A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások mindössze ötöde végez exporttevékenységet, és a külpiacra lépő új szereplők aránya is alacsony, elsősorban azért, mert úgy gondolják, hogy termékeik, szolgáltatásaik nem exportképesek, vagy mert túl kicsinek tartják magukat.
A megkérdezett cégek 19 százaléka lépett eddig külpiacokra, és ezek kétharmada már több mint egy évtizede, átlagosan 14 éve exportál. A megkérdezetteknek csak 4 százaléka mondta, hogy exporttevékenységbe fogna a következő három évben, miközben 77 százalékuk elzárkózik ettől – derült ki a Budapest Bank (BB) kutatásából.
Az exportáló vállalkozások közül a legtöbben gépeket, szerszámokat, alkatrészeket visznek külföldre, az építőipari és a mezőgazdasági termékek is jellemző külkereskedelmi cikkek. Az exportálók többsége a szomszédos országokban értékesít, az Európai Unió határain túl csak a cégek 10 százaléka merészkedik. A legnépszerűbb célpiacok Ausztria, Románia, Szlovákia és Németország.
A 700 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégek körében lényegesen magasabb az exportpiacokra is szállítók aránya az átlagnál (42 százalék), míg a 200 millió forint árbevétel alatti vállalkozásoknak a 17 százaléka végez exporttevékenységet, további 2 százalékuk pedig tervezi a külpiacra lépést.
Az exportálók leggyakrabban a nyereség növelésének szándékával léptek a külpiacra (62 százalék), és sokan vannak azok is, akik leendő külföldi kereskedőpartnerük biztatására kezdtek exporttevékenységbe (39 százalék). A mezőgazdasági cégek a belföldi piac szűkösségét is fontos indokként említették (48 százalék).
Az exportálók árbevételének átlagosan 26 százaléka származik külföldi értékesítésből, a nagyobb, 700 millió forint feletti árbevételű cégeknél ez az arány eléri a 44 százalékot. Az elmúlt öt évre visszatekintve az exportáló cégek harmada számolt be arról, hogy nőtt a kivitel volumene, a következő három évben pedig 37 százalékuk tervezi külpiaci tevékenysége bővítését.
A cégek 77 százaléka megelégszik a hazai piac nyújtotta lehetőségekkel. Ennek elsődleges okát többségük (57 százalék) abban látja, hogy a vállalkozásuk által előállított termék vagy szolgáltatás nem alkalmas exportra. Míg a mezőgazdasági cégek számára ez szinte egyáltalán nem okoz problémát (5 százalék), addig a szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalatok 70 százaléka gondolja, hogy nem lenne versenyképes külföldön. A második leggyakrabban említett indok (27 százalék), hogy túl kicsinek gondolják a céget, ami elsősorban az agrárvállalkozások és a kereskedőcégek számára jelent gondot (39 illetve 43 százalék).
Bár az exportpiacokon tapasztalattal még nem rendelkező vállalati vezetők kétharmada mondta, hogy akkor sem szeretne külföldre terjeszkedni, ha a jelenlegi gátló tényezőket sikerülne leküzdenie, elképzelhető, hogy az élesedő verseny lépéskényszerbe hozza a magyar cégeket: a külföldi konkurencia megjelenése a megkérdezettek 56 százaléka szerint potenciális veszélyt jelent a magyar piacon, a már exportálók körében pedig 80 százalék gondolja ezt.
A kutatást a Budapest Bank megbízásából a Gfk végezte 2017 május-júniusában, a legfeljebb 10 milliárd forintos árbevétellel rendelkező, magyar tulajdonú társas vállalkozások körében. A számítógéppel támogatott telefonos kérdőíves megkérdezésben 500 cég vett részt. (MTI)
