2017. augusztus 2. szerda, 19:15
ingatlanpiac, Otthon Centrum
2017 első 7 hónapjában átlagosan 100 nap alatt keltek el a társasházi tégla lakások Budapesten, vidéken ehhez 5 nappal több kellett.

A panel lakásokat ennél gyorsabban adtak el, a fővárosban 72 nap kellett hozzá, vidéken 75. A lakások átlagárai Budapesten a XVII. kerületben nőttek a leginkább (24 százalékkal) 2016 első félévéhez képest, míg vidéken, Kecskeméten és Székesfehérváron. Csepelen lehet a legolcsóbban panelhez jutni, vidéken pedig Miskolcon, Szolnokon és Nagykanizsán. A családi házak Budapesten a XX. és a XXIII. kerületben, vidéken Salgótarjánban és Hódmezővásárhelyen – olvasható az Otthon Centrum közleményében. Társasházi téglalakást legkedvezőbben XX. és XXI. kerületben, valamint Miskolcon, Szolnokon és Nagykanizsán keressünk.

2017 első hét hónapjában a leggyorsabban, alig pár nap alatt leginkább Budapest belvárosában a 20 millió forintnál nem drágább, minimum egy szobás, gázkonvektoros lakások keltek el. 

A lezárt tranzakciók közül a leghosszabb ideje vevőre váró ingatlan egy XVII. kerületi 165 négyzetméteres családi ház volt, amelyet 39 millióért hirdettek meg. Ezért az összegért már a belváros legkedveltebb részein is vásárolható ingatlan. Vidéken is akadt példa nehezen eladható ingatlanra: egy jó állapotú, gázfűtéses, háromszobás bagi családi ház, amelyet kevesebb mint tíz millió forintért hirdetett a tulajdonosa, vagy a Győr agglomerációjában található, 5,5 millióért elkelt másfélszobás, megújuló energiával működő családi ház; mindkettőt közel 3 évig árulták.

Értékesítési idő

2013-ban a használt társasházi tégla lakások átlagos értékesítési ideje országosan 150-170 napot vett igénybe (Budapesten csak 123 napot), 2015-re ez 102–108 napra csökkent (Budapesten 83 napra). Ehhez képest 2016-ban, ha kis mértékben is, de emelkedés volt tapasztalható az átlagos értékesítési időben, ami összefügg a jelentős áremelkedéssel is.

2017 első hét hónapjában a használt téglaépítésű társasházi lakások átlagos értékesítési ideje 102 nap, fővároson kívül 105 nap, ezen belül a nyugati országrészben 108 nap, a keletiben 103 nap volt. Budapesten az átlagos értékesítési idő 100 nap, Pest megyében 94 nap.

2017 első hét hónapjában a panellakásoknál országosan, átlagosan 74 nap, fővároson kívül75 nap, ezen belül a nyugati országrészben 75, a keletiben 76 nap volt az eladási idő. Budapesten 72, Pest megyében 66 nap.

A családi házak értékesítési ideje még mindig bő félév, átlagosan 192 nap, ami tavalyhoz képest négy nappal kevesebb és a fővároson kívül mindenhol tovább csökkent az idei évben. A fővárosban a legrövidebb az értékesítési idő 174 nap.  A nyugati országrészben 189, míg Pest megyében és Kelet Magyarországon közel 200 nap ez az érték.

Átlagárak

Az első félév értékesítési adatai alapján a megyei jogú városokban és fővárosban lévő használt téglaépítésű társasházi lakások fajlagos áraiban a tavalyi év azonos időszakában tapasztalt átlagos 20–30 százalékos áremelkedéshez képest enyhébb, 10-20 százalékos növekedés volt, sőt több városban stagnáltak, vagy kis mértékben csökkentek az átlagárak. Míg egy évvel ezelőtt a legnagyobb mértékben dráguló V., a VII., a VIII. és a IX. kerületben 40 százalékkal, vagy azt meghaladó mértékben emelkedtek a lakásárak (az előző év azonos időszakához képest), addig 2017 első félévében az V. kerületi eladásoknál lényegében a tavalyi árszinten történtek tranzakciók, a VII. kerületben az árváltozás 4 százalék, a VIII., IX. kerületben 14–18 százalék volt. 

A pesti oldalon idén a legnagyobb mértékben a külső kerületekben nőtt az értékesített lakások átlagos négyzetméterára: a X. kerületben 22 százalék, a XVI. kerületben 21,5 százalék, a XVII. kerületben közel 24 százalékkal 2016 első félévéhez képest. A budai kerületekben a tavalyi 20–30 százalékhoz képest idén csak 4–15 százalékot drágultak a használt társasházi lakások. A vidéki városok többségét elérte a drágulási hullám, Győrben és Miskolcon 10 százalék, míg Kecskeméten és Székesfehérváron 30 százalék körüli árnövekedést regisztrált az Otthon Centrum az idei és az előző év első félévében értékesített lakások fajlagos átlagáraiban. Debrecenben viszont mindössze 2 százalék volt a különbség, ami az árak stabilizálódását jelzi az ország második legnépesebb városában.

