2016-ban a kötelező átvételi rendszerben (KÁT) 26 db új naperőmű lépett be és kezdte meg a termelést, ezzel több mint 36 GWh-val növelve a KÁT-értékesítés mennyiségét. A KÁT rendszer keretében értékesített villamos energia mennyisége 2016-ban 2 405 GWh volt, ebből 2356 GWh volt megújuló alapú – tájékoztatott a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.
A KÁT értékesítés az előző évhez képest enyhén (1,35 százalékkal) csökkent. Ennek fő oka a szén-biomassza vegyes tüzelésű Vértesi Erőmű KÁT kvótájának lejárata, amelynek folytán a KÁT-értékesítés 147 GWh-val csökkent az előző évhez képest. Az egyéb megújuló technológiák által betáplált zöld villamos energia növekedése ugyanakkor részben ellensúlyozta a Vértesi Erőmű termelésének kiesését.
2016 végén a KÁT rendszerbe értékesítő erőművek összesített beépített kapacitása 769,54 MW volt. 15 MW új napelemes kapacitás lépett be 2016-ban a KÁT rendszerbe. Az év végén beérkezett igen nagy mennyiségű KÁT-kérelem (kb. 2400 db) hatására a napelemes kapacitás várhatóan tovább fog nőni az elkövetkező években.
A KÁT keretében tavaly – az előző évhez képest 3 százalékkal kevesebb – összesen 77,66 milliárd forint összeg került kifizetésre a termelőknek. A KÁT támogatás ugyanakkor 3 százalékkal nőtt, elérve az évi 51,19 milliárd forintot. Ennek fő oka a piaci villamosenergia-ár körülbelül 12 százalékos csökkenése. 2016-ban az átlagos átvételi ár 32,29 forint/kWh, a fajlagos támogatás pedig 21,28 forint/kWh volt. Az átlagos átvételi ár 1,53 százalékkal csökkent a 2015. évihez képest, ami a KÁT árak jogszabály szerinti, inflációhoz kötött éves indexálásából, valamint a KÁT-értékesítési kategóriák arányainak átrendeződéséből fakadt.
A kötelező átvételi rendszer olyan árvezérelt működési támogatási rendszer, amelyben a villamosenergia-termelők – bizonyos feltételek teljesítése esetén – a termelt villamos energiát egy előre meghatározott átvételi áron értékesíthetik. A KÁT rendszer a villamos energia szabad piacától elkülönített, védett piacnak tekinthető, tehát az itt értékesítő termelők nincsenek versenyhelyzetnek kitéve, egyrészt biztos értékesítési csatornát teremt, másrészt a piaci árnál magasabb, jogszabály által meghatározott árat garantál – emlékeztet a hivatal közleménye.
