A 2016. évi módosítások fő iránya a szolgáltató adóhatósági modell erősítése azáltal, hogy a jogkövető adózók (cégek) kedvezőbb el bánásban részesülnek – írja Dr. Kovács Edina, a NAV Jogi és Koordinációs Főosztályának szakmai tanácsadója az Adóvilág decemberi számában megjelent cikkében.

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) az adóügyek eljárási szabályait határozza meg, ezáltal az adózó és az adóhatóságok kapcsolatrendszerét. A korábbi évek Art. módosításainak kiemelt szempontja volt az eljárások egyszerűsítése, gyorsítása és a hatékonyság növelése. E szempontokat a 2016. január 1-jén hatályba lépő, a 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel bevezetett módosítás is szem előtt tartja és érvényre juttatja új jogintézmények bevezetésével is. Az utóbbiak közé tartozik az adózók minősítési rendszere, a megbízható és a kockázatos adózók megkülönböztetése.

„Jó adózók” és „rossz adózók”

Az adózók jogkövető magatartásának ösztönzésére, illetve a jogkövető adózók pozitív elbánásban való részesítése érdekében bevezetésre kerül az adózók minősítése, mely a cégjegyzékben szereplő és az ún. áfa-regisztrált adóalanyokat (belföldön nem letelepedett adóalany, aki belföldön áfaköteles tevékenységet folytat, amely tekintetében ő az adófizetésre kötelezett) fogja érinteni. A kockázatos minősítést kapó adózók az általános szabályokhoz képest szigorúbb elbírálásban fognak részesülni.

Az adóhatóság a minősítést negyedévente, a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapulvételével végzi, melyről az adózó elektronikus értesítést kap, de az első értesítést követően csak a minősítés változása esetén számíthat újabb értesítésre az adózó. A minősítésre első alkalommal 2016. első negyedévét követően fog sor kerülni. A minősítés hatálya a minősítés hónapját követő hónap első napján áll be, innentől kezdve érvényesülnek a „kedvezmények” vagy a „hátrányok”.

A minősítést az adózó az ügyfélkapun keresztül lekérdezheti, első alkalommal a 2016. második negyedévét követő minősítést. Lehetőség van a minősítés ellen kifogást benyújtani a minősítéstől vagy annak elmaradásától számított 6 hónapon belül, mely határidő jogvesztő. A kifogásnak helyt adó döntésről, így a minősítés megváltozásáról az adózó elektronikus értesítést kap, annak elutasítását az adóhatóság határozatba foglalja.

A megbízható adózó előnyei

Megbízható adózóvá az „válhat”, aki az Art.-ben meghatározott, működésével, adózásával kapcsolatos feltételeknek eleget tesz, például a tárgyévben és a megelőző öt évben adószámát nem függesztették fel, nem állt csőd-, felszámolási, kényszertörlési eljárás alatt, nem folyt ellene végrehajtás.

Amennyiben az adózó megbízható minősítést kapott, az alábbi kedvezményes elbánásban részesül.

  • Az ellenőrzést rövidebb idő alatt kell a NAV-nak befejeznie, az a 180 napot semmilyen körülmények között nem haladhatja meg, ami azt jelenti, hogy sem a határidő meghosszabbítással, sem szüneteléssel nem haladhatja meg ezt az időtartamot.
  • A foglalkoztatotti bejelentés és az EKAER-rel kapcsolatos bejelentés kivételével a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén nem szab ki rá az adóhatóság azonnal bírságot, hanem csak a teljesítésre történő felhívás eredménytelensége után.
  • A kiszabható legmagasabb mulasztási bírság és adóbírság alacsonyabb, mint alapesetben, az az általános felső határ 50 százaléka.

E kedvezmények természetesen nem alkalmazhatók, ha az ellenőrzés határidőben történő befejezését az adózó akadályozza, vagy azon mulasztás, illetve adó hiány esetén, mely a megbízható adózói minősítés elvesztését eredményezi.

