Két kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság.
Az alábbiakban a bizottság közleményéből idézünk:
A bizottság nyomatékosan arra kéri Magyarországot, hogy fogadja el a környezeti zajra vonatkozó intézkedéseket
Az Európai Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy készítse el az Európai Unió zajszennyezettségének csökkentését célzó uniós szabályok (2002/49/EK irányelv) értelmében előírt stratégiai zajtérképeket és cselekvési terveket. A korai halálozás második leggyakoribb oka a légszennyezés után a közúti, vasúti és repülőtéri forgalomból, illetve ipari, építőipari és egyes más kültéri tevékenységekből keletkező környezeti zaj. A zajirányelv előírja a tagállamok számára, hogy a nagyobb városi területekről, főbb közút- és vasútvonalakról és repülőterekről készítsenek zajtérképeket és zajkezelésre vonatkozó cselekvési terveket, és ötévente tegyék közzé azokat. A bizottság 2016 áprilisában felszólító levelet küldött Magyarországnak.
Történt ugyan bizonyos előrehaladás, a magyar hatóságok azonban továbbra sem állították össze a budapesti agglomeráció vonatkozásában szükséges stratégiai zajtérképeket és az ország jelentősebb közútvonalainak és vasútvonalainak vonatkozásában szükséges cselekvési terveket, illetve nem tájékoztatták azokról a bizottságot. A bizottság ezért úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld a tagállamnak. Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.
A bizottság mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi forgalmazásával kapcsolatos kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország és Románia ellen
A bizottság úgy határozott, hogy felszólítást küld Magyarországnak és Romániának, mert a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmére vonatkozó nemzeti jogszabályaik ellentétesek az uniós joggal. Magyarországon egy új jogszabály arra kötelezi a kiskereskedőket, hogy a hazai és importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre annak ellenére is egységes árrést alkalmazzanak, hogy az importált termékek költsége függ a devizától és az árfolyam-ingadozástól. Ez hátráltathatja az importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékesítését a belföldiekhez képest. A bizottság az áruk szabad mozgásának alapelve (az Európai Unió működéséről szóló szerződés – EUMSZ – 34. cikke) alapján emelt kifogást.
Romániában a nagyobb forgalmú kiskereskedőknek az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek legalább 51%-át helyi termelőktől kell beszerezniük. Ez aggályos az áruk szabad mozgásának szempontjából. Ugyanez a jogszabály azt is előírja a kiskereskedőknek, hogy a román eredetű termékeket támogassák, ezzel korlátozva a termékkínálatra vonatkozó üzleti döntésüket, ami pedig ellentétes a letelepedés szabadságával (az EUMSZ 49 cikke). Az uniós jog szerint ezeket a szabadságjogokat csak akkor lehet korlátozni, ha valamely nyomósabb közérdek, például a közegészség védelme miatt indokolt, és kevésbé korlátozó intézkedés meghozatalára nincs lehetőség.
Sem Magyarország, sem Románia nem mutatott be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a nemzeti intézkedések indokoltak és arányosak lennének. A magyar és a román hatóságoknak mostantól két hónapjuk van arra, hogy válaszoljanak a bizottság által megfogalmazott érvekre.
