Akár az erőforrás-tervező (ERP) vagy ügyfélkapcsolat-kezelő (CRM) rendszereket, akár a felhőalapú szolgáltatások vagy a közösségi média igénybevételét tekintjük, a magyarországi vállalkozások komoly lemaradásban vannak az uniós átlaghoz viszonyítva.

A KSH nemrég megjelent, „Magyarország, 2016” című kiadványában külön alfejezet foglalkozik azzal, hogy a hazai vállalkozások milyen arányban veszik igénybe az egyes infokommunikációs technológiákat.

Magyarországon 2016-ban a vállalkozások döntő része, 94 százaléka használt számítógépet, és 92 százalékuknak volt internet-hozzáférése, ez mégis alacsonyabb az Európai Unió országainak átlagánál. Az internethasználók aránya a 28 tagország átlagától 5 százalékponttal elmaradt, a rangsorban mindössze négy ország került hazánk mögé. (A számítógépet használó vállalkozásokon belül 98 százalék volt az internetet használók aránya.) Az internetkapcsolattal rendelkező hazai vállalkozások mindegyike széles sávú hozzáféréssel rendelkezett. Helyhez kötött internetkapcsolat a vállalkozások 88, mobilinternet-kapcsolat 69 százalékánál állt rendelkezésre, ez az internettel rendelkezők 95, illetve 75 százalékát jelentette.

Az üzleti megjelenés és információközlés, a gyors és zökkenőmentes elérhetőség, az interaktív kommunikáció igénye következtében folyamatosan bővül a vállalkozások jelenléte az interneten. 2016-ban a vállalkozások 68 százaléka rendelkezett honlappal, ami a 2015. évit 4, a 2010. évit 11 százalékponttal múlta felül (az uniós átlag 77 százalékot tett ki). Az országok rangsorában hazánk az alsó harmadban foglalt helyet. A honlapot működtető vállalkozások aránya a legmagasabb Finnországban és Dániában, a legalacsonyabb Romániában és Bulgáriában volt. A vállalkozások méretkategóriájának növekedésével a saját honlap működtetése is gyakoribb.

Az információtechnológiai rendszerek alkalmazása a különböző üzleti, működési, menedzsmentfunkciók támogatásában, az adat- és információforgalom automatizálásában viszonylag lassan terjed a vállalkozások körében. Ez összefügg azzal, hogy ilyen komplex rendszereket jellemzően a nagyobb méretű vállalkozások alkalmaznak, azok pedig viszonylag alacsony számban és arányban vannak jelen a gazdaságban.

Vállalati erőforrás-tervező rendszerrel (ERP) 2015-ben a magyarországi vállalkozások 16 százaléka rendelkezett, ami felét sem érte el az Európai Unióban is elég alacsony 36 százaléknak. Még szűkebb kör tevékenységében jelent meg az ügyfélkapcsolat-kezelő rendszerek (CRM) használata. Az ügyfélinformációk gyűjtése céljából a hazai vállalkozások 15 százaléka vett igénybe ilyen rendszert, az ezáltal nyert információkat pedig 9 százalékuk elemezte. A 28 uniós tagország átlagában e két arány 33, illetve 21 százalékot tett ki.

A felhőalapú szolgáltatások üzleti felhasználói köre is lassan bővül. 2016-ban hazai vállalkozások 12 százaléka vett igénybe ilyen típusú szolgáltatást, az EU-28 átlaga 21 százalék volt. Közülük az e-mail-szolgáltatás igénybevétele (8 százalék), a fájlok, illetve az adatbázisok tárolása interneten (7, illetve 5 százalék) és az irodai szoftver alkalmazása (6 százalék) volt elterjedtebb, használatuk bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az unió tagországai közül a felhőalapú szolgáltatások igénybevétele a finn üzleti szférában a legelterjedtebb, 2016-ban a vállalkozások 57 százaléka használt ilyen alapú szolgáltatást.

A közösségi média valamely formáját a vállalkozások 34 százaléka vette igénybe hazánkban, ez 11 százalékponttal alacsonyabb, mint az EU-28 átlaga. Az egyes médiaeszközök közül a vállalkozások körében a közösségi oldalak használata a leggyakoribb. 2016-ban a hazai vállalkozások 32 százaléka volt jelen valamely közösségi oldalon, ami 10 százalékponttal alacsonyabb hányad, mint az Európai Unióban. A tagországok rangsorában Magyarország az alsó harmadban helyezkedett el. A közösségi oldalakon legaktívabbak a máltai (70 százalék), az írországi (65 százalék) és a ciprusi (63 százalék) üzleti élet szereplői voltak, a lengyelországi és lettországi vállalkozásoknak mindössze egynegyede csatlakozott legalább egy közösségi felülethez. Számottevő a hazai vállalkozások lemaradása a blogok, mikroblogok használatában, míg a multimédia-tartalmakat megosztó oldalak használatának elterjedtségében kisebb az eltérés az uniós átlagtól.

KSH