Az autópályák, autóutak és főutak használatához kapcsolódó fizetési kötelezettségekről, valamint azok elmaradásának jogkövetkezményeiről dr. Bogdány Beáta es dr. Viktor Éva, az iLex együttműködő partnerei adnak áttekintést.

A díjfizetés ellenében használható utak használatáért használati díjat vagy útdíjat kell fizetni.

Megtett úttal arányos útdíj

Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény (továbbiakban: Útdíj törvény) szabályozza, hogy az útdíj köteles elemi útszakaszok, útdíjköteles gépjárművel történő használatához úthasználati jogosultságot kell szerezni. Az úthasználati jogosultság ellenértékeként a díjfizetésre kötelezettek útdíj fizetésére kötelesek. A jogosultság rögzítése csak elektronikus úton történhet.

Az útdíjfizetési kötelezettség nem terjed ki minden gépjárműtípusra. Az útdíj kizárólag a 3,5 tonnát meghaladó össztömegű tehergépkocsikra vonatkozik, ennek alapján a 3,5 tonna össztömeg alatti járművek és autóbuszok továbbra is az e-matricás rendszer (használati díj) szerint közlekedhetnek. A 3,5 tonna össztömeget meghaladó járművek körében az élőállatot, illetve a mezőgazdasági terményeket szállító járművek bizonyos esetekben kivételt képezhetnek.

Az útdíjfizetésre köteles járművek díjbesorolása alapvetően a tengelyszám alapján történik.

Fentiek alapján tehát az útdíjköteles útszakasz használatáért díjfizetési kötelezettség terheli azokat a 3,5 tonnát meghaladó össztömegű tehergépkocsikat (bizonyos esetekben kivételt képeznek az élőállatot vagy mezőgazdasági terméket szállító tehergépkocsik).

Magyarországon nem csupán az autópályák, de az autóutak és főutak bizonyos szakaszai is útdíjkötelesek.

Az útdíj vonatkozásában nemcsak a díjfizetésre kötelezettek (azaz a gépjármű típusa) tekintetében van különbség a használati díjhoz képest, hanem abban is, hogy az útdíj fizetése esetében az úthasználó a megtett úttal arányos úthasználat alapján köteles a díjat megfizetni.

Az Útdíj törvény rögzíti, hogy a jogosulatlan úthasználatért elsődlegesen a gépjármű üzemben tartója felel, abban az esetben azonban, amennyiben közúti ellenőrzés során a járművezető személye a helyszínen megállapítást nyer, úgy a felelősség a járművezetőt terheli.

Úthasználati jogosultság fennállásához jelenleg az útdíj megfizetésére az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre:

  • az úthasználó már az úthasználat megkezdését megelőzően megváltja a viszonylati jegyet (konkrétan mielőtt felhajt az adott fizetős útszakaszra),
  • az úthasználó valamely útdíj szolgáltatóval szerződést köt az útdíj megfizetésére és az ezzel összefüggő bevallások benyújtására vonatkozóan.

Jogosulatlan úthasználatnak az Útdíj törvény 14. §-a alapján az alábbi esetek minősülnek:

  • az útdíjköteles elemi útszakasz használatának megkezdése előtt az adott útdíjköteles gépjármű vonatkozásában nem keletkezett úthasználati jogosultság,
  • a díjfizetésre kötelezett az útdíjköteles elemi útszakaszt a díj- vagy környezetvédelmi kategóriájánál alacsonyabb díj- vagy környezetvédelmi kategóriához tartozó bevallás alapján használja,
  • az útdíjköteles elemi útszakasz használatára az érintett gépjármű vonatkozásában van hatályos, az útdíjszolgáltatóval kötött szerződése, amelynek keretében bevallási kötelezettségének teljesítése érdekében fedélzeti eszköz használatára jogosult, de a fedélzeti eszköz az úthasználat időpontjában szerepel az érvénytelenített fedélzeti eszközök nyilvántartásában, vagy annak egyéb módon nem biztosított a szabályszerű működtetése.

A jogosulatlan úthasználat szabályszegésnek minősül, melyre bírság szabható ki. A bírságra és annak kiszabására vonatkozó szabályokat a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) határozza meg.

A kiszabott bírság kötelezettje elsődlegesen a gépjármű üzemben tartója.

A gépjármű üzemben tartója mentesül a kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha a gépjármű – a szabályszegés időpontját megelőzően – jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását. Az üzemben tartó mentesül továbbá a felelősség alól, ha a gépjárművet a szabályszegést megelőzően más használatába adta, és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja, vagy - azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt - olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amely alapján a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.

Használati díj

A külön miniszteri rendeletben meghatározott gyorsforgalmi utak (autópályák és autóutak) használatáért használati díjat kell fizetni. Az erre vonatkozó egyes szabályokat az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet (továbbiakban: Rendelet) tartalmazza.

A használati díjat előre, a törvényben meghatározott érvényességi időtartamok (heti jogosultság, havi jogosultság, éves jogosultság) valamelyikére kell megfizetni. Az úthasználati jogosultságot a díj megfizetésének ténye keletkezteti.

A jogosultság rögzítése a használati díj esetében is csak elektronikus úton történhet.

A használati díj mértéke a jármű fajtája és forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki adatai alapján meghatározott díjkategóriától (D1, D2, B2, U díjkategória) függ. A díjköteles gépjárművek után egy, vagy több megye díjköteles úthálózatára érvényes jogosultság váltható.

A díjfizetés ellenőrzésére jogosult szervezet a megfelelő jogosultságot és annak megvásárlását a forgalmi rendszám, felségjel és a díjkategória alapján ellenőrzi.

Ha a gépjármű az ellenőrzéskor nem rendelkezik érvényes jogosultsággal, jogosulatlan úthasználat miatt a gépjármű kategóriájának megfelelő pótdíjat kell fizetni. A pótdíj utólagos megfizetésére a jármű üzemben tartója, üzemben tartó hiányában a gépjármű tulajdonosa köteles. Mentesül a pótdíjfizetési kötelezettség alól az, aki a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül a Nemzeti Útdíj Szolgáltató Zrt. (továbbiakban: NÚSZ Zrt.) ügyfélszolgálatán bemutatja a jogosultság megvásárlását igazoló ellenőrző szelvényt vagy nyugtázó értesítést. Egy naptári napon belül kizárólag egy pótdíjfizetési kötelezettség keletkezhet – abban az esetben is, ha a jogosulatlan úthasználat az adott napon több alkalommal történik meg.

A használati díj megfizetésének elmulasztása esetén a díj beszedésére jogosult szervezet az érintett jármű üzemben tartójának ismertté válása időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül köteles postára adni a pótdíjfizetési felszólítást. Abban az esetben, ha helyszíni ellenőrzés során az üzemben tartó (gépjárművezető) az ellenőrzésről kiállított jegyzőkönyvet aláírja és átveszi, akkor a pótdíjfizetési felszólítást részére kézbesíteni nem kell. A pótdíjfizetési kötelezettség két év alatt évül el. A pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.

Pótdíj kiszabásának nincs helye, ha az érintett gépjármű tulajdonosa vagy üzemben tartója igazolja, hogy a jogosulatlan úthasználat során használt gépjármű vagy annak hatósági jelzése a jogosulatlan úthasználat időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából, vagy a gépjármű egyedi azonosító jelével visszaéltek.

A gépjármű tulajdonosa vagy üzemben tartója azonban fenti körülményekre csak úgy hivatkozhat, ha azok vonatkozásában hatósági eljárást kezdeményezett (feljelentést tett), és a hatóság jogerős döntését 15 napon belül bemutatja a NÚSZ Zrt.-nek.

Jelen cikk mellékleteként egy olyan iratmintát csatolunk, mellyel a gépjármű üzemben tartója vagy tulajdonosa a jogosulatlan úthasználat miatt kiszabott közigazgatási bírság alól jogszerűen kimentheti magát.

Bogdány Beáta ügyvéd,
az iLex együttműködő partnere

Viktor Éva ügyvéd,
az iLex együttműködő partnere



Kapcsolódó nyomtatvány:
   Kimentési kérelem közigazgatási bírság alól (jogosulatlan úthasználat)



Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás


A szerkesztő ajánlja