Az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményről (CETA) véget értek a hosszú évek óta tartó tárgyalások, zajlik az egyeztetés a tagállamok között az aláírásáról. De messze nem ez az egyetlen kereskedelmi egyezmény, amelyről az EU jelenleg tárgyalásokat folytat.

Az Európai Parlament sajtósainak összeállításából kiderül, hol tartanak a tárgyalások – és hogy mit érdemes tudni az Európai Unió kereskedelmi egyezményeiről.

A megállapodások fajtái

Az EU különböző típusú megállapodásokat köt az egyes országokkal, attól függően, hogy a vámjellegű akadályokat csökkentenék, esetleg szüntetnék meg, vagy egy vámuniót hoznának létre, ahol eltörlik a vámokat egymás között és egységes tarifát szabnak meg a külföldről érkező árukra.

Természetesen a kereskedelmi egyezmények nem csak a vámokról szólnak. Fontos szerepük van a befektetések ösztönzésében, és az ehhez kapcsolódó jogviták rendezésében, például ha egy külföldi cég nem ért egyet az adott ország kormányának döntésével, amely kihatással van a vállalkozására. A megállapodásoknak emellett sokszor nem pénzben mérhető jelentősége van. Fontos például a külföldről beérkező termékek esetén szabványok meghatározása, amelyek biztosítják, hogy az EU-ba érkező áruk minősége megfelel az európai sztenderdeknek.

Az uniós országok nevében az Európai Bizottság tárgyal az egyezményekről.

CETA

Az EU Kanada második legnagyobb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok után. A két fél közötti szabadkereskedelmi egyezményről (CETA) 2014 szeptemberében véget értek a hosszú évek óta zajló tárgyalások.

A megállapodás most az Európai Parlament, a tanács és tagállamok nemzeti parlamentjeinek jóváhagyására vár. Az EP nemzetközi kereskedelmi szakbizottsága decemberben szavaz az egyezményről, ezután kerül a plenáris elé. A tagállamok részéről az állam- és kormányfők az október 20-21-i uniós csúcstalálkozón egyeztetnek a CETA jóváhagyásáról.

Amennyiben az Európai Parlament és az Európai Tanács is jóváhagyja, a CETA jövőre léphet életbe.

Egyezmények a hatályba lépés kapujában

A CETA nem az egyetlen kereskedelmi megállapodás, amelyről ugyan véget értek az egyeztetések, de még nem lépett életbe. Ilyen a Kelet-afrikai Köztársasággal, Ecuadorral, Szingapúrral, Vietnámmal és a nyugat-afrikai államokkal kötendő uniós megállapodás is.

Folyamatban lévő tárgyalások

Az Európai Bizottság és az Egyesült Államok között 2013. júliusa óta zajlanak a megbeszélések egy szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról (TTIP). A megállapodásnak számos problémás része van, ilyen például a termékekre vonatkozó sztenderdek kérdése, illetve az állam és befektető közti vitarendezés (ISDS) szabályai.

Az Európai Bizottság emellett tárgyalásokat folytat az alábbi államokkal:

Ázsia

  • Malajzia (a tárgyalások előrehaladottak, de a főbb kérdésekben nem jutnak dűlőre a felek)
  • Indonézia (a megbeszélések következő körét 2017 első negyedévében tartják)
  • Thaiföld (a megbeszélések négy köre már lezajlott, de egyelőre nincs új tárgyalási dátum)
  • Fülöp-szigetek (a következő tárgyalást idén év vége előtt tartják)
  • Japán (van rá esély, hogy még év vége előtt megkötik a megállapodást)
  • Mianmar (a megbeszélések négy köre már lezajlott, de egyelőre nincs új tárgyalási dátum)
  • India (nincs új tárgyalási dátum, de a legfontosabb ügyekről zajlanak a megbeszélések)

Latin-Amerika:

  • Mercosur (októberben lezárták a tárgyalásokat)
  • Mexikó (novemberre tűzték ki a tárgyalások második körének időpontját)

Dél-mediterrán országok és a Közel-Kelet

Számos egyezményről tárgyalnak a felek, ide értve az áruk kereskedelmének megkönnyítését, vagy a mezőgazdasági és ipari területekre vonatkozó egyeztetéseket.

Kína

Az EU tárgyalásokat folytatott Kínával egy, kifejezetten a beruházásokra vonatkozó egyezmény megkötéséről, illetve más megbeszélésekről is zajlanak az egyeztetések.

A szolgáltatáskereskedelmi megállapodást (TISA) jelenleg a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) 23 tagja, köztük az EU is tárgyalja azzal a céllal, hogy a résztvevők megkönnyítsék a szolgáltatások kereskedelmét egymás között. A tárgyalásokat az Európai Parlament is figyelemmel kíséri.

Az Európai Parlament szerepe

A Lisszaboni szerződés óta a kereskedelmi egyezményeket az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy hatályba léphessenek. A plenáris szavazás fontos lépés a megállapodás folyamatában, 2012-ben például az EP nem szavazta meg a sokat vitatott hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást (ACTA). Az EP-képviselők emellett a folyamatban lévő tárgyalásokat is figyelemmel kísérik.