Az online korszak bevezetése óta 12 százalékponttal csökkent az úgynevezett áfa-adórés, amelyeknek köszönhetően 2018-ra, az Európai Unióban is példaértékű módon, egyszámjegyűre zsugorodott az adóelkerülés mértéke.
Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár közölte: az Európai Bizottság csütörtökön megjelent tanulmánya szerint eredményesek a kormány gazdaságfehérítő intézkedései, a magyarországi becsült áfa-adórés – azaz a költségvetésből kieső áfabevétel – mértéke a 2013. évi 21 százalékról 9 százalékra csökkent 2018-ban. A legnagyobb csökkenést 2017-ről 2018-ra sikerült elérni, amikor 13,9 százalékról a bizottság szakértőinek előzetes becslése alapján megközelíthette a 9 százalékot az adórés mértéke. A tíz százalék alatti adóelkerülési ráta nemcsak azért példaértékű, mert az uniós átlag alatti érték, hanem azért is, mert nagyon rövid idő alatt sikerült ekkora tisztulást elérni a piaci szereplők körében – tette hozzá.
Emlékeztetett, hogy a gazdaságfehérítés online korszakának a kezdete 2014. szeptember 1-re datálódik, ugyanis akkortól kötelező az online pénztárgép használata. A következő évben indult az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) éles üzeme, majd 2018. július 1-én debütált az adócsalás elleni fellépés harmadik pillére: az online számlázás rendszere.
Eddig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszerén keresztül már mintegy 53 millió számlát küldtek be a vállalkozók. A folyamatosan beáramló adatok segítségével az adóhivatal kockázatelemzői szinte azonnal észlelik az adózóknál felmerülő kockázatokat, amelyekre a revizorok gyorsan reagálnak – összegezte az online szisztéma előnyét Izer Norbert.
A piaci elemzők értékelése szerint is bevált az online számlarendszer, amely számításaik szerint egy év alatt 200-250 milliárd forint plusz bevételt termelt az államkasszának – jegyezte meg, hozzátéve, hogy 2019-ben az áfa-adórés mértéke még tovább csökkenhet, mivel az idei az első olyan év, amikor teljes évben érvényesül az online számlázás bevételekre gyakorolt hatása.
Brüsszel évről évre méri minden egyes tagállam esetében a várt áfabevételek és a ténylegesen beszedett összeg közötti különbséget. Ez az úgynevezett áfa-adórés, amelybe az adóelkerülés miatt elméletileg kieső költségvetési bevételeken kívül beleszámít például a fizetésképtelenség, felszámolás és egyéb tagállami sajátosságok miatt kalkulált összeg is.
Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős közölte, az áfabevétel-kiesés 2017-ben 8 milliárd euróval csökkent, ami nagyságrendileg megegyezik a 2016-ban regisztrált 7,8 milliárd eurós csökkenéssel. Az áfahiány 2017-ben 137 milliárd euró volt az uniós országokban, az összes uniós áfabevétel 11,2 százalékát, míg 2016-ban a 12,2 százalékát tette ki. Ez a csökkenő tendencia már az ötödik egymást követő éve tart. Kijelentette, az évek óta tartó áfabevétel-kiesés csökkentése 2017-ben többek között a kedvező gazdasági környezetnek és egyes rövid távú uniós intézkedéseknek volt köszönhető.
Az áfarés Romániában volt a legnagyobb, ahol 2017-ben a várt áfabevétel 36 százaléka nem folyt be az államkasszába. Romániát Görögország (34) és Litvánia (25) követte. Az áfarés Svédországban, Luxemburgban és Cipruson volt a legalacsonyabb: ezek az országok a tervezett áfabevételnek csak az 1 százalékától estek el. Abszolút értelemben Olaszországban mérték a legmagasabb áfabevétel-kiesést (33,5 milliárd eurót).
(Forrás: MTI/PM)