  • A megbízható adózóknak továbbá automatikus részletfizetési kedvezmény jár. A kedvezmény a 10 ezer forint vagy azt meghaladó mértékű, de 500 000 forintnál kevesebb összegű tartozásra (adó- vagy vámtartozásra) vonatkozik. A megbízható adózó ilyen tartozására negyedévente automatikus, legfeljebb 12 havi részletfizetési felhívást küld elektronikus úton az adóhatóság. A részletfizetést kérelmezni is lehet elektronikus úton, így a felhívás 8 napon belüli elfogadása, vagy a részletfizetés kérelmezése esetén automatikusan megkapja azt az adózó. Az automatizmus azt jelenti, hogy az adóhatóság nem vizsgálja az egyébként ilyenkor vizsgálandó körülményeket (a fizetési nehézség az adózónak felróható-e, illetve az átmeneti jellegű-e). Nem engedélyezhető részletfizetés a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, valamint a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra.
  • 2017. január 1-jétől a megbízható adózók hamarabb kapják vissza az áfavisszaigénylés összegét, 45 napon belül, 2018. január 1-jétől pedig 30 napon belül. Jelenleg a kiutalási határidő 75 nap, általános esetben ez továbbra is megmarad. Jelenleg a 30 napos, illetve 1 millió forintot meghaladó összegű visszaigényelt áfa esetén a 45 napos kiutalásnak akkor van helye, ha az adózó a bevallásban szereplő áfa tartozását megfizette vagy a tartozás egyéb okból megszűnt.

Kockázatos adózó

Kockázatos minősítést kap az a cégjegyzékbe bejegyzett adózó vagy áfa-regisztrált adóalany, amely felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt nem áll és esetében fennállnak a minősítés törvényi feltételei. E feltételek az alábbiak: vele szemben az adóhatóságnak nagy összegű követelése van (szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkező adózóknak az adó hatóság honlapján közzétett listáján), vagy szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók közzétett listáján, vagy egy éven belül ismételten lezárta üzletét az adóhatóság.

A minősítés szempontjából a 2016. január 1-jét követő idő szak adatai számítanak, azaz kockázatos adózónak először akkor minősülhet az adózó, ha 2016. január 1-jét követően jogerőre emelkedett határozat alapján szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkezők listáján, vagy ez időpontot követően esedékessé vált tartozása miatt szerepel a nagy összegű tartozással rendelkezők listáján, vagy ez időpontot követően elkövetett jogsértés miatt szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók listáján, vagy ez időpontot követően követte el az egy éven belüli ismételt üzletlezárást megalapozó mulasztását.

E minősítés a törvényi feltétel bekövetkezésétől számított egy évig áll fenn, kivéve, ha az adózó a minősítésre okot adótartozását megfizette. Nem alkalmazza a minősítés jogkövetkezményeit (azaz a szigorúbb elbírálást) az adóhatóság, ha az adózó felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll. Amennyiben ezek az eljárások befejeződnek és az adózó tovább működik, a jogkövetkezményeket ismét alkalmazni kell. Az egy éves időtartamba ilyenkor ezeknek az eljárásoknak az időtartama nem számít bele.

A kockázatos adózókkal szembeni szigorúbb eljárás

  • Esetükben a visszaigényelt áfa kiutalási határideje 75 nap, és nem alkalmazható a 30 illetve 45 napos rövidebb kiutalási határidős szabály.
  • Az ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében esetükben meghosszabbodik az ellenőrzési határidő 60 nappal, ha a kockázatos minősítés az ellenőrzött időszakban vagy az ellenőrzés ideje alatt, illetve azok egy részében fennállt.
  • Az utólagos adómegállapítás során feltárt adókülönbözet után a késedelmi pótlék mértéke magasabb, mint alapesetben, az minden naptári nap után a felszámítás időpontjában (a tartozás fennállásának időszakában) érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének 365-öd része (kétszerese helyett), amennyiben az adózó a késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatos adózónak minősül.
  • Amennyiben az adózó a késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősül, az adóhatóság nem gyakorolhat kivételes méltányosságot az adóhiány miatti késedelmi pótlék számítása során. Nem kockázatos adózóknál ugyanis a pótlékfizetés kezdő napjaként későbbi időpont (az adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál későbbi időpont) is megállapítható méltányosságból, azaz ilyenkor kevesebb pótlékot kell fizetni.
  • A mulasztási bírság és az adóbírság kiszabása sem mellőzhető semmilyen esetben, legalább az általános mérték 50 százalékát ki kell szabnia az adóhatóságnak, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetése időpontjában, annak feltárása időpontjában, illetve az adóhiány megállapítása időpontjában kockázatos adózó volt. A mulasztási bírság felső határa is magasabb, mint alapesetben, akár az általános mérték 150 százaléka is megállapítható, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetése vagy mulasztás feltárása időpontjában kockázatos adózó volt.

Adóvilág