A Magyar Nemzeti Bank (MNB) új stratégiát dolgoz ki a BÉT fejlesztésére, a kisrészvényeseknek pedig vételi ajánlatot tesz – mondta Nagy Márton, a jegybank alelnöke kedden az MNB tájékoztatóján, amelyen bejelentették, hogy az MNB lett a BÉT minősített többségi tulajdonosa.
„Szeretnénk, ha az eddigi meghatározó tulajdonosok maradnának, a kisrészvényeseknek vételi ajánlatot teszünk” – mondta az alelnök. Az új stratégia január-februárra készül el.
A kormánnyal együttműködve ösztönző rendszert dolgoznak ki a vállalkozásoknak, hogy olyan cégek kerüljenek a tőzsdére, amelyek tartósan ott is maradnak, és forgalmat generálhatnak – fejtette ki Nagy Márton. Az alelnök kiemelte: a hazai vállalatok finanszírozását javítani kell, a finanszírozás egyik lába lehet a hitel, ezen a piacon már számos intézkedést hozott az állam és az MNB; a másik lehetőség pedig a tőkepiac, ezt kell most építeni. „A jegybank a hitelpiac vagy tőkepiac dominanciája helyett a diverzifikációt tartja jó megoldásnak. Az MNB-nek éppen azért volt fontos meghatározó tulajdonrészt szereznie a BÉT-ben, mert csak így tudja megfelelően szabályozni a tőkepiacot.”
Nagy Márton kifejtette: részvényenként 3550 forintért, vagyis összesen 13,2 milliárd forintért veszi meg a CEESEG AG és az Österreichische Kontrollbank 68,8 százalékos részesedését az MNB. Az adásvételi szerződést múlt héten pénteken, november 20-án írták alá. Elmondta: nemzetközileg elismert tanácsadócég értékelése alapján határozták meg a vételárat, a tranzakció december közepén fejeződhet be, most a GVH engedélyeztetése zajlik. Hangsúlyozta: a magyarországi tőkepiac gyenge, a magyar részvénypiac kapitalizációja csupán a hazai GDP 18 százaléka, ami nemzetközi összehasonlításban igen alacsonynak mondható.
Ezzel párhuzamosan a tőzsdére lépő új cégek száma, az tőzsdei kibocsátások száma alacsony, évente 2-3 darab új részvény kerül a börzére, ennél sokkal több cég válik közép- és nagyvállalattá, tőzsdeképessé, de mégsem lépnek be a BÉT-re. Ráadásul a tőzsdei forgalom az elmúlt években jelentősen csökkent, 2010-2014 között mintegy 70 százalékkal, ezt a tendenciát is meg kell állítani szavai szerint.
A vásárlók a budapesti tőzsdén túlnyomórészt külföldiek, a kereslet túlsúlyát külföldi intézményi szereplők adják, holott a cél az lenne, hogy a hazai megtakarításokat áttereljék a hazai tőzsdére, a magyarországi cégek finanszírozására.
Nagy Márton arról is szólt, hogy a kormány segítségével ösztönző rendszert dolgoz ki az MNB, hogy minél több cég menjen a BÉT-re. Ennek érdekében új szekciókat létrehoznak a BÉT-en, például a tőzsdeképes középcégeknek. Az alelnök szerint jelentősen bővíteni kell a tőzsde szolgáltatásait, segíteni kell a cégeket a tőzsdére lépésben, de ott tartásában is. Nagy Márton szerint a BÉT-nek „globális kapcsolati hálót” is létre kell hoznia, szövetségesekre van szüksége a régióban és Európában is.
Emellett el kellene érni, hogy az intézményi befektetők és a lakosság elviselhető áron jusson hozzá a pénzügyi szolgáltatásokhoz – mondta Gerhardt Ferenc. Az MNB alelnöke szerint a vételi tárgyalások során az osztrák eladók készségesen álltak a tranzakcióhoz. Kérdésre elmondta: az MNB vételi ajánlatot tesz a kisrészvényeseknek, amelyet nem lesz kötelező elfogadni, a BÉT részvényeit meg lehet tartani a jövőben is, a vételi ajánlat azonban nem lesz rosszabb annál, mint amit az osztrák részvényesek kaptak.
MTI
