Tizenegy tagállam, köztük Magyarország parlamentje is „sárga lapot” mutatott fel az Európai Bizottságnak a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv-javaslata miatt – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
A fennálló rendszert az Európai Bizottság Magyarország számára elfogadhatatlan módon, a magyar munkavállalók és vállalkozások érdekeit egyes „régi” tagállamok érdekeihez képest másodlagosan kezelve kívánja módosítani, és javaslatában kifejezetten tagállami hatáskörbe tartozó kérdéseket szeretne szabályozni – emelik ki az NGM közleményében.
A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés formálisan is lehetőséget biztosít a tagállami parlamenteknek arra, hogy – indokolt véleményt elfogadva – tiltakozzanak a tagállami hatáskörbe történő uniós beavatkozás ellen. A bizottságnak minden indokolt véleményre reagálnia kell, azonban ha az egyenként 2 szavazattal bíró tagállami parlamentek egyharmada fogad el indokolt véleményt az unió hatáskörének túllépését sérelmezve, megindul az ún. „sárga lapos eljárás. A bizottságnak ilyenkor meg kell vizsgálnia a tagállami indokolt véleményeket, és a biztosok kollégiuma dönt a kifogásolt tervezet sorsáról. A kérdés jelentőségét jelzi, hogy a mostani mindössze a harmadik eset, hogy a tagállami parlamentek „sárga lapos eljárás” keretében egy javaslat felülvizsgálatára kényszerítik a bizottságot.
A bizottság ezúttal a Magyarország, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia törvényhozása által felmutatott „sárga lapra” válaszként köteles a kiküldetési irányelv módosítására vonatkozó javaslatát megvizsgálni, azonban az uniós testületen múlik, hogy a vizsgálatok fényében visszavonja, módosítja vagy esetleg módosítás nélkül fenntartja azt – hangsúlyozzák az NGM szakértői.
Kiküldetés
A munkavállalók kiküldetése azt jelenti, hogy a szolgáltatásnyújtásra az egységes piacon belül, de egy másik tagállamban kerül sor. A kiküldött munkavállaló az egyik tagállamban áll alkalmazásban, de a munkáltató ideiglenesen azzal bízza meg, hogy feladatait egy másik tagállam területén lássa el. 2010 és 2014 között a kiküldetések száma jelentősen, csaknem 45 százalékkal nőtt. 2014-ben mintegy 1,9 millió európai munkavállaló dolgozott kiküldött munkavállalóként egy másik tagállamban. A munkavállalók kiküldetése különösen az építőiparban, a feldolgozóiparban és a szolgáltatási szektorokban, ezen belül is a személyi (oktatási, egészségügyi és szociális munka), valamint az üzleti (adminisztratív, szakmai és pénzügyi) szolgáltatások terén gyakori – olvasható a bizottság márciusban kiadott közleményében, amely a javaslatokat ismerteti.
A bizottság javaslatai
- A javaslat értelmében a munkabér és a munkafeltételek terén a kiküldetésben lévő munkavállalókra általánosan ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, mint a helyi munkavállalókra. A kiküldött munkavállalókra jelenleg bizonyos területeken – például egészség és biztonság – már most is a fogadó ország munkavállalóival azonos szabályok vonatkoznak. A munkáltató azonban nem köteles a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet fizetni a kiküldött munkavállalónak. Ennek következményeként különbségek alakulhatnak ki a kiküldött és a helyi munkavállalók bérezésében, ami torzíthatja a vállalatok közötti versenyt. Ez azt jelenti, hogy a kiküldött munkavállalók ugyanazért a munkáért gyakran kevesebb fizetést kapnak, mint más munkavállalók.
- A javaslat emellett biztosítja, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésre a másik tagállamban székhellyel rendelkező kölcsönző cégek által kiküldött munkavállalók esetében is a munkavégzés helye szerinti tagállamban érvényes szabályok vonatkozzanak.
- Ha a kiküldetés meghaladja a 24 hónapot, akkor a fogadó ország munkajogi feltételeit kell alkalmazni, amennyiben ez a kiküldött munkavállalóra nézve kedvező.