Az idei év első félévében regisztrált átlagos egy négyzetméterre vetített társasházi tégla lakások árainál is hasonló törések figyelhetőek meg. Az V. kerületben majdnem 800 ezer Ft/m2 az átlagár, míg 550 ezer Ft/m2 a főváros VI. kerületében, valamint Budán az I., II. és XII. kerületben. A főváros többi részén 350-480 ezer Ft/m2 árfekvés a mértékadó, aminél néhány közlekedésileg, közbiztonságilag periférián lévő kerületben tapasztalhatóak alacsonyabb árak. Legolcsóbban a XX. és XXI. kerületben jutunk lakáshoz 305-310 ezer Ft/m2-ért. Ezzel szemben a vidéki városokban kapható használt társasházak árai nem emelkedtek 300 ezer Ft/m2 fölé, egyedül Sopronban regisztrált az Otthon Centrum közel 330 ezres átlag négyzetméterárat idén. Győrben, Debrecenben, Kecskeméten 270–290 ezer Ft/m2 körül alakultak a fajlagos átlagárak, míg Szegeden, Pécsett és Nyíregyházán az átlagár 210–220 ezer Ft/m2 volt. Legalacsonyabb árakat Szolnokon, Miskolcon és Nagykanizsán – 125–130 ezer Ft/m2 – mért az Otthon Centrum.

Budapesten a legolcsóbban Csepelen lehetett idén panelhez jutni. 2017 első félévében az Otthon Centrum által regisztrált átlagár 251 ezer Ft/m2 volt, a legdrágább panelek a XIII. és a XI. kerületben voltak kaphatók, itt az átlagár 360–380 ezer Ft/m2 volt. Az egy évvel ezelőttihez képest a legtöbb kerületben 10–15 százalék áremelkedés volt tapasztalható, néhány külső – amúgy olcsónak számító – kerületben haladta meg ezt a szintet a fajlagos átlagárak növekedése, így a XVIII., XIX. és XX. kerületekben 20 százalék vagy azt meghaladó volt az árnövekedés.

Vidéken 150–250 ezer Ft/m2 között szórnak a panelek négyzetméterárai, jellemzően 10-15 százalékkal haladják meg a tavalyi hasonló időszakban mért árszintet. A legolcsóbban Miskolcon és Szolnokon, a Dunától nyugatra pedig Nagykanizsán, 125–130 ezer Ft/m2 áron. 200 ezer Ft/m2 alatt maradtak az átlagárak Nyíregyházán, Szegeden, Szekszárdon és Tatabányán. A legdrágább városok a panellakások kategóriájában Sopron, Győr, Székesfehérvár, ahol a külső pesti kerületekben megszokott árak érvényesültek. 

A használt családi házaknál nem rajzolódik ki egyértelmű trend. Budapesten a népszerű budai családi házas kerületeiben 25–30 százalékkal magasabb fajlagos áron értékesítettek családi házakat, mint egy évvel korábban, de a XI. kerületben a tavalyi árszint maradt a mérvadó. A külső pesti kerületek egy részében viszont stagnált, vagy néhány százalékkal csökkent az átlagos négyzetméterár: míg a XV., XVI. és a XVIII. kerületben 5-15 százalékkal magasabb, a XVII., XIX. és XX. kerületben változatlan vagy néhány százalékos csökkenés volt tapasztalható. Az árak külső Pesten 190–270 ezer Ft/m2 táján mozognak, legolcsóbb a XX. és XXIII. kerület, 190-200 ezer Ft/m2-vel.  Buda II., III., XI., és a XXII. kerület kedvelt családi házas övezeteiben 350–450 ezer Ft/m2, sőt a XII. kerületben 600 ezer Ft/m2 volt az átlagos négyzetméterár.

Vidéken Győrben, Sopronban, Székesfehérváron és Nyíregyházán tapasztalt 20 százalékot meghaladó átlag-négyzetméterár növekedést az Otthon Centrum. 100–200 ezer Ft/m2 négyzetméteráron az ország legtöbb városában már lehet családi házat venni, Győrben, Székesfehérváron és Debrecenben ennél 10–40 ezer forinttal magasabb volt az átlagár, Sopronban kifejezetten magas, 300 ezer Ft/m2-t meghaladta az értékesített házak átlagos négyzetméterára. A legolcsóbb 100 ezer forint körüli átlagár Salgótarján és Hódmezővásárhelyen volt tapasztalható.

Képünk illusztráció.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja