Új európai szolgáltatási kártyát vezetne be és egyszerűsítené a szolgáltatások szabályozását az Európai Bizottság.
1. Új európai elektronikus szolgáltatási kártya bevezetése
A bevezetésre kerülő egyszerűsített elektronikus eljárás meg fogja könnyíteni az üzleti szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szereplőknek (pl. a mérnöki vállalkozásoknak, az informatikai tanácsadóknak, a kereskedelmi vásárok szervezőinek), valamint az építőipari szolgáltatóknak, hogy eleget tegyenek a külföldi szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan előírt adminisztratív kötelezettségeiknek.
A kártya segítségével a szolgáltatók egyszerűbben, egyablakos rendszerben tudják majd ügyeiket intézni a saját országukban, saját nyelvükön. A szolgáltató saját országának illetékes szerve ellenőrizni fogja a szükséges adatokat, majd azokat továbbítja a másik tagországnak. A fogadó tagállam hatásköre nem csorbul a nemzeti szabályozási követelmények alkalmazása tekintetében: az ő illetékes hatóságai döntenek arról, engedélyezik-e a kérelmezőnek, hogy szolgáltatásokat nyújtson az ország területén. Az európai elektronikus szolgáltatási kártya és az ahhoz kapcsolódó eljárás nem érinti a munkáltatók kötelezettségeit és a munkavállalók jogait.
2. A nemzeti szabályok arányosságának értékelése
Mintegy 50 millió ember – az európai munkavállalók 22 százaléka – olyan szakmában dolgozik, amelynek gyakorlása szakképesítés megszerzéséhez kötött, vagy amelynek tekintetében védett foglalkozásmegnevezés használatos. Ilyen például a gyógyszerészi és az építészi szakma. Bizonyos foglalkozások, például az egészségügyi és a biztonsági szakmák esetében a szabályozás gyakran indokolt. Sok esetben azonban a túlzottan nagy terhet jelentő és elavult szabályok indokolatlanul megnehezítik a megfelelően képesített jelentkezőknek, hogy elhelyezkedjenek a szóban forgó területeken. Ez a fogyasztók szempontjából is hátrányos.
A bizottság nem szabályoz, illetve nyit meg szakmákat – ez továbbra is nemzeti hatáskörben marad. Az uniós jog értelmében azonban a tagállamoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a szakmai szolgáltatásokra vonatkozóan bevezetni tervezett nemzeti előírások valóban indokoltak és kiegyensúlyozottak-e. Az egységesség és a következetesség érdekében a bizottság javaslatot tesz azoknak a rendelkezéseknek az egyszerűsítésére és tisztázására, amelyek meghatározzák, milyen átfogó és átlátható arányossági vizsgálatokat kell a tagállamoknak elvégezniük a vonatkozó nemzeti szabályok meghozatala vagy módosítása előtt.
3. Iránymutatás a szakmák szabályozásával kapcsolatos tagállami reformokhoz
A tagállamok által 2014 és 2016 között végzett kölcsönös értékelés eredményeképpen leszögezhető, hogy azokban a tagállamokban, ahol megnyitották a szolgáltatási piacokat (pl. Lengyelországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban), olcsóbbak a szolgáltatások és nagyobb a választék, miközben a fogyasztók és a munkavállalók magas fokú védelme sem gyengült. A bizottság ezért iránymutatást adott ki a tagállamoknak. Az iránymutatás azoknak a szakmai szolgáltatásoknak a szabályozása terén végrehajtandó nemzeti reformokra vonatkozik, amelyektől a legnagyobb mértékű növekedés és munkahelyteremtés remélhető. A következő szakemberek által kínált szolgáltatásokról van szó: építészek, mérnökök, ügyvédek, könyvelők, szabadalmi ügynökök, ingatlanközvetítők és idegenvezetők.
A bizottság felkéri a tagállamokat, hogy értékeljék ki: a szakmákra vonatkozó követelmények alkalmasak-e a nemzeti szintű közpolitikai célok elérésére. Az iránymutatás – azáltal, hogy kitér a kimondottan a fenti szakmákra vonatkozó követelményekre – kiegészíti az európai szemeszter keretében végzett értékeléseket.
4. Az értesítési mechanizmus javítása
A tagállamok már a jelenlegi uniós szabályok értelmében is kötelesek értesíteni a bizottságot a szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti jogszabálytervezeteikről. Ez lehetővé teszi az EU végrehajtó szervének és a tagországoknak, hogy idejében jelezzék, ha megítélésük szerint a tervezett nemzeti jogszabály nincs összhangban az uniós joggal. A Bizottság által ma javasolt rendelkezések tökéletesítik ezt a mechanizmust, mégpedig úgy, hogy lerövidítik, valamint hatékonyabbá és átláthatóbbá teszik az eljárást.
Alulteljesítő ágazat
Míg az EU gazdasági teljesítményének kétharmada, az új munkahelyeknek pedig mintegy 90 százaléka a szolgáltatásoknak köszönhető, maga a szolgáltatási ágazat alulteljesít. A szektor termelékenysége nem javul a kívánt mértékben, és a világ más térségei felzárkózóban vannak. A piac működését hátráltató tényezők akadályozzák a cégalapítást és a vállalkozások bővítését, és magasabb fogyasztói árakat és szűkebb választékot eredményeznek. Ráadásul a gyáripar teljesítménye egyre nagyobb mértékben függ a szolgáltatások versenyképességétől. Ezért az egységes piacon megvalósuló szolgáltatáskereskedelmet hátráltató akadályok az EU gyártási ágazatának versenyképességét is visszavetik. Ahhoz, hogy ezt a tendenciát megfordítsák, további munkahelyeket hozzanak létre és növekedést generáljanak, a tagállamoknak ösztönözniük kell a szolgáltatásokon alapuló gazdaság fejlesztését, és jobban ki kell használniuk a szolgáltatások egységes piacában rejlő lehetőségeket – olvasható a bizottság közleményében.
