2018. április 18. szerda, 16:32
gazdasági szervezetek, KSH
2017-ben az előző évhez képest csökkent a felszámolások és a végelszámolások száma is, csődeljárás pedig csak 39 esetben indult – tájékoztatott a KSH.
A cikk első részében a regisztrált gazdasági szervezetek számát, főtevékenység és létszám szerinti, illetve területi megoszlását tekintettük át.

A statisztikai hivatal „A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2017” című kiadványának fontosabb megállapításai:

  • 2017-ben az újonnan regisztrált vállalkozások száma 7,4 százalékkal volt több, mint 2016-ban. Mind a társas vállalkozások, mind az önálló vállalkozók új bejegyzéseinek a száma emelkedett.
  • A társas vállalkozások körében indított felszámolási eljárások száma az elmúlt három évben folyamatosan csökkent. A felszámolások csupán az egészségügyben nőttek, a többi nemzetgazdasági ágban mérséklődtek.
  • A társas vállalkozásuk lezárására a végelszámolást választók száma 2017-ben 9,5 ezer volt, számuk 27 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Ezt az eljárást döntően a mikrovállalkozások körében indították a tulajdonosok.
  • Csődeljárás csupán 39 esetben indult az év folyamán.
  • A megszűnt szervezetek száma 6,3 százalékkal elmaradt az előző évitől. A csökkenést a társas vállalkozások megszűnései okozták, miközben az önálló vállalkozók körében kismértékű emelkedést regisztráltunk.

Új regisztrációk

Az újonnan regisztrált vállalkozások száma 2017-ben 121 ezer volt, 7,4 százalékkal több, mint 2016-ban. Mind a társas vállalkozások, mind az önálló vállalkozók új bejegyzéseinek a száma emelkedett: 2,4, illetve 9,0 százalékkal. Az önálló vállalkozók körében az újonnan nyilvántartásba vett egyéni vállalkozók száma ennél is nagyobb mértékben, 20 százalékkal nőtt.

A társas vállalkozások között meghatározó súlyú korlátolt felelősségű társaságok új bejegyzései a 2015. évi visszaesést követően emelkedtek, 2017-ben 2,0 százalékkal. Nőtt a részvénytársaságként indulók száma is 9,4 százalékkal. A betéti társaságok új bejegyzései hosszú évek óta csökkentek, ezzel szemben 2017-ben számuk 16 százalékkal bővült.

A társas formában bejegyzett vállalkozások közel negyedét a kereskedelemben, további 15 százalékukat az építőiparban, 13 százalékukat a tudományos és műszaki tevékenység területén indították.

Az egyéni vállalkozók esetében a tudományos és műszaki tevékenység, valamint az építőipar álltak az élen, 16, illetve 12 százalékos aránnyal, de 10 százalék fölötti volt az egyéb szolgáltatás és a kereskedelem területén újonnan bejegyzettek részesedése is.

Az induló vállalkozások száma az ipar és az ingatlanügyletek kivételével minden nemzetgazdasági ágban emelkedett, a legjelentősebb mértékben, 38 százalékkal az építőipar és 17 százalékkal az egészségügy területén.

Az új vállalkozások bejegyzéseinek 41 százaléka Közép-Magyarországon, 32 százaléka az Alföld és Észak, illetve 27 százaléka a Dunántúl nagyrégióban realizálódott. A megyék közül Vas és Zala megyékben 2,0, illetve 0,4 százalékkal kevesebb új bejegyzés történt, mint az előző évben, a többiben emelkedett a regisztrációk száma, különösen Baranya, Pest és Veszprém megyékben (12 százalék).

Felszámolások

A társas vállalkozások körében indított felszámolási eljárások száma 2017-ben 6,5 ezer volt, ez az előző évben indult eljárások 85 százaléka, így a 2012–2014-ben regisztrált emelkedést követően a 2015-ben indult csökkenés 2016 után 2017-ben is tovább folytatódott.

Az összes eljárás 92 százalékát a korlátolt felelősségű társaságok, további 6,0 százalékát a betéti társaságok körében indították. A korlátolt felelősségű társaságok, a betéti társaságok, illetve a részvénytársaságok körében 13, 36 és 8,1 százalékkal esett vissza az év során indított felszámolási eljárások száma.

A hitelezők a legtöbb eljárást – a korábbi évekhez hasonlóan – a kereskedelemben (29 százalék) és az építőiparban (13 százalék) indították. A felszámolások csupán az egészségügyben nőttek 5,6 százalékkal, a többi nemzetgazdasági ágban csökkentek, a legnagyobb mértékben, 20 százalékot meghaladóan az információ, kommunikáció és az oktatás területén.

2017-ben a korábbi évekhez hasonlóan a felszámolások 99 százalékát a vállalkozás tevékenységében részt vevők száma alapján a kisvállalkozásnak minősülők körében indították a hitelezők, a középvállalkozások kategóriájában 74, a nagyvállalkozásoknál 13 eljárás indult. A kisvállalkozások felszámolásai 14 százalékkal csökkentek, a középvállalkozásoknál ezzel szemben 5-tel, a nagyvállalkozásoknál pedig 9-cel több eljárást kezdeményeztek.

Az eljárások száma a megyék harmadában 20–50 százalék közötti mértékben, Csongrád megyében kiugróan magasan, több mint a kétszeresére emelkedett, a többi megyében átlagosan 20 százalékkal csökkent, de Baranya, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben ez az érték a 2016. évinek kevesebb mint fele volt.

Végelszámolások

A társas vállalkozásuk lezárására a végelszámolást választók száma 2017-ben meghaladta a 9500-at. Az év során megindított eljárások száma 2011–2012-ben kiugróan magas volt, az ezt követő két évi zuhanás után 2015-ben nem változott, majd 2016-ban az alacsony bázishoz képest emelkedett, és 2017-ben további 27 százalékos növekedés következett be.

A társas vállalkozások mellett további közel 2 ezer nonprofit szervezet is ezt az eljárást választotta tevékenysége befejezéséhez. A legnagyobb számban a korlátolt felelősségű társaságok (6,1 ezer) tulajdonosai döntöttek vállalkozásuk lezárásáról, számuk az egy évvel korábbi 36 százalékos bővüléstől némileg elmaradva 2017-ben 24 százalékkal lett több. A betéti társaságok megindított végelszámolásai (3 ezer) 36 százalékkal haladták meg az egyébként sem alacsony 2016. évi szintet. A részvénytársaságok esetében a 2016. évi átmeneti növekedést követően az indított eljárások közel 30 százalékkal csökkentek.

A legtöbb végelszámolási eljárást 2017-ben a tudományos és műszaki tevékenység (20 százalék), a kereskedelem (16 százalék) és az egyéb szolgáltatás (10 százalék) területén indították a tulajdonosok. A művészetek, szórakoztatás és az egyéb szolgáltatás kivételével minden gazdasági ágban nőtt a végelszámolási eljárások száma, a legnagyobb mértékben a szálláshely-szolgáltatás (39 százalék) és az ipar (37 százalék) nemzetgazdasági ágakban.

Végelszámolási eljárást döntően a mikrovállalkozások körében indítottak a tulajdonosok, ez az összes eljárás 99,1 százalékát tette ki. A középvállalkozások között 19, a nagyvállalkozások között 1 végelszámolási eljárás indult. A kis- és középvállalkozások körében nőtt az indított eljárások száma (20, illetve 5,6 százalékkal), a 250 fő felettieknél viszont az előző évi szintnek a harmadára esett vissza.

A vállalkozói tevékenységüket lezárók száma Békés és Zala megyékben 20 százalékkal csökkent, a többi megyében emelkedett. A növekedés mértéke átlagosan 29 százalék volt, de Nógrád megyében kiugró mértékű – 2,3-szeres – bővülést regisztráltunk.

Csődeljárások

A csődeljárások száma 2017-ben 39 volt, szemben az előző évi 50-nel. Tehát a csődeljárást továbbra sem alkalmazzák széles körben az átmeneti likviditási gondokkal küszködő vállalkozások a célból, hogy ennek segítségével elkerülhessék a felszámolást.

A pénzügyi válság kihívásaira keresett megoldást a 2009. évi csődtörvény, amely újraírta a csődeljárás mint reorganizációs eljárás szabályrendszerét. A törvény indoklása hangsúlyozta: „Valószínűsíthető, hogy az adós és a hitelező méltányos érdekeit szem előtt tartó új csődszabályozás elősegítheti, hogy a veszteséges gazdálkodás miatt likviditási vagy fizetési nehézségekkel rendelkező vállalkozások inkább idő előtt csődöt jelentsenek, mintsem később egy jelentős adósság felhalmozását követően felszámolás induljon ellenük. A cél az, hogy a piaci nehézségekkel küzdő gazdálkodók egy bíróság előtti csődeljárás keretében és csődvédelem birtokában kíséreljék meg működésük újraszervezését, adósságaik rendezésére pedig a hitelezőkkel olyan megállapodást tudjanak kötni, amely elkerülhetővé teszi a felszámolásukat, azaz a fizetésképtelenség miatti hosszadalmas eljárást követő jogutód nélküli megszüntetésüket.”

A korábbi csődszabályozás szerint az adós csak a hitelezők minősített többségi hozzájárulásával juthatott fizetési moratóriumhoz, amit rendszerint nem kapott meg. A módosított csődtörvény azonban rögtön fizetési haladékot ad a kérelmezőnek, és 90 napot biztosít a hitelezőkkel történő megegyezésre a felszámolások elkerülése érdekében. Mindez azt eredményezte, hogy a törvény 2009. szeptemberi bevezetése óta ugrásszerűen megnőtt a csődeljárások száma. A jogszabály bevezetését megelőzően évente pár eljárást indítottak, viszont 2010 és 2013 között több mint évi 100-at. Ez utóbbihoz képest történt csökkenés az elmúlt négy évben, az esetek száma jóval 100 alatt maradt.

Megszűnések

A megszűnt szervezetek száma 2017-ben 104 ezer volt, ebből 99 ezer vállalkozás és 4 ezer nonprofit szervezet. A megszűnések száma tovább csökkent, 6,3 százalékkal volt kevesebb az egy évvel azelőttinél. Míg a társas vállalkozások megszűnései 19 százalékkal visszaestek, addig az önálló vállalkozóké 2,0, ezen belül az egyéni vállalkozóké 8,5 százalékkal emelkedett az előző évi szinthez képest.

A gazdasági társaságok között nyilvántartott minden társasági formában kevesebb volt a megszűnés: a közkereseti társaságoknál 31, a betéti társaságoknál 27, a korlátolt felelősségű társaságoknál 7, a részvénytársaságoknál 3 százalékos csökkenés történt.

A társas vállalkozások fele kényszertörlésből, további negyede felszámolásból, 20 százaléka végelszámolásból és 3,9 százaléka jogutóddal szűnt meg. (A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja, ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, ha a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre, vagy a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.)

A legtöbb gazdasági szervezet a kereskedelem (18 százalék), a mezőgazdaság (13 százalék) és a tudományos és műszaki tevékenység (10 százalék) ágakban szűnt meg.

A megszűnt szervezetek száma a nagyobb súlyt képviselő nemzetgazdasági ágak közül az ingatlanügyletekben közel 20, a kereskedelemben 10, a tudományos és műszaki tevékenység területén mintegy 4 százalékkal csökkent, a mezőgazdaságban viszont 2 százalékkal emelkedett.

A megszűnések 99,1 százaléka a 0–9 fős szervezeteket, további 0,8 százaléka a 10–49 fővel tevékenykedőket érintette. 108, illetve 17 szervezet zárta le tevékenységét az 50–249 fős, illetve a 250 fő fölöttiek létszám-kategóriájában.

Az összevont létszám-kategóriák mindegyikében csökkent a megszűnt szervezetek száma: a közép- és nagyvállalkozások kategóriáiban 14, illetve 23, a kis- és mikrovállalkozások körében egyaránt 6,3 százalékkal.

A megszűnések 40 százaléka Közép-Magyarországon, 35 százaléka az Alföld és Észak, 25 százaléka pedig a Dunántúl nagyrégióban történt. A megszűnt szervezetek száma a megyék harmadában nőtt, legjelentősebben Bács-Kiskun megyében (61 százalék), a fennmaradó megyékben átlagosan 5 százalékkal csökkent.

KSH

A Vállalkozás rovat támogatója: STARJOBS Magyarország Kft.

Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás


A szerkesztő ajánlja