Az a vállalat, amely megfelelően tudja menedzselni a digitális térben keletkező adatok elemzését, a digitális átalakulás nyertese lehet. Az adatrobbanás kora a lehetőségek mellett ugyanakkor jelentős biztonsági követelményeket is támaszt. Májusban lép hatályba az EU új, az információs technológiákhoz jobban alkalmazkodó adatvédelmi szabályozása (GDPR), amely komoly kihívás elé állítja a cégeket.

„A magyarországi digitalizáció előrehaladása elképzelhetetlen az internetbiztonságot célzó megoldások nélkül” – mondta Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos a HG Media „Fókuszban: Információbiztonság, avagy a Big Data bűvöletében” című konferenciát megnyitó beszédében. Kiemelte: a Digitális Jólét Program 2.0 szorosan kapcsolódik az internetbiztonság kérdéséhez. „Ahhoz, hogy minden magyar polgár a digitalizáció nyertese lehessen, csökkenteni kell az internet biztonságával kapcsolatos félelmeket” – tette hozzá.

A miniszterelnöki biztos beszámolt arról is, hogy a Digitális Jólét Program és az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) közös szakmai munkacsoportja e kérdésben az ősz végére készíti el a kormányzat számára a konkrét döntési javaslatokat megfogalmazó dokumentumát.

A digitalizációval kapcsolatos infrastrukturális fejlesztésekről elmondta: a Digitális Jólét Program célul tűzte ki, hogy 2018-ig Magyarország az 5G fejlesztések egyik európai központjává váljon. „E cél elérésénél lehet arra építeni, hogy különböző nemzetközi felmérések szerint a 4G technológiára épülő hazai mobilinternet-hálózat színvonala a világon a harmadik legfejlettebbnek számít” – hangsúlyozta.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára, miniszterhelyettes arra mutatott rá, hogy a versenyképesség szempontjából döntő fontosságú, hogy az állam képes lesz-e a lehető legtöbb szolgáltatást digitális formában nyújtani. Ennek infrastrukturális hátterével kapcsolatban hangsúlyozta: a szupergyors internet program értelmében 2018-ra már nem lesz olyan helyrajzi szám Magyarországon, ahová nem jut el a szélessávú internet.

Major Gábor, az IVSZ főtitkára szerint az adatvezérelt gondolkodás ma még versenyelőnyt jelenthet a cégek számára, idővel azonban ez a túlélés eszköze lesz. Úgy vélte: nincs gond azzal, ha sok az adat, de okos adatokra kell törekedni. A vállalatoknál keletkező adatvagyon fontosságával kapcsolatban kiemelte: egy napon majd ez lesz a cégek legértékesebb vagyona. A magánszféra és az infokommunikációs technológia viszonyával kapcsolatban úgy fogalmazott: „felejtsük el a magánszférát, együtt kell élnünk azzal, hogy rengeteg adatot tudnak rólunk. Ha nincs félnivalónk, akkor ez nem baj, sőt, hasznos dolog”.

Az adatbiztonsági kérdésekről szóló panelbeszélgetésen Dr. Kürti Sándor, a Kürt Zrt. elnöke, tulajdonosa kiemelte: az EU leendő, a mai információs technológiákhoz jobban alkalmazkodó adatvédelmi szabályozása, a GDPR megalkotása egy várható és szükséges lépés volt. Mádi-Nátor Anett, az IVSZ Információbiztonság és Kibervédelem munkacsoportjának helyettes-vezetője ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a jövő májustól érvényes GDPR-nek elképesztő mértékű piaci hatása lesz, mivel a digitális platformon szolgáltatást nyújtó cégek mintegy 30-40 százaléka el fog tűnni, miután az általuk működtetett rendszerek nem kellően védettek, és nem tudják kivédeni a célzott támadásokat.

„A GDPR keretében kiszabható bírságok tetemes mértékűek is lehetnek, így a cégeknek igen komolyan kell venniük az új adatvédelmi előírásokat” – hívta fel a figyelmet Kiss Balázs Péter, Porsche Hungária IT-vezetője. Szerinte a hazai vállalatok túlnyomó többségének komoly nehézséget okoz, hogy felkészüljenek az új előírásokra a jövő májusi határidőig. Úgy vélte, hogy mind a felhasználók, mind a vállalatok oldalán komoly hiányosságok vannak jelenleg az adatkezeléssel kapcsolatos jogok, kötelezettségek terén.

Hegedüs Éva, a Gránit Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja szerint az ügyfelek igényeire szabott digitális újítások ma már elkerülhetetlenek, ha egy bank az élvonalban akar maradni. Az országban elsőként a Gránit Bank indította el a videóbankot, amely ma már azonosítással összekapcsolt online bankszámlanyitást és szerződéskötést is biztosít az ügyfelei részére, akik így személyes megjelenés nélkül nyithatnak pénzforgalmi számlát.

A bank a 2010-es kezdetektől a digitális modellre alapozta működését. Tavaly ősszel Európában elsőként vezettek be olyan újgenerációs mobilfizetési szolgáltatást, a Gránit Payt, amellyel a hagyományos bankkártya pillanatok alatt digitalizálható a mobiltelefonban, és ezt követően a készülék bárhol bankkártyaként működik.

Varga Zsigmond, az SAP üzletfejlesztési vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ adatmennyisége közel másfél évente duplázódik. „Aki jól tudja menedzselni a Big Data használatát, elemzését, az a digitális átalakulás nyertese lehet. Erre építve a vállalatok egyszerűsíteni tudják működésüket, és arra tudnak fókuszálni, ami a legfontosabb: az ügyfelekre” – tette hozzá. A Big Data kihasználása az üzleti modellváltást segíti elő. „Magyarországon már szinte nincs olyan nagyvállalat, ami ne foglalkozna ezzel a kérdéssel, hiszen az adatok valós idejű elemzése az ügyfelek viselkedésének jobb megértését is segíti” – hangsúlyozta.

„A digitális kor ügyfelei teljesen más eszközöket és élményeket akarnak, mint azt korábban megszokhattuk. A cégeknek pedig alkalmazkodniuk kell ehhez, ha sikeresek és népszerűek szeretnének maradni” – mutatott rá Fekete Csaba Csongor, a Grape Solutions Zrt. vezérigazgatója. Szerinte a kulcs az ügyfél lojalitásának, elköteleződésének növelése, a lemorzsolódás csökkentése, mégpedig a legkorszerűbb informatikai technológiák és alkalmazások felhasználásával.

A Grape például olyan eszközöket kínál partnereinek, amelyek a legelterjedtebb közösségi média alkalmazásokba ágyazottan képesek megszólítani az ügyfeleket, és végigkísérik őket a termék vagy szolgáltatás igénybe vételének minden fázisán. Ezek az ún. chatbotok felgyorsítják az emberek és a vállalkozások közötti kommunikációt, miközben a mesterséges intelligencia révén olyan személyre szabott üzeneteket közvetítenek, ami igazán különleges ügyfélélményt okoz.

Pertics Richárd, az Opten céginformációs vezetője elmondta: a vállalkozások nemcsak a belső adatvagyon (például kampányeredmények, bevétel, ügyfélérték), hanem a külső adatvagyon (például céginformációs adatbázis) felhasználásával is növelhetik az értékesítés hatékonyságát. Térinformatikai adatokat használhatnak fel például annak eldöntéséhez, hogy hol érdemes új üzletet nyitniuk, vagy hirdetőtáblát kitenniük.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja