Jelentősen nőtt a fizetési meghagyások száma tavaly. Több mint 526 ezer kérelem indult, ami 13 százalékkal több az előző évinél.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) közleménye szerint a fizetési meghagyási kérelmek túlnyomó többségét cégek kezdeményezték és csak elenyésző százalékát terjesztették elő magánszemélyek, holott a kis összegű (egymillió forint alatti) tartozások vagy károkozás esetén a fizetési meghagyás a legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás a jogosnak tartott pénzkövetelések pereskedés nélküli visszaszerzésére.
Tavaly az eljárások mindössze 6,5 százaléka alakult perré, a végrehajtási kérelmek száma pedig meghaladta a 414 ezret. A 2016-ban elindított 526 ezer eljárás több mint 90 százaléka – összesen 480 ezer eset – néhány héten belül jogerőre emelkedett.
Tóth Ádám, az MOKK elnöke a közleményben hangsúlyozta: az ismerethiány és az elhúzódó pereskedéstől való félelem miatt még mindig nagyon sokan hagyják elévülni jogos követelésüket. Kevesen tudják, hogy magánszemélyek is a közjegyzőknél kezdeményezett fizetési meghagyással szerezhetik vissza például a magánkölcsönt, vagy az elmaradt bérleti díjat, társasházak pedig az elbliccelt közös költséget, feltéve, hogy a követelés nem haladja meg az egymillió forintot.
A tévhitekkel ellentétben a fizetési meghagyás kezdeményezéséhez nincs szükség a ki nem fizetett számlák, szerződések vagy más bizonyítékok csatolására sem. Az eljárás egyszerű és gyors, ha a kérelem elektronikus úton érkezett, a fizetési meghagyást 3 munkanapon belül, a szóbeli vagy írásbeli kérelmek esetén pedig 15 napon belül ki kell bocsátania a közjegyzőnek. (MTI)
