2018. május 30. szerda, 15:29
schengeni rendszer, Európai Parlament
A schengeni térség óriási nyomás alatt áll – írja az Európai Parlament (EP) a határok nélküli rendszer működéséről szóló jelentésében.
A parlament jelentése itt érhető el.

„A tagállamok kormányai bűnbakot csináltak a schengeni rendszerből, ezt okolják a biztonságpolitika kudarcaiért és az európai menedékjogi rendszer gyengeségeiért. De Schengen nem a probléma, hanem a megoldás” – magyarázza Carlos Coelho (néppárti, portugál) jelentéstevő az EP álláspontját. A képviselő szerint ha a tagországok azt a retorikát használják, hogy a szabad mozgás a problémáink fő oka, az a belső határok nélküli térség végét jelentheti. „Ha a schengeni rendszer elvész, az állampolgárok Európája a ma ismert formájában eltűnik.”

Inog a schengeni rendszer?

Az Európát 2015-ben elérő menekültáradat több tagország szerint is veszélyt jelentett a belső biztonságra, így éltek a Schengeni határellenőrzési kódexben foglalt lehetőséggel és néhány szakaszon ideiglenesen újra bevezették az ellenőrzéseket.

A változtatás eredetileg ugyan kivételesnek és ideiglenesnek indult, de a schengeni rendszer még ma, két évvel később sem állt vissza a rendes kerékvágásba.

„A belső határellenőrzés azért él még mindig néhány helyen, mert így fizetünk meg a gondokért, amelyek igazából kívül esnek a schengeni rendszer mozgásterén, mint például a menedékjog” – mondja Carlos Coelho. „Úgy látszik, hogy könnyű kihasználni az állampolgárok félelmeit. Ezt teszik azok, akik populista politikát folytatnak, a tagállamok pedig nem harcolnak ez ellen” – teszi hozzá a képviselő.

Jelenleg hat országban él a belső ellenőrzés, Franciaországban, Ausztriában, Németországban, Dániában, Svédországban és Norvégiában, de Magyarország, Szlovénia és Belgium is élt már korábban a lehetőséggel.

Mennyibe kerül mindez?

A belső határok ellenőrzése akadályozza az emberek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását, így a negatív hatása leginkább a nemzetközi áruszállításban, az ingázás során és a turizmusban érződik, de az adminisztráció és az infrastruktúra miatt többletköltséget jelent a közigazgatás számára is. Az elmúlt két évben a határellenőrzések miatt mintegy 2 milliárd euróval nőtt az éves működési kiadások összege az EU-ban.

„Schengen a megoldás, nem pedig a probléma része”

„Politikai akarat kell a megoldáshoz. Az európai keretrendszer ellenére a határellenőrzés tagállami hatáskör. Csak a tagországok tudnak változtatni rajta” – mondja Carlos Coelho. Az utóbbi időben az EU számos új jogszabályt dolgozott ki a schengeni övezet külső határainak védelmére.

  • A térség biztosítása érdekében 2017 áprilisától szisztematikus ellenőrzéseket vezettek be az Európai Unió külső határainál. Ennek értelmében minden EU-ba beutazó és azt elhagyó iratait ellenőrzik, és összevetik az elveszett és ellopott iratokat nyilvántartó közös adatbázissal.
  • A nem uniós polgárok schengeni mozgását egy elektronikus ki- és beléptetési rendszerrel követnék, ezzel egyrészt könnyebb kiszűrni az úti okmányokkal kapcsolatos bűncselekményeket és csalásokat, másrészt a pecsétes rendszer lecserélésével gyorsabb és hatékonyabb lesz a határellenőrzés. A rendszert 2020-ig minden uniós országban bevezetik.
  • Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet elfogadása és az Europol szerepének megerősítése is a külső határok hatékonyabb védelmét szolgálja. A Parlament emellett támogatja a Bizottság schengeni rendszer helyreállítására tett ütemtervét is, valamint javaslatokat tett a szükséges lépésekre.

A schengeni övezet számokban

A térségnek

  • 26 tagja van;
  • 4 nem uniós ország is része: Norvégia, Izland, Lichtenstein és Svájc;
  • 6 uniós tagállam nem része: Egyesült Királyság, Írország, Románia, Bulgária, Ciprus, Horvátország;
  • külső határainak hossza 50 000 km.

(Európai Parlament)


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja