2018. január 1-től ismét módosul a Munka Törvénykönyve; a változásokat a Rátkai Ügyvédi Iroda foglalta össze.
A módosításokra egyrészt Európai Uniós irányelvek, másrészt pontosítási okok miatt került sor – olvasható a Rátkai Ügyvédi Iroda munkajogi blogjának friss bejegyzésében.
Változás az egészségi állapotban; kismamák
Korábban is élt a szabály, miszerint a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A módosítás ezt kiterjeszti azzal, hogy a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani (ennek során a munkajogi alapelveket – jóhiszeműség, méltányos mérlegelés elve stb. – megfelelően alkalmazni kell).
December 31-ig hatályos az a rendelkezés a Munka Törvénykönyvében, miszerint a munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján – a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges. Január 1-től a szabály a következőképpen fog szólni: A munkavállaló számára, ha a munkakörében történő foglalkoztatás feltételei az egészségi állapot változására figyelemmel előírtak szerint nem módosíthatóak, úgy a munkavállaló számára az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, amennyiben várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján – a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól pedig fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges.
Megváltozott munkaképességűek
A módosítás meghatározza, hogy ki minősül „megváltozott munkaképességűnek”: e szerint megváltozott munkaképességű személy: a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján
-
akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
-
aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
-
akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
-
rokkantsági ellátásban részesül.
A Munka Törvénykönyve új szabálya szerint évenként a megváltozott munkaképességűeknek öt munkanap pótszabadság jár.
Munkavállalói képviselők
A törvénymódosítás kiterjeszti a „munkavállalói képviselő” fogalmát a munkajogi védelemre jogosult szakszervezeti tisztségviselőkkel. Ez azért fontos változás, mert a munkavállalói képviselőnek minősülő munkavállaló munkaviszonyának jogellenes megszüntetése esetén a munkavállaló kérheti az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést. A módosítás célja az volt tehát, hogy a szakszervezeti tisztségviselő számára is biztosítsa ezen igény érvényesítését.
Minimálbér, garantált bérminimum
A Munka Törvénykönyve módosítása pontosítja a megállapítható alapbér, illetve százszázalékos teljesítés esetén a teljesítménybér minimális mértékét a kötelező legkisebb munkabér mellett a garantált bérminimumra történő utalás beillesztésével (ez csupán egyértelműsítő rendelkezés).
