben ott van a helyünk. A FIVOSZ-t azért alapítottuk, hogy pozitív társadalmi és gazdasági folyamatokat indítsunk el és támogassunk.

– Mi alapján választ a FIVOSZ stratégiai partnereket?

– A jövőtudatos és értékteremtésben gondolkodó partnerségekben hiszünk. Tíz éve még a jövő nemzedékéről beszültünk, de 2017-ben már a „most nemzedékét” képviseljük. A fiatal vállalkozók nem a jövő, hanem a ma azon szereplői, akik a leginkább érdekeltek a jövőben. Olyan innovatív szemléletet és gazdasági erőt képvisel a tagságunk, amely a döntéshozók számára is megkerülhetetlen tényező. A következő tíz év mindenképpen arról szól majd Magyarországon, hogy meg tudjuk-e állítani a kkv szektor lemorzsolódását, és arról, hogy a gazdasági generációváltást érdemben hogyan tudjuk segíteni. Ugyanis ha a kkv szektor megroppanna, az egész magyar gazdaságot óriási veszteség érné. Az a cél, hogy minél több, immár a fiatalok által irányított kkv nemzetközi léptékekben gondolkodjon és innovatívan dolgozzon. A változások miatt a következő egy évtizedben akár egymilliárd klasszikus munkahely tűnhet el a világon. A magyar gazdasági szereplőknek és a fiatal vállalkozóknak együtt kell gondolkodniuk, hogy a hatalmas változásokra felkészüljünk. Természetesen nem azt mondjuk, hogy mindenkinek vállalkozónak kell lennie, de fontos, hogy minél több fiatal lépjen be a kkv-piacra. Sokkal nagyobb önismeretre lenne szükség, ehhez pedig olyan fórumokra is szükség van, amelyeken orientálni lehet.

– Ön a FIVOSZ mellett az Európai Unió Fiatal Vállalkozói Szövetségének (JEUNE) is az elnöke. Meddig tart a brüsszeli megbízatása?

– A megbízatásom az év végén átalakul. 2014-ben a román Florin Jianutól vettem át az elnöki posztot, akit kkv és turisztikai miniszternek neveztek ki. Az európai szövetség felkért, hogy a globális porondon folytassam a munkát, immár az európai fiatal vállalkozókat a világ többi térségével összekötve. Egyfajta híd szerepem lesz Európa és a világ számtalan országa között. Nagyon fontos, hogy a fiatal vállalkozóknak nem ország, hanem térség vagy világ szinten kell pozícionálniuk magukat. Azokkal a fiatalokkal építjük ki a kapcsolatot, akik ötven év múlva is az üzleti életben lesznek, s akár a magyar vállalkozások számára is hasznosak lehetnek.

– Nagy sikerrel zárult a közelmúltban a Fiatal Vállalkozók Hete. Ön szerint mi volt a hét legfontosabb üzenete?

– Különösen sikeresnek ítélem az idei eseményt, naponta másfél ezer fiatal regisztrált be. Nemcsak a hazai vendégek tudtak meglepetéssel szolgálni, hanem egy nagyon erős nemzetközi vendégsereg is velünk volt, a világ 21 olyan országát képviselték magas rangú vendégek, amely országok együtt a világ GDP-jének 56,7 százalékát termelik. A hazai vendégek és a külföldiek is sokat tudtak egymástól tanulni. Így az eseménynek komoly nemzetközi visszhangja is volt, de még fontosabb, hogy remek üzletek és ambiciózus karriercélok születettek!

Szerdahelyi Csaba

Fotók: FIVOSZ


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja