Akárcsak először, most is alaptörvénybe ütközőnek találta a román alkotmánybíróság, hogy a parlament a források megjelölése nélkül biztosított volna különleges nyugdíjat a helyi választott elöljáróknak.
Ismét elkaszálta szerdán az alkotmánybíróság az önkormányzati elöljárók különleges nyugdíjáról szóló törvényt, amelyet idén ismét megszavazott a parlament, bár tavaly egyszer már elbukta a normakontrollt. A taláros testület szerint a jogszabályban pontosítani kell, honnan teremtsék elő a speciális nyugdíjakhoz szükséges összeget, mint ahogy azt is, hogy pontosan mennyi pénz lenne szükséges a járandóság folyósításához – írja a kronika.ro.
A kormány még júniusban fordult ismét alkotmánybírósághoz a jogszabály kapcsán, nem sokkal azt követően, hogy a szenátus ismét megszavazta a vitatott törvénytervezetet. A másodszor is alkotmányellenesnek nyilvánított törvény alapján a polgármesterek és helyetteseik, valamint a megyei tanácselnökök és helyetteseik a tisztségért járó munkabér 26–79 százalékának megfelelő nyugdíj-kiegészítést kapnának mandátumuk időtartamának függvényében, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt.
Azok az 1992 után megválasztott vezetők részesülnek nyugdíj-kiegészítésben, akik legalább egy teljes (négyéves) mandátumot töltöttek az önkormányzat élén (a munkabér 26 százalékát). Három teljes mandátum (12 év) felett már nem emelkedik a (79 százalékos) nyugdíjpótlék.
Nem igényelhetnék a pótlékot azok, akiket önkormányzati vezetői tisztségük idején elkövetett korrupciós bűncselekményért jogerősen elítéltek, akik pedig más extra nyugdíjat is kaphatnak – például parlamenti mandátumuk után is jogosultak ilyesmire –, választaniuk kell, melyik kedvezményre tartanak igényt.
Dacian Cioloș miniszterelnök arról beszélt, amikor a kormány másodszor is alkotmánybírósághoz fordult: a speciális nyugdíjak évente 400 millió lejes többletkiadást jelentenének az állami költségvetésnek, mindez veszélybe sodorná a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.
