Kiemelkedő év volt 2017 a magyarországi közbeszerzések történetében, hiszen 8600 szerződés jött létre közbeszerzés útján, csaknem 3,5 ezer milliárd forint értékben – mondta Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke csütörtökön Budapesten, a Szerződések nagyító alatt című konferencián.

Tájékoztatása szerint 2017-ben a Közbeszerzési Hatóság 107 ellenőrzést folytatott le szerződések módosítása, teljesítése és szerződésszegések kapcsán, a Közbeszerzési Döntőbizottság pedig 55 jogorvoslati kezdeményezés nyomán majdnem 500 millió forint bírságot szabott ki 32 jogsértésre. A büntetési összeg teljes egészében a központi költségvetést gyarapítja.

A Közbeszerzési Hatóság vezetője a tapasztalt hibák és szabálytalanságok közül kiemelte azokat az eseteket, amikor a jelentkező nem létező erőforrásokkal nyert el közbeszerzést, és ezért nem képes a szerződésben vállaltakat teljesíteni. A jellemző hibák közé sorolta a be nem jelentett alvállalkozókat és a versenyjogi törvény megsértését.

A Közbeszerzési Hatóság 2018-ra fenntarthatósági évet hirdetett meg, és ennek keretében támogatja a közbeszerzési eljárásokban megjelenő innovatív jó gyakorlatokat, környezetvédelmi és szociális szempontokat, például rezsicsökkentő vagy életciklus-növelő műszaki megoldások alkalmazását – ismertette.

Rigó Csaba Balázs hangsúlyozta, hogy a szerződésellenőrzés erős eszköz a közbeszerzések hatékonyságának növelése, a közpénzfelhasználás átláthatóvá tétele érdekében.

Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a rendezvényen hangsúlyozta, hogy a közbeszerzések átláthatósága és jogszerűsége kiemelt kormányzati érdek. Fontos célnak nevezte az uniós támogatások gyors lehívását és hatékony fölhasználását, a közbeszerzési verseny erősítését, valamint a magyar kis- és középvállalkozások számának és arányának növelését a pályázatok nyertesei között. Ennek érdekében a kormány szigorította az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések ellenőrzését. A 2015-ben elfogadott és a tapasztalatok alapján tavaly módosított közbeszerzési törvény pedig az uniós tagállamok közül elsőként fogalmazta meg jogszabályként az EU 2014-es közbeszerzési irányelveit. Vasárnap óta pedig kötelező az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer használata.

Az államtitkár szerint az intézkedéseknek köszönhetően javult az uniós források felhasználásának hatékonysága, az eljárások erősödő átláthatósága, és csökkentek az érintettek adminisztrációs terhei. Megjegyezte, hogy a magyar közbeszerzés-ellenőrzési rendszer hatékonyságát az uniós hatóságok is elismerik. Elmondta, hogy a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya az uniós forrásokhoz köthető közbeszerzések ellenőrzésénél 2015-ben még a szerződésmódosítások 15 százalékát találta egyértelműen jogszerűtlennek, 2017-ben viszont már csak 3 százalékát.

Az idei legfontosabb feladatok közül kiemelte az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer elindítását, amely véleménye szerint javíthatja a közbeszerzések hatékonyságát és átláthatóságát, valamint erősítheti a piaci szereplők versenyképességét. (MTI)