A háztartások új lakáscélú hiteleinek átlagos kamatlába enyhén emelkedett januárban. A szabadfelhasználású jelzáloghitelek költsége gyakorlatilag nem változott, de a személyi hiteleké érzékelhetően megugrott.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a lakáshitelek átlagos hitelköltség mutatója 4 bázisponttal 5,33 százalékra emelkedett januárban, ami még így is 29 bázisponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Miközben az éven belüli kamatfixálású hitelek költségei 5 bázisponttal csökkentek december óta és 0,71 százalékponttal alacsonyabbak a tavaly januáriaknál, az éven túli fixálású hitelek 6,3 százalékos kamata 15 bázisponttal magasabb a tavaly decemberinél és 4 bázisponttal az egy évvel korábbinál.

Az átlagos hitelköltségek enyhe emelkedése ellenére a januárban megkötött új szerződések 48 milliárd forintot meghaladó szezonálisan igazított értéke 8,2 milliárddal nagyobb a decemberinél és 15,5 milliárddal az egy évvel korábbiaknál. 

A szabadfelhasználású jelzáloghitelek 5,39 százalékos átlagos hitelköltsége mindössze 1 bázisponttal magasabb a decemberinél, de 62 ponttal alacsonyabb a tavaly januárinál. A személyi hitelek átlagos költségmutatója 13 bázisponttal 15,88 százalékra emelkedett januárban, de így is 289 bázisponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Januárban a háztartások hitelfelvétele és törlesztése gyakorlatilag kiegyenlítette egymást, míg betéteikből nettó 48 milliárd forintot vontak ki úgy, hogy 74,9 milliárd forinttal csökkentették forintbetéteiket és 26,9 milliárddal növelték devizabetéteiket. A vállalatok hasonlóképpen forintbetéteikből finanszírozták januári működésüket és szerény hitelfelvételüket jelentős kötvénykibocsátással egészítették ki.

Az MNB jelentése szerint a vállalatok nettó 4,8 milliárd forintnyit törlesztettek devizaadósságaikból és 1,4 milliárd forinthitelt vettek fel, azaz 3,4 milliárddal csökkentették hiteladósságukat, miközben 56,1 milliárd forint kötvényt bocsátottak ki januárban. A vállalatok betétállománya 246,6 milliárd forinttal csökkent, aminek döntő hányadát a forintbetétek 237,7 milliárdos felvétele okozta 8,9 milliárd devizabetét kivonása mellett. Ennek ellenére a vállalatok továbbra is nettó megtakarítók maradtak, betéteik csaknem 281 milliárd forinttal meghaladják 6071,5 milliárdnyi tartozásukat.

A háztartások nettó megtakarítása január végén 1584 milliárdra rúgott az 5785,2 milliárdnyi adóssággal szemben fennálló 7369,6 milliárdos betétállomány különbözeteként. A lakossághoz és a vállalatokhoz hasonlóan a központi kormányzat és az önkormányzatok is korábban felhalmozott forintbetéteiből elégítette ki finanszírozási igényét.

A központi költségvetés 35,6 milliárd forintnyi állampapírt fizetett vissza és 37,9 milliárd forint hitelt vett fel, azaz mindössze 2,2 milliárddal növelte tartozásait, míg betéteiből 113,8 milliárd forintot vont ki, amiből alig 5 milliárdnyi volt devizában. A központi kormányzat betétszámláján 305,3 milliárd forint maradt 7659,9 milliárd adóssággal szemben. Az önkormányzatok 7,3 milliárd forint hitelfelvétellel szemben 110,8 milliárdot vettek ki betéteikből, ám ezzel együtt is 561,4 milliárd forintos betétállománnyal szemben 51,8 milliárd forint tartozásuk maradt.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja