Nem tetszik az MNB az a gyakorlat, ahogyan a Quantis (korábbi nevén Brokernet) rábeszéli ügyfeleit meglévő életbiztosításuk felmondására és új szerződés megkötésére, és az sem, ahogy az ezzel kapcsolatos panaszokat kezeli a társaság. A jegybank mindezek miatt 52,5 millió forint bírságot szabott ki és a jogszabályok betartására szólította fel a Quantist.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) célvizsgálatot folytatott a Quantis Consulting Zrt.-nél a társaság tevékenységét 2012 januárjától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakban áttekintve. A vizsgálat célja az volt, hogy a jegybank képet kapjon a Quantis működésében megjelenő kockázatokról, és megvizsgálja a függő – illetve korábban független – biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartását.

A vizsgálat során feltárt hiányosságok miatt az MNB nyomatékosan felszólította a többes ügynököt, hogy mindenkor adjon – számításokkal is alátámasztott – részletes tájékoztatást az addigi megtakarítási életbiztosításukat megszűntetni és ezzel párhuzamosan új, azonos célú életbiztosítást kötni kívánó ügyfeleiknek az e lépésekkel járó költségekről, jellemzőkről.

A Quantisnak a jövőben gondoskodnia kell a biztosításközvetítő természetes személyei jogviszonyára vonatkozó adatbázisok valós, naprakész nyilvántartásáról, előbbi jogviszonyok megszűnése időpontjának valósághű felügyeleti lejelentéséről, az ügyfelektől érkezett panaszokra pedig – a jogszabálynak megfelelően vezetett panasznyilvántartás vezetése mellett – 30 napon belül minden esetben részletesen megindokolt írásos választ kell adnia.

A többes ügynöknek a jogsértések kapcsán idén augusztus végéig kell beszámolnia az MNB határozataiban előírt intézkedések teljesítéséről. A feltárt hiányosságok miatt a jegybank 50 millió forint felügyeleti és 2,5 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabott a biztosításközvetítő társaságra.

A bírságösszeg meghatározásakor a jegybank súlyosító tényezőként vette figyelembe többek közt, hogy a Quantis egyik legfontosabb kötelezettségét szegte meg azzal, hogy huzamosabb időn át egyes életbiztosítási ügyfeleinek nem nyújtott szakmailag megalapozott tájékoztatást a szerződések megszűntetésére, újak megkötésére vonatkozó előnyökre és hátrányokara vonatkozóan. Miközben ez ellentétes lehetett az ügyfelek érdekével, a biztosításközvetítő számára vagyoni előnyként jelent meg. A fogyasztói panaszok késedelmes időbeni megválaszolásával kapcsolatos, szintén rendszerszintű jogsértés pedig az egyes ügyfeleknek a jogérvényesítéshez való jogát csorbíthatta.

Az MNB azt is elvárja – az esetenként határon átnyúló biztosítók termékeit is közvetítő – többes ügynököktől, alkuszoktól, hogy megtakarítási célú életbiztosítások értékesítése esetén elsősorban a jegybank ajánlásában szereplő maximális teljes költség mutató (tkm) limiteknek megfelelő konstrukciókat ajánlják a fogyasztóknak. Az ettől való eltérés csak akkor minősíthető szakmailag körültekintőknek, ha a magyar piacon nem érhető el az ügyféligénynek megfelelő, az ajánlással összhangban álló nyugdíjbiztosítás.

Tavaly az MNB és a jogalkotó átfogó, úgynevezett etikus szabályozást vezetett be az életbiztosítási piacon, amelynek egyik célja éppen az, hogy visszaszorítsa a nem kívánatos közvetítői gyakorlatokat és a korábbiakhoz képest magasabb szinten biztosítsa a termékek transzparenciáját. A jegybank mindenkor arra hívja fel az ügyfelek figyelmét, hogy lehetőleg ne egy ajánlatból válasszanak, hasonlítsák össze a különböző termékeket, azok költségeit. Ehhez segítséget nyújt a költségek összehasonlítását támogató tkm-mutató, amelyet az MNB rendeletben szabályoz.

A jegybank begyűjti és egy fogyasztóbarát felületen keresztül elérhetővé teszi a tkm-adatokat. Javasolt e felület használata a megtakarítási célú életbiztosítások megkötése előtti tájékozódáshoz.