Az iLex Systems Zrt. és együttműködő partnerei által indított jogi technológiai sorozat mai cikkében dr. Bagi Krisztina, a Magyar Jogász Egylet Fővárosi Szervezetének titkára ír arról a kapcsolati erőszakról és arról, hogy mit tehet az infotechnológia a gyermekek védelmében.

Az EU Alapjogi Ügynökségének 2014-ben nyilvánosságra hozott reprezentatív kutatási adatai szerint Magyarországon élete során minden ötödik nő szenved el testi vagy szexuális erőszakot partnere részéről, napjainkban is körülbelül 220 ezer nő él olyan párkapcsolatban, ahol a partnere bántalmazza.

A párkapcsolati erőszaknak a gyerekek akkor is áldozatai, ha őket közvetlenül nem éri bántalmazás: a szülők közötti erőszak tanújának lenni ugyanolyan traumatizáló lehet, mint közvetlenül elszenvedni az erőszakot.

A párkapcsolati erőszak elsősorban a partnerre irányul, de messzemenő következményei vannak tehát a párral élő gyermekekre nézve is. A gyerekek hallják és látják, ahogyan az egyik szülő bántalmazza (pl. megalázza, kihasználja, megveri, fenyegeti, a legrosszabb esetben megöli) a másikat. Gyakran közvetlen erőszaknak vannak kitéve azzal, hogy a bántalmazó igyekszik őket is a bántalmazott ellen fordítani vagy ellene eszközként felhasználni. Előfordul, hogy a bántalmazás áldozatának nincs más szövetségese, csak a vele élő gyerek, akire így olyan felelősség hárul, amelyet koránál és helyzeténél fogva nem tud kezelni. A szülők közti párkapcsolati erőszak a gyermeket súlyos stressznek teszi ki, valamint károsan hat fizikai, lelki és társas fejlődésére. Poszttraumás zavarok, testi problémák, a stressz okozta tanulási és teljesítményzavarok, torz nemi szerepek az előre látható következményei annak, ha a gyermekeket magukra hagyjuk ezekkel a megrázó tapasztalatokkal.

A gyermekvédelem statisztikái szerint évente 20 ezer gyerek válik valamilyen – lelki, fizikai, szexuális – bántalmazás áldozatává, a magas látencia miatt azonban ennek többszöröse mutatja meg a valós helyzetet. Kiskorú veszélyeztetése miatt mégis évente mindössze 1500–2000 büntetőeljárás indult a legutóbbi évtizedben.

Bántalmazás esetén a gyermeknek az élethez, emberi méltósághoz való alapvető joga sérül, amellyel összefüggésben nem ismeretes olyan alapvető jog, sem alkotmányos érték, amely azt háttérbe szoríthatná. A gyermekeket megillető jogok semmivel sem kevesebbek a felnőttek jogainál, alapvetően ugyanazon jogok illetik meg őket is, különbség csupán annyi, hogy korukból és érettségükből fakadóan bizonyos jogokkal még nem rendelkezhetnek.

Azonban a védelem pontosan ezért sokkal erősebben kell, hogy megnyilvánuljon a gyermekek esetében, hiszen önmagukra nézve kevéssé tudják jogaikat önerejükből megvédeni. Ezért különösen nagy felelősség terheli a szülőket, pedagógusokat, és a hatóságokat is.

Az Európa Tanács Isztambuli Egyezménye (2011) több helyen is kifejezi, hogy a párkapcsolati erőszak által érintett gyermekek veszélyeztetettek, és ezt a veszélyeztetettséget az államok kötelesek figyelembe venni és megszüntetni (oktatási-nevelési programokkal az iskolákban, szolgáltatásokkal az áldozatok számára, biztonságos elhelyezés biztosításával, és a gyermek-elhelyezési vagy kapcsolattartási rend kialakításánál).

Az Egyezmény III. fejezete tartalmazza a részes felek kötelezettségeit a megelőzés területén. Eszerint a részes feleknek olyan sokrétű megközelítést kell alkalmazniuk, amely magában foglalja a tudatosságnövelést, a nemek közötti egyenlőség és az erőszak témaköreinek a megfelelő tananyagok és tantervek segítségével az iskolarendszerű oktatás minden szintjén történő felvételét, és amely az erőszakmentesség és a nemek közötti egyenlőség előmozdítását az informális tanulás, a sport, a kultúra, a szabadidő és a média fórumaira is kiterjeszti, mindezek mellett megfelelő képzést kell biztosítaniuk az áldozatokkal és az elkövetőkkel foglalkozó szakemberek számára, a médiát és az informatikai ágazatokat pedig ösztönözni kell a tananyag és az önkéntes normák kidolgozásában való részvételre.

Tekintettel arra, hogy – bár az egyezmény aláírása okán az abban foglaltakkal ellentétes szabályokat nem alkothat, – a ratifikáció még nem történt meg, az egyezményben szereplő kötelezettségeket Magyarországnak jelen helyzetben még nem szükséges teljesítenie. Az interneten ugyan számos segítségnyújtásra, segítő szervezetekre vonatkozó információ elérhető és egyes nemzetközi szervezetek létrehoztak olyan alkalmazásokat is, melynek segítségével tanácsot és hasznos információt kaphat az érdeklődő vagy az érintett, mindez azonban nem elegendő.

A modern infokommunikációs technológia által biztosított lehetőségek használata elengedhetetlen, mind a megelőzés, mind pedig a megfelelő tájékoztatás és a hatékony segítségnyújtás szempontjából, nem csak a felmerülő esetek, hanem a bántalmazás látenciájának mértéke miatt is.  

Hogyan segíthet az infotechnológia? Napjainkban, amikor a digitális transzformáció az élet szinte minden területén egyre érzékelhetőbben fejti ki hatását, amikor Digitális Jólét Program segíti a jövő digitalizációját, egyre komolyabb lehetőség nyílik arra, hogy a más területeken már bizonyított alkalmazások megfelelően adaptálásra kerüljenek a családjogi területen is, a gyermekek védelmét szolgálva.

Egyetértve azzal az állásponttal, hogy a megelőzés legalább akkora szerepet kell, hogy kapjon a védekezési stratégia kialakításában, mint maga a segítségnyújtás a már megtörtént bántalmazások miatt – olyan informatikai alkalmazások segíthetnek hatékonyan, amelyek a megelőzés során az e-learning-oktatás, a bántalmazások további megakadályozására pedig az online nyomonkövetés és a különféle hatóságok közötti real-time kollaboráció megvalósítására helyezik a hangsúlyt.

dr. Bagi Krisztina jogtanácsos
titkár
Magyar Jogász Egylet Fővárosi Szervezet


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja