A tavalyi negyedik negyedévben javult Magyarországon a fogyasztóvédelmi tájékozottság, és kissé erősödött a kereskedők iránti bizalom a korábbi negyedévekhez képest. Látványosan csökkent a cipőkkel és a ruházati termékekkel, illetve a telefonszolgáltatással szembeni kifogások aránya, az internetszolgáltatásra ugyanakkor a korábbinál többen jeleztek panaszt.

A CP Contact fogyasztóvédelmi tanácsadó és a Nielsen 800 fős reprezentatív mintán végrehajtott közös kutatásán alapuló, negyedévente közzétett Fogyasztóvédelmi Index szerint a válaszadók 22 százaléka valamilyen termékkel, 16 százaléka pedig valamilyen szolgáltatással szemben fogalmazott meg kifogást a tavalyi negyedik negyedévben. 

A termékek közül a legtöbb probléma az élelmiszerekkel van (a panaszosok 39 százalékának ezzel a termékkörrel volt problémája), ezt követik a cipők (20 százalék), illetve a ruházati termékek (17 százalék). A szolgáltatások közül a válaszadók legnagyobb mértékben az internetszolgáltatásokkal voltak elégedetlenek (33 százalék), ezt követték a televíziós (19 százalék), banki (18 százalék) valamint a telefonos (16 százalék) szolgáltatások.

Az előző negyedévhez képest nagyobb csökkenés a cipők (-7 százalékpont), a ruházati termékek (-3 százalékpont), illetve a telefonszolgáltatások (-5 százalékpont) kategóriáiban volt, míg az amúgy is problémásnak számító internetszolgáltatások esetében 5 százalékpontos növekedés következett be.

Az utazási irodákkal való elégedetlenség mértéke szintén csökkent 10-ről 7 százalékra, ám ez egyértelműen a szezonális hatásnak köszönhető, hiszen az előző negyedévbe esett az idegenforgalmi szempontból legaktívabb július és augusztus hónap is - magyarázza Siklósi Máté, a CP Contact ügyvezető partnere.

A fogyasztói tájékozottság szintje javult az év utolsó hónapjaiban. Ennek mérésére az egyik leginkább alkalmas mutatószám a szavatossági idő megfelelő ismerete. Tekintettel arra, hogy az élelmiszerek után a cipők kapcsán érkezik a legtöbb fogyasztói panasz, a tájékozottságot az e termékkategóriához kapcsolódó szavatossági idő helyes említésének arányával mérhetjük a legegyszerűbben. A kérdésre helyesen válaszolók aránya 2017 negyedik negyedévében 7,0 százalék volt, ami 0,7 százalékponttal haladja meg az előző negyedévben mért 6,3 százalékos mértéket.

Ennek az értéknek továbbra sem örülhetünk felhőtlenül, a szabályozás ugyanis ezen a területen immár öt éve változatlan, ennek ellenére még mindig messze tíz százalék alatt van azok aránya, akik helyesen tudják, meddig reklamálhatnak. A helyes válasz (két év) helyett a válaszadók 80 százaléka 6 vagy 12 hónapra tippel – teszi hozzá Siklósi Máté.

A kereskedőkkel szemben tanúsított fogyasztói bizalom az előző negyedévekhez képest javulni tudott. A válaszadók jelentős része félrevezetésnek értékeli, ha a kereskedő vagy a szolgáltató hibásan értelmez egy fogyasztóvédelmi szabályt. A bizalmatlan vásárlók aránya 2017 negyedik negyedévében 49,7 százalék volt, 1,6 százalékponttal kevesebb, mint negyedévvel korábban.

Mindez reális reflexió lehet arra a tényre, hogy a kereskedelemben is egyre súlyosabb a munkaerőhiány. A kereskedők egyre gyakrabban kénytelenek kevésbé felkészült munkatársakat is alkalmazni, akikről a vásárlók könnyebben feltételezik, hogy nem rosszhiszeműen járt el hibásan vele szemben.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja