Még mindig nem jelent meg az a rendeletet, amely meghatározza, hogy júliustól milyen adatokat kell beküldeniük a NAV-nak azoknak a vállalkozásoknak, amelyek számlázó programmal kiállított, 100 ezer forintot meghaladó áfát tartalmazó számlát bocsátanak ki.
Új kötelezettségként idén július 1-től valamennyi számlázási funkcióval rendelkező programmal kibocsátott számla adattartalmáról elektronikus adatszolgáltatást kell teljesíteniük a számlakibocsátóknak, amennyiben egy belföldi adóalanyra legalább 100 ezer forint áfát hárítanak át. Egyelőre azonban sem az adatszolgáltatás módja, sem annak előírt pontos tartalma, sem az adatszolgáltatás elvárt gyakorisága nem ismert, noha a szereplőknek immár kevesebb mint negyedévük van a felkészülésre. A BDO Magyarország álláspontja szerint amennyiben a készülő rendelet új adatstruktúrát vagy a pénztárgépekéhez hasonlóan valós idejű adatközlést írna elő, a bevezetési határidő kitolására, vagy legalább deklarált türelmi időre lehet szükség.
A mai napig nem hirdették ki azt a rendeletet, amely meghatározza, hogy július elsejétől pontosan milyen adatszolgáltatást kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé tenniük mindazoknak, akik 100 ezer forintnál magasabb áthárított áfát tartalmazó számlát bocsátanak ki számlázó programból belföldi adóalanyok számára – hívja fel a figyelmet Kovács-Kormos Rita, a BDO Magyarország számviteli vezetője. Mindez különösen akkor okozhat komoly problémát a felkészülésben, ha a jelenleg ismert és már alkalmazott adatexportétól jelentősen eltérő struktúrájú és valós idejű adatszolgáltatást írnak elő. Félő ugyanis, hogy ebben az esetben a szükséges szoftver- és hardverfejlesztésekre az adóalanyoknak már nem maradna elegendő ideje.
Amennyiben a rendelet a már 2016 januárjától működő adatexport állomány elektronikus beküldésére határoz meg (például havi) gyakoriságot, utólagos benyújtási kötelezettséggel, nem kell jelentős felkészülési idővel számolni. Ha azonban a cél a real time adatbeküldés (a pénztárgépekhez hasonlóan), vagy akár egy előzetes, a számlakibocsátást megelőző elektronikus jóváhagyás, akkor arra célszerű legalább féléves felkészülési időt hagyni az adózóknak és az őket segítő fejlesztőknek.
További probléma állhat elő, ha az adatexport helyett újabb, részletesebb adattartalmat, vagy más formátumot, struktúrát ír elő az említett rendelet, ami mindenképpen új programok, programfunkciók fejlesztését követelné meg. Ebben a tekintetben különösen a nemzetközi hátterű, külföldi számlázó programokat használó vállalatok kerülnének nehéz helyzetbe, akiktől az ilyen jellegű felkészülés a tapasztalatok szerint – a helyi sajátos szabályok figyelembevétele, megértése miatt – az átlagosnál több költséget és jelentősebb időráfordítást igényelne. A rendelet tartalmától függően a programok fejlesztésével párhuzamosan szükség lehet az állandó online hozzáférés biztosítására, illetve az ehhez szükséges hardverfejlesztési lépésekre is.
Abban az esetben, ha mégis a bonyolultabb felkészülést igénylő rendszert írja majd elő a jogszabály, és a hivatalos kommunikációval összhangban nem tolják el annak bevezetési határidejét, érdemes lehet egy, például az ekáer bevezetésekor is alkalmazott türelmi idő alkalmazása. Ennek során a hatóság már folytathatna vizsgálatot, de nem büntetne, csak figyelmeztetne, vagy esetleg az idei évtől bevezetett támogató eljárás keretében segítené az adózók felkészülését – javasolja a BDO Magyarország szakértője.
