A kis-és középvállalkozások fejlesztésére kiugróan nagy az igény. Az érdeklődők több mint harmada kattintott az ilyen jellegű pályázatokra új honlapunkon – mondta Kiss Antal, a Magyar Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója a KamaraOnline-nak adott interjúban.
– Mikor döntöttek arról, hogy az MFK új honlapot indít?
– A Magyar Fejlesztési Központ gondolatának megszületésétől kezdve szándékunk volt egy honlap elindítása, hogy a pályázatok iránt érdeklődőket minél szélesebb körben tájékoztatni tudjuk. Eddig egységes rendszer nélkül, többkapus tájékoztatási és projektmenedzseri rendszerben kellett a pályázóknak eligazodniuk. A koordináció hiányában több tényező akadályozta a hatékony pályázást. Az MFK fél évvel ezelőtt kezdte meg működését. A budapesti székhelyű, brüsszeli irodával is rendelkező központ célja a közvetlenül lehívható európai uniós források elérhetővé tétele a Duna-Régió magyar anyanyelvű lakossága számára. Ahhoz, hogy ezek a pályázatok eljussanak az érintettekhez, elengedhetetlen volt egy magyar nyelvű, a közösség számára átlátható, könnyen kezelhető honlap létrehozása. A palyazatokmagyarul.eu július 28-án sikeresen el is indult .
– Hogyan oszlik meg a munka a brüsszeli és a magyarországi kollégák között?
– A honlap folyamatos fejlesztés alatt áll, szakmai és kommunikációs divízióink munkakörébe tartoznak az ezzel kapcsolatos feladatok. A honlapot a Magyarországon dolgozó munkatársak működtetik. A brüsszeli iroda a sikeres és egységes magyar érdekérvényesítés területén fejti ki tevékenységét.
– Ügyfélbarát honlapot kívánnak működtetni. Érkeztek már észrevételek, javaslatok?
– A honlapot óriási érdeklődés övezi, már az első két héten 175 000 érdeklődő kattintott rá. Több mint négyszáz üzenetet kaptunk a felhasználóktól. Ez mind azt igazolja, hogy hiánypótló honlapot sikerült indítanunk, amelyet folyamatosan bővítünk. Természetesen szükség van további fejlesztésekre, hogy a felhasználók számára még érthetőbben tudjunk információkat szolgáltatni, még gördülékenyebbé és átláthatóbbá tegyük a pályázás menetét.
– Közvetlen uniós forrásokra 2020-ig 130 milliárd euró nagyságrendben lehet majd pályázni. Mely területeken számítanak a legnagyobb érdeklődésre?
– Eddigi statisztikáink alapján a kis-és középvállalkozások fejlesztésére kiugróan nagy az igény, az érdeklődők több mint harmada kattintott az ilyen jellegű pályázatokra, de a kutatás- fejlesztés, az innováció, az oktatás, a kultúra, a környezetvédelem-klímapolitika és a sport területei iránt is nagy az érdeklődés.
– A kis és középvállalkozások milyen eséllyel indulhatnak közvetlen uniós források elnyerésére?
– A COSME nevű (Competitiveness of Enterprises and SMEs) a kis- és középvállalkozásokat segítő európai program. Ennek teljes kerete 2,3 milliárd euró, kedvezményezettjei a magánszektor szereplői és az állami szervezetek. Jelenleg is van nyitott pályázat ebben a programban, jó eséllyel pályázhatnak a magyar vállalkozások.
– Kik lehetnek a pályázatoknak a legnagyobb nyertesei – állami szervek, civil szervezek, cégek, alapítványok?
– Az Európai Unió 2014–2020-as időszakban évente kb. 700 pályázatot ír ki. A brüsszeli forrásbőséghez azonban viszonylag alacsony magyarországi kihasználtság társul. Fontos célunk, hogy a „pályázni lehet” szemléletet a „pályázni kell” mentalitás váltsa fel. Mindenki nyertes lehet a civil szférától az állami intézményekig, de ehhez be kell adni a pályázatokat.
– Évente hozzávetőlegesen 500 pályázat kiírása várható. Felkészült Magyarország ezek befogadására? Ha nem, hogyan segít az MFK a „tanulási folyamatban”?
– Fontos szem előtt tartani, hogy 2020 után az Európai Strukturális és Beruházási Alapokból Magyarország számára lehívható összeg csökken, tehát a közvetlenül lehívható bizottsági források sokkal fontosabb szerephez jutnak. Az MFK tevékenységével azt szeretné elérni, hogy minél több információt és motivációt nyújtson a gazdasági szereplők részére.
– Tervez együttműködést az MFK a kamarákkal, jelesül a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával?
– Folyamatosan kötünk együttműködési megállapodásokat állami és nem állami szervezetekkel, a kamarákkal is tervezzük a kooperációt.
– Mely területekre lehet leginkább jellemző, hogy több országból összefogva nyújtanak be cégek pályázatot?
– A közvetlen bizottsági források többsége konzorciumi partnerséget ír elő, így több ország összefogása nem csak lehetőség, hanem alapkritérium. Mivel a konzorciumi partnerség kultúrája még nem alakult ki Magyarországon, ezen hiányosság pótlására is külön hangsúlyt kell fektetnünk.
– Az év végéig 60–70 új pályázat megjelenését ígérik a portálon. Lehet tudni, hogy elsősorban milyen területeket érintenek majd ezek?
– Oktatás, sport, kutatás-fejlesztés és innováció, környezetvédelem, vállalkozásfejlesztés területén mindenképpen várhatóak új pályázatok. Amint megjelenik egy pályázat, egy-két napon belül a palyazatokmagyarul.eu honlapon magyarul is elérhetővé tesszük.
– Mi kell ahhoz, hogy vállalkozót, vállalkozást, projektet bemutassanak a nyeromagyarok.eu oldalon? Mi alapján válogatnak?
A nyeromagyarok.eu oldalon – mottónkhoz híven: „Az ember a siker mögött” – olyan direkt brüsszeli pályázatokon nyertes, részben/egészben már megvalósult projekteket és azok megvalósítóit mutatjuk be, amelyek motiválhatják a további pályázókat. A projektek megvalósítói között alapítványok, egyesületek és forprofit vállalkozások egyaránt megtalálhatók. A kiválasztás kritériuma a már pozitívan elbírált, direkt brüsszeli forrásra benyújtott pályázat. A nyeromagyarok.eu oldal havonta 6-8 történettel bővül, magazinszerűen, képekkel illusztrálva.
– Melyek a következő időszak új feladatai az MFK számára?
– Folyamatosan informáljuk az érdeklődőket az új pályázatokról. Tájékoztatónapokat szervezünk, hogy minél szélesebb körben tudatosuljon a weboldal és a pályázatok elérhetősége. Egy stabil, átfogó és egységes pályázatfigyelési és projektmenedzselési rendszert szeretnénk létrehozni, valamint kialakítani a forráslehívási mechanizmusokat az érdekelt célcsoport körében.
Szerdahelyi Csaba
