Felemás hatékonysággal működik a környezetvédelmi kihágások szankcionálása Romániában egy civil aktivista szerint. A hatóságok rendszeresen ellenőrzik a kisvállalkozókat, eközben a nagyberuházók mindig megtalálják a kiskapukat.

Kovács Zoltán Csongort, a kolozsvári székhelyű Zöld Erdély Egyesület elnökét annak nyomán kérdezte a kronika.ro, hogy a Kovászna megyei környezetvédelmi őrség legutóbbi közleményében rámutatott: az elmúlt három hónapban a legnagyobb bírságot egy magánszemélyre rótták ki, aki nem szerezte be a szükséges engedélyeket.

Kovács Zoltán Csongor elmondta: ez egyáltalán nem egyedi eset, hiszen jellemző az országra, hogy a környezetvédelmi őrség, a rendőrség és más illetékes hatóságok többségében a kis bűnözőket leplezik le. Az aktivista hangsúlyozta: ez főként a törvénytelen fakitermelésre érvényes, hiszen a kis fatolvajokat rendszeresen lebuktatják, ezeket az akciókat teszik kirakatba, és ezekkel próbálják a különféle intézmények hitelét fenntartani.

Ezzel szemben a nagy kaliberű bűnözők képesek arra, hogy szervezetten kialakítsanak maguk köré egy védelmi apparátust, ezért ritkán buknak le.

Kovács szerint hasonló az eljárás az engedélyeztetésekkel is. Egy kisvállalkozó, aki az udvarán akar fűrészüzemet beindítani, és havonta három-négy köbméter rönköt dolgozna fel, komoly ellenőrzésekre számíthat, a hatóságok tesznek arról, hogy minden előírást betartson. „Ezeknek az embereknek nincs kapacitásuk arra, hogy megkeressék a kiskapukat. Ráadásul az is előfordul, hogy végül elbukik, nem kapja meg a szükséges engedélyeket” – magyarázta az egyesület elnöke. Egy nagyberuházó ezzel szemben gond nélkül megkerüli a bürokratikus akadályokat, és mindenáron megszerzi a jóváhagyásokat.

A Kovászna megyei környezetvédelmi őrség az elmúlt három hónapban 67 ezer lej értékben rótt ki bírságot az előírások be nem tartásáért. Április 1-je és június 30-a között 142 ellenőrzést tartottak, amelyek során többek között azért büntettek, mert folyóvízen szállítottak rönköket, a patakok partjára rakták le a kivágott fát, vízmederbe hordták a szemetet, elégették a háztartási hulladékot, nem tartották be a korábbi ellenőrzések során előírt határidőket, illetve nem vezettek nyilvántartást a hulladéktárolásról.

Huszonöt bírságot róttak ki, ezek közül a legnagyobb egy tízezer lejes pénzbüntetés, amelyet egy magánszemélynek kell kifizetnie.