2015 elején 2 022 905 fő számára folyósítottak öregségi nyugdíjat, átlagosan 118 439 forintot – derül ki a KSH friss összeállításából.
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2015 januárjában 2 727 041 főnek folyósított nyugdíjat, ellátást, járadékot vagy egyéb járandóságot, 2014 januárjához képest 2,6 százalékkal kevesebbnek. Egy nyugdíjas, járadékos vagy egyéb ellátásban részesülő átlagosan 106 462 forintot kapott, 3056 forinttal (3,0 százalékkal) többet, mint 2014 januárjában – olvasható a „Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2015” című összeállításban.
A főellátásként folyósított ellátások legnagyobb része öregségi nyugdíj, az ellátottak 74 százaléka ezen a jogcímen kapott ellátást. A második leggyakrabban folyósított ellátási formát, a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátást több mint 400 ezer főnek utalták. 2014-hez képest jelentősen, közel 1,2-szeresére nőtt a „nők 40”-ben részesülők száma.
Az ellátottak több mint nyolctizede 60 éves vagy annál idősebb. Az ennél fiatalabbak jellemzően a megromlott egészségi állapot miatt szorulnak szociális védelemre, azaz megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban vagy egyéb járadékban (baleseti, rokkantsági stb.) részesülnek. Az 1950 előtt születetteknél szinte teljes körűen az öregségi nyugdíjak jelentik az ellátást, az 1950-es években született nőknél a 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíj aránya kiemelkedő.
Megyei eltérések
A nyugdíjasok, járadékosok, ellátottak köre eltér az egyes megyékben: más az életkor szerinti összetétel, és más okból szorulnak ellátásra. Az öregségi nyugdíjasok aránya az összes ellátott között Budapesten a legnagyobb, 2015 elején megközelítette a 85 százalékot. Ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nem érte el a 60 százalékot, miközben a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülők hányada ugyanitt megközelítette a 30 százalékot, a budapestinek több mint háromszorosát. Jellemzően magas az öregségi nyugdíjasok aránya a fővároson kívül Pest, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Zala és Veszprém megyében.
Az ellátottak teljes körében a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások aránya a Dunántúlon Tolna és Baranya, az Alföldön pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyében haladja meg a 20 százalékot. Ezekben a megyékben a még munkavállalási korú lakosság jóval fiatalabban került ki a munka világából és igényelte az ellátások valamely nyugdíjkorhatár előtti formáját.
Öregségi nyugdíjak
2015 elején 2 022 905 fő számára folyósítottak öregségi nyugdíjat, számuk egy év alatt 0,7 százalékkal csökkent. Egy öregségi nyugdíjas átlagosan 118 439 forintot kapott. A férfiak öregségi nyugdíja ennél 10 ezer forinttal több, a nőké 6200 forinttal kevesebb volt. Egy év alatt az öregségi nyugdíjak átlagos összege 2,3 százalékkal nőtt.
Az öregségi nyugdíjak átlagösszegében mutatkozó megyék közötti különbségek tükrözik a megelőző évtizedekben jellemző munkaerő-piaci viszonyok és kereseti lehetőségek különbségeit. Budapesten egy ellátottnak átlagosan 140 501 forintot folyósítottak, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ennél 35 ezer forinttal kevesebbet.
A területi különbségek e téren is szembetűnőek. Az öregségi nyugdíjasok csoportján belül a fővárosban a legmagasabb (36 százalék) azok aránya, akik 150 ezer forintnál is többet kapnak, míg a 90 ezer forint alatti összegben részesülőké 17 százalék. Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyékben ezzel szemben fordított az arány: az ellátottak mindössze 12–13 százaléka kap 150 ezer forint feletti összeget, miközben 90 ezer forint alatti ellátásban 37–39 százalék részesül.
Vásárlóerő, aggregált helyettesítési ráta
Az öregségi nyugdíjak vásárlóerejének uniós rangsorában Magyarország az utolsó harmad felső határán foglalt helyet 2012-ben. A dán, az osztrák és a luxemburgi öregségi nyugdíj vásárlóereje kb. két és félszerese volt a magyarénak, ugyanakkor egy bolgár öregségi nyugdíjas éves ellátásából – azonos árszínvonal mellett – csak feleannyi árut és szolgáltatást tudott volna megvásárolni, mint egy magyar öregségi nyugdíjas.
Az aggregált helyettesítési ráta a nyugdíjszínvonal egyik mutatója, a 65–74 évesek nyugdíját viszonyítja az 50–59 évesek keresetéhez, kifejezve a nyugdíjak keresetpótló képességét. A helyettesítési ráta értéke 2013-ban Magyarországon 61 százalék volt, az ötödik legmagasabb az Európai Unióban, 6 százalékponttal meghaladta a tagországok átlagát.
„Nők 40”
2011 óta a 40 év jogosultsági idő alapján történő nyugdíjazási lehetőséget igénybe vevő nők száma hónapról hónapra folyamatosan emelkedik, 2013 októberére az ellátottak létszáma meghaladta a 100 ezer főt. 2015 elején már 122 253 nőnek, az öregségi nyugdíjban részesülők 6 százalékának folyósítottak ilyen címen ellátást, átlagosan 117 926 forintot. Ennél az ellátási formánál is Budapesten a legmagasabb az egy főre jutó átlag, 2015 januárjában meghaladta a 140 ezer forintot, míg egy Somogy megyei nő ellátásának átlagos összege alig volt több 105 ezer forintnál.
Megváltozott munkaképességűek
Megváltozott munkaképességűeknek járó rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást, járadékot 404 880 főnek utaltak ki, az egy évvel korábbinál 3,3 százalékkal kevesebbnek. Átlagosan az ország felnőtt lakosságának 5 százaléka részesült ilyen ellátásban, egy fő 67 759 forintot kapott. Az ellátottak 54 százalékának korhatár alatti rokkantsági, 35 százalékának rehabilitációs ellátást folyósítottak. A felnőtt lakosság számához viszonyítva ilyen ellátást a legkevesebben a fővárosban kaptak, a 19 éves és idősebb lakosság 2,5 százaléka. Tolna, SzabolcsSzatmár-Bereg és Békés megyében ez az arány meghaladta a 8 százalékot. Az ellátás átlagos összege szintén Budapesten volt a legmagasabb (78 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb (57 ezer forint).
Egyéb juttatások
Főellátásként hozzátartozói nyugellátásban 2015 elején 167 201 fő részesült, 7,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Egy ellátott átlagosan 55 021 forintot kapott. Az ellátásforma két fő alkotóeleme az özvegyi (és szülői nyugdíj), valamint az árvaellátás.
Az özvegyi nyugdíjat jellemzően (95 százalékban) nőknek folyósítják. Ennek oka a férfiak nőknél alacsonyabb várható élettartama, illetve a nők körében gyakoribb a saját jogú nyugdíjjogosultság hiánya. 2015 januárjában egy főnek átlagosan 68 740 forintot fizettek ki ezen a címen.
Árvaellátást 75 166 fő kapott, számuk egy év alatt 7,5 százalékkal csökkent. 2015 januárjában ezen a címen egy főnek átlagosan 38 223 forintot fizettek ki. Budapesten a legalacsonyabb (3,3 százalék) a főellátásként hozzátartozói nyugellátásban részesülők aránya az összes ellátotton belül, Borsod-Abaúj-Zemplénben és Hajdú-Biharban ez az arány egyaránt megközelítette a 9, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig a 10 százalékot.
