Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) ismét Koji Lászlót választotta a szervezet elnökévé pénteki budapesti közgyűlésén.
Az elnök beszámolójában az építési ágazat súlyponti problémái között említette egyebek mellett a piaci kereslet jelentős ingadozását, a lakásépítéseknél a tízéves lemaradást, a munkaerőhiányt, és kiemelte az átláthatóbb közbeszerzések, a bürokrácia-csökkentés, illetve a szakmai színvonal emelésének szükségességét. Koji László szerint ugyanakkor bizakodásra ad okot az uniós források, valamint az állami megrendelések ismételt megjelenése, a kormányzat lakásépítési intézkedései, illetve a gazdaság kiszámíthatóságának javulása.
A szakszövetség elnöke felidézte, hogy a 2014-es és a 2015-ös bővülés után tavaly az év egészében 18,8 százalékkal csökkent az építőipari termelés az előző évhez képest, 2017-re pedig körülbelül 12 százalékos növekedés prognosztizálható.Egyik évről a másikra az ágazatnak 30 százaléknál nagyobb kilengéssel kell működnie, amit nagyon nehéz követni, sokkal nagyobb kiszámíthatóságra lenne szükség. Kitért arra is, hogy a lakásépítések területén nagy elvárások vannak az ágazattal szemben, de tíz év lemaradását nem lehet két év alatt behozni, idő kell ahhoz, hogy az építőipar felvegye a lendületet. Koji László jelezte azt is: az ágazatnak ugyanúgy gondot jelentenek az építési piacot érintő áremelkedések, mint a megrendelőknek.
A közgyűlésen Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára felhívta a figyelmet arra: a kormány 2500 milliárd forintot szán 2022-ig a közúthálózat fejlesztésére, ennek több mint fele hazai költségvetési forrás.
A jelenleg meglévő 1500 kilométernyi hazai gyorsforgalmi úthálózathoz mintegy 900 kilométer épül, összesen 2400 kilométer gyorsforgalmi úthálózat lesz 2022-re – mondta, kiemelve a megyei jogú városok, megyeszékhelyek bekötését a gyorsforgalmi úthálózatba, illetve a gyorsforgalmi utak kivezetését az országhatárig és bekötésüket a nemzetközi úthálózatba.
Az államtitkár kitért az új intermodális csomópontok kialakítására, valamint a vasúti hálózat fejlesztésére, amelyre mintegy 1000 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre. (MTI)
