A százezer főnél népesebb vidéki városok közül Miskolcon és Nyíregyházán lehet a legolcsóbban lakást venni. A másik végletet Győr jelenti; itt a legmagasabbak a lakásárak, ezt követi Kecskemét. A vásárlók döntően mindenhol helyi lakosok és megfigyelhető, hogy nem hasít a csok, mivel a fejlesztők a kézpénzes vásárlókat részesítik előnyben.
A legnagyobb vidék városunkban, Debrecenben tavaly 3640 tranzakciót regisztráltak és idén sem várható eltérés. A fajlagos lakásárak a vidéki városok közül itt az egyik legmagasabbak: a tégla lakás 275, a panel 250, míg a családi házak 220 ezer forintos négyzetméteráron keltek el idén. A városban a legnagyobb kereslet a 15 millió forintnál nem drágább tégla/panellakások iránt van, de az újépítésű lakások esetében akár 20-25 millió forintért is vannak érdeklődők. A családi házaknál akár 20-40 millió forint között is vannak érdeklődők.
A Nyugat-Dunántúli régióközpontban – Győrben – tavaly 1950 tranzakció történt, míg idén várhatóan 3,5 százalékos növekedés mellett kétezer feletti ingatlan adásvétel valószínűsíthető. A vidéki városok közül az árak itt a legmagasabb. A téglalakások 285 ezer és panellakások 261 ezer forintos négyzetméterára külső pesti kerületek értékével vetekszik, de a családi házak 206 ezer forintos értéke is kedvező. A többi régióközponthoz képest nem csak az olcsóbb lakásokat keresik az ügyfelek, hanem érdeklődés van a családi házak, valamint új építésű lakások iránt is.
A Bács-Kiskun megyei megyeszékhely – Kecskemét – lakónépessége 110 ezer fő, amely nagyobb, mint Székesfehérváré, valamint vándorlási mérlege a megyei jogú városok közül az egyik legkedvezőbb. Mindennek köszönhetően tavaly megvalósult 1900 tranzakció várhatóan idén 5 százalékkal tovább nő és év végére eléri a kétezer darabot. A tranzakciószámokhoz hasonlóan az árak is kedvezően alakulnak városban: a téglalakások négyzetméterárai Győr szintjén vannak (négyzetméter 285 ezer forint), de panellakások négyzetméterenként 235 ezer forintos árszintje is kedvező.
A két lakástípus iránt nagy az érdeklődés, különösen 15 millió forintig, ezzel szemben a 163 ezer forintos négyzetméteráras családi házak iránt az érdeklődés csekélyebb; a vásárlók 20 millió forintig keresnek jellemzően. A városban az új építésű lakások iránt is élénk a kereslet, de a projekteket a beruházók jellemzően maguk értékesítik.
A másodok legnagyobb vidéki városunkban – Szegeden – tavaly 3520 tranzakció valósult meg, míg idén 3 százalékos bővülés mellett 3650 adásvétel várható, ami Debrecen értékével azonos. A négyzetméterárak azonban elmaradnak az Észak-Alföldi régióközpont értékétől. A tégla lakások 225 ezer forintos, a panelek 184 ezer forintos négyzetméteráron értékesíthetőek. A családi házakra viszonylag csekély az érdeklődés, emiatt sokszor csak nyomott 150 ezer forint körüli négyzetméteráron sikerül őket eladni.
A legerősebb érdeklődés a kis garzon és panellakások iránt van városban, mely vásárlások sokszor befektetési célzattal történnek, különösen az egyetem mellett. A városban kevés az új építésű lakás, így a csok iránt is csekély érdeklődés mutatkozik.
Miskolcon a tavaly regisztrált 2590 adásvételhez képest idén 3,5 százalékkal több várható, a tranzakciószám megközelítheti a 2700-t. Az árak azonban a 100 ezer főnél népesebb városok közül itt a legalacsonyabb. A tégla lakások és házak 145 ezer forintos átlagos négyzetméteráron értékesíthetőek, míg a panellakások csak 130 ezer forintos négyzetméteráron. A helyi tapasztalatok is azt mutatják, hogy vevők ár érzékenyek, így elsősorban az olcsó lakásokat keresik. Emiatt a nagy alapterületű családi házak iránt nincs kereslet. Az újépítésű lakások iránt szintén alacsony az érdeklődés a magasabb árak miatt.
Nyíregyházán tavaly 2300 tranzakció valósult meg, amely várhatóan idén 7 százalékkal tovább nőhet és elérheti a 2450-öt. A városban azonban a vándorlási mérleg negatív és az árak is nyomottabbak, mint Kecskeméten. A téglalakások 210 ezer forintos négyzetméterára Miskolc után a második legalacsonyabb, de panel és családi házak 180 ezer forintos négyzetméterára sem számít magasnak. A városban leginkább a két szobás tégla és panellakások iránt élénk a kereslet. A családi házak és újlakások iránt nem annyira, mivel az érdeklődők számára túl magasak az árak.
A Dunántúl legnagyobb városában, Pécsett már tavaly elérte a tranzakciószám a háromezret. Idén pedig közel 5 százalékos növekedés mellett, akár 3200 eladás is megvalósulhat. A lakásárak Szegedhez hasonlóak: a tégla lakások 225 ezer forintos, a panelek 184 ezer forintos áron értékesíthetőek. A családi házakra viszonylag csekély az érdeklődés, emiatt sokszor csak nyomott 150 ezer forint körüli négyzetméteráron sikerül őket eladni. A vásárlók főként a tégla és panellakásokat keresik, azonban Szegeddel ellentétben itt a jó állapotú két szobás 40-60 négyzetméteres lakások iránt a legnagyobb a kereslet.
A legkisebb régióközpontunkban – Székesfehérváron – tavaly 1500 tranzakciót regisztráltak és várhatóan idén is ekörül alakul a végső szám. A panel és téglalakások ára 250 ezer forint, a családi házak 225 ezer forintos négyzetméter jellemzi. A legnagyobb kereslet a 1,5-2 szobás lakásokra van, míg a legkisebb a családi házak iránt. Az új építésű piac még csak ébredezik a városban, érdeklődők ugyan vannak, de kevés az átadott új lakás.
Új építésű lakások mindegyik városban megjelentek, csak úgy, mint csok iránt érdeklődő ügyfelek. Azonban Győrt kivéve mindegyik városra jellemző, hogy a beruházók igyekeznek maguk értékesíteni a projektben kapható lakásokat. Csokkal kapcsolatos jelenség pedig, hogy a fejlesztők mindenütt előnyben részesítik a kézpénzes vásárlókat.
