A felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásban újabb lépéseket tesz az Európai Bizottság, amely új kötelezettségszegési eljárást indít a külföldről támogatott szervezetekről szóló törvénnyel kapcsolatban, és felszólítja Magyarországot arra is, hogy szüntesse meg a kiskereskedelmi ágazatban működő veszteséges vállalatokra vonatkozó korlátozásokat.

Az alábbiakban az Európai Bizottság közleményeiből idézünk.

Az Európai Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy számolja fel a kiskereskedőkre vonatkozó korlátozásokat

A bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, amelyben sürgeti a kiskereskedelmi ágazatban működő veszteséges vállalatokra vonatkozó korlátozások megszüntetését. A magyar szabályozás tiltja a rövid forgalmazási ciklusú termékeket – pl. élelmiszert – értékesítő kiskereskedőknek, hogy folytassák tevékenységüket Magyarországon, ha két egymást követő évben veszteségesen működtek. A bizottság álláspontja szerint ez az intézkedés ellentétes a letelepedés szabadságával és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével (az EUMSZ 49. cikke), valamint a tőke szabad mozgásával (az EUMSZ 63. cikke), és nem igazolható a közérdeken alapuló kényszerítő okokkal. Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy értesítse a bizottságot a helyzet kezelése érdekében hozott intézkedésekről. Amennyiben erre nem kerül sor, a bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az ügyet.

Az Európai Bizottság újabb lépést tesz a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásban

Az Európai Bizottság indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak a 2017. április 4-én módosított felsőoktatási törvény uniós joggal való összeegyeztethetőségével kapcsolatosan.

Frans Timmermans első alelnök a következőket nyilatkozta: „A magyar felsőoktatási törvény aránytalanul korlátozza az EU-n belüli és azon kívüli egyetemek tevékenységét, ezért haladéktalanul helyre kell állítani annak az uniós szabályozással való összhangját. A magyar hatóságoknak egy hónapjuk van arra, hogy lépéseket tegyenek. Amennyiben a válaszintézkedések nem kielégítőek, a bizottság úgy dönthet, hogy a Bíróság elé viszi az ügyet.”

A bizottság arról határozott, hogy – a kötelezettségszegési eljárás második lépéseként – indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, mivel a módosított törvény nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságával és azon szabadságával, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek. Emellett a bizottságnak továbbra is az a véleménye, hogy az új szabályozás ellentétes a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával – amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít –, valamint az Unió nemzetközi kereskedelmi jog szerinti jogi kötelezettségeivel.

A bizottság 2017. április 27-i felszólító levelére Magyarország által adott válasznak alapos elemzése után a bizottság fenntartja a mélyreható jogi értékelésnek, valamint a biztosi testület április 12-i és április 26-i vitájának megállapításait, amelyek a kötelezettségszegési eljárás megindításához vezettek. Magyarországnak most egy hónap áll rendelkezésére, hogy értesítse a bizottságot a helyzet orvoslása érdekében hozott intézkedésekről. Ha erre nem kerül sor, a bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít az ügyben.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít a külföldről támogatott szervezetekről szóló törvénnyel kapcsolatban

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak a külföldről támogatott szervezetekről szóló, június 13-án elfogadott új törvénnyel kapcsolatban.

A magyar törvény új kötelezettségeket vezet be az évente 7,2 millió forintot (mintegy 24 000 eurót) meghaladó külföldi finanszírozásban részesülő NGO-k egyes kategóriái tekintetében, amelyek értelmében nyilvántartásba kell vetetniük magukat, és valamennyi közleményükben, weboldalukon és sajtóanyagukban „külföldről támogatott szervezetként” kell magukat megjelölniük, továbbá be kell jelenteniük a magyar hatóságoknak a külföldről kapott finanszírozással kapcsolatos konkrét információkat. A szóban forgó szervezetekkel szemben szankciókat alkalmazhatnak, ha azok nem tesznek eleget az új bejelentési és átláthatósági kötelezettségeknek.

Frans Timmermans első alelnök a következőket nyilatkozta: „A civil társadalom demokratikus társadalmaink fontos pillére, ezért nem szabad indokolatlanul korlátozni a tevékenységét. Gondosan tanulmányoztuk az NGO-król szóló új törvényt, és arra a következtetésre jutottunk, hogy az nem felel meg az uniós jognak. Elvárjuk, hogy a magyar kormány mielőbb kezdjen párbeszédet e kérdés megoldása érdekében. Egy hónapon belül várunk választ a magyar hatóságoktól.”

Az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez a törvény az alábbi okokból nem áll összhangban az uniós joggal:

  • A törvény indokolatlanul beavatkozik az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogokba, különösen az egyesülés szabadságához való jogba. Az új törvény akadályozhatja az NGO-kat az adománygyűjtésben, korlátozva a feladataik ellátására való képességüket.
  • A törvény emellett indokolatlan és aránytalan korlátozásokat vezet be az Európai Unió működéséről szóló szerződésben körvonalazott szabad tőkemozgás tekintetében. A törvényben előírt új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények diszkriminatívak, valamint adminisztratív és reputációs terhet jelentenek az érintett szervezetek számára. Az említett intézkedéseknek elrettentő hatásuk lehet a külföldi adományokra, az érintett NGO-k számára pedig megnehezítik az ilyen támogatáshoz való hozzájutást.
  • A törvény a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jog tiszteletben tartása tekintetében is aggályokat vet fel. Nem alakít ki megfelelő egyensúlyt az átláthatósághoz fűződő érdekek, valamint az adományozók és a kedvezményezettek személyes adataik védelméhez való joga között. Ez különösen arra a követelményre vonatkozik, hogy közölni kell a magyar hatóságokkal az ügyletek pontos számát és az adományozókkal kapcsolatos, részletes információkat, amelyeket azt követően a hatóságok nyilvánosságra hoznak.

A bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország nem tesz eleget az uniós Szerződések és az Európai Unió Alapjogi Chartája szerinti kötelezettségeinek.

Ennek következtében a bizottság a mai napon felszólító levelet küldött Magyarországnak, és egy hónapot biztosított a magyar hatóságoknak a válaszadásra. A bizottság készen áll arra, hogy támogatást és segítséget nyújtson a magyar hatóságoknak e kérdés kezeléséhez.