2018. április 17. kedd, 12:31
gazdasági szervezetek, vállalkozás, KSH
2017 végén Magyarországon 1 millió 720 ezer regisztrált vállalkozást tartott nyilván a KSH, 22 ezerrel többet, mint egy évvel korábban.

A statisztikai hivatal „A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2017” című kiadványának fontosabb megállapításai:

  • 2017. december 31-én a regisztrált gazdasági szervezetek száma meghaladta az 1 millió 870 ezret, ami 24 ezerrel több volt, mint egy évvel korábban. A nyilvántartott vállalkozások száma 22 ezerrel, a nonprofit szervezeteké 700-zal, az egyéb szervezeteké 1200-zal, a költségvetési és költségvetési rend szerint gazdálkodó szerveké 68-cal nőtt.
  • A gazdasági szervezetek száma 1998 óta folyamatosan emelkedett 2014-ig, ez a tendencia jogszabályi változás következtében megtört. A bővülés 2016-ban és 2017-ben ismét folytatódott, így számuk a 2014. évi csúcspontot már 1,2 százalékkal meghaladta.
  • A vállalkozások 31 százaléka társas vállalkozás, 69 százaléka önálló vállalkozó volt. Előbbiek száma csökkent, utóbbiaké nőtt.
  • A társas vállalkozások több mint felének, az önálló vállalkozók negyedének a székhelye a közép-magyarországi nagyrégióban volt.
  • A legtöbb vállalkozás továbbra is a mezőgazdaságban, az ingatlanügyletek, a kereskedelem, valamint a tudományos és műszaki tevékenység területén tevékenykedett.
  • A vállalkozások döntő többségének tevékenységében 50-nél kevesebb fő vett részt.

A regisztrált vállalkozások

2017 végén Magyarországon 1 millió 720 ezer regisztrált vállalkozást tartott nyilván, a KSH, 22 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. Az emelkedést az önálló vállalkozók számának bővülése okozta, miközben a társas vállalkozások számának csökkenése tovább folytatódott.

A társas vállalkozások számának mérséklődése jogszabályi változásokkal magyarázható. A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv kötelezővé tette a korlátolt felelősségű társaságok törzstőkéjének 3 millió forintra történő emelését. A jogszabály a hatályba lépéstől 2 év haladékot adott a törzstőkeemelés teljesítésére, amit 2016-ban egy évvel meghosszabbítottak, de egyből esedékessé vált, amennyiben a társasági szerződés módosult. Törzstőkeemelés hiányában a korlátolt felelősségű társaságoknak át kell alakulniuk betéti vagy közkereseti társasággá.

A társas vállalkozások száma 2017. december 31-én 530 ezer volt, 11 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenés elsősorban a társas vállalkozások héttizedét kitevő korlátolt felelősségű társaságok számának 1,5 százalékos mérséklődéséből adódott, ami a korábban említett kötelező törzstőkeemelés következménye volt.

A korlátolt felelősségű társaságok korábban rendkívüli népszerűségre tettek szert, a 2007. szeptember 1-jei törzstőkecsökkentést követően 262 ezer korlátolt felelősségű társaság alakult a 2014-ben bekövetkezett változásokig (mindössze 500 ezer forint törzstőke kellett egy korlá- tolt felelősségű társaság indításához).

A gazdasági társaságok közül 2017-ben – az előző évekhez hasonlóan – csupán a részvénytársaságok száma nőtt (4,1 százalékkal). A korlátolt felelősségű társaságok mellett a betéti társaságok és a közkereseti társaságok számának évek óta tartó csökkenése is tovább folytatódott (3,8, illetve 6,8 százalékkal).

A nyilvántartásban szereplő önálló vállalkozók száma 2017 végén 1 millió 190 ezer volt, 2,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban, ezzel 0,5 százalékponttal meghaladta a 2016. évi növekedést. A munkavégzés jellege szerint a mellékfoglalkozásúak aránya 45, a főfoglalkozásúaké 35, a nyugdíjasoké 20 százalékot tett ki. Az előző évek tendenciája folytatódott, a mellék- és a főfoglalkozású önálló vállalkozók száma emelkedett, a nyugdíjasoké pedig csökkent 2017-ben is.

Az egyéni vállalkozók aránya 38 százalék volt az összes önálló vállalkozón belül. Számuk tovább nőtt az elmúlt évben, az emelkedés mértéke (7,2 százalék) ismét jelentősen meghaladta az előző év végit.

Az egyéni vállalkozók száma egyenletesen bővült az év folyamán, csupán decemberben regisztráltunk csökkenést. Az ő esetükben is a törvényi szabályozás befolyásolta számuk alakulását.

Az egyéni vállalkozók számának – az előző éveket meghaladó mértékű – bővülése egyrészt az új adózási formák, a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) és a kiva (kisvállalati adó) bevezetésével, másrészt pedig a cégalapítás megszigorításával magyarázható, amit a visszaélések visszaszorítása érdekében hozott törvények szerint alkalmaznak 2012 óta (megszűnt az egyórás cégbejegyzés, megemelkedett a cégbejegyzési illeték). Ezek a változások mind az egyéni vállalkozói forma felé terelik a vállalkozást indítani szándékozókat. Egyéni vállalkozás mellett szól továbbá, hogy lényegesen alacsonyabb adminisztrációs terhekkel lehet működtetni, mint egy céget.

A munkavégzés jellege szerint az egyéni vállalkozók 54 százaléka fő-, 39 százaléka mellékfoglalkozású és 7 százaléka nyugdíjas volt. 2017-ben a fő- és mellékfoglalkozásúak száma emelkedett, a nyugdíjasoké csökkent.

Az adószámmal rendelkező magánszemélyek között nyilvántartott őstermelők száma 4,6 százalékkal csökkent.

A vállalkozások területi megoszlása a társas vállalkozások és az önálló vállalkozók esetében rendkívül eltérő. A társas vállalkozások több mint négytizedét Budapesten jegyezték be, a többi régió részesedése 6,1–15,7 százalék között mozgott. Az önálló vállalkozók tekintetében a megoszlás sokkal kiegyenlítettebb: Észak-Alföld 19 százalékos részesedését a többi régió 9,3–16,3 százalékkal követte. Ez a területi megoszlás évek óta nem változott jelentősen.

Békés és Bács-Kiskun megyék kivételével minden megyében emelkedett a vállalkozások száma, főként Pest, Fejér és Győr-Moson-Sopron megyékben.

Országos átlagban ezer lakosra 176 vállalkozás jutott: 54 társas vállalkozás és 122 önálló vállalkozó. A társas vállalkozások mutatója csupán Budapest és Pest megye vonatkozásában múlta felül az országos átlagot. Önálló vállalkozók esetében – a mezőgazdasági őstermelők nagy száma miatt – átlagot meghaladó a mutató értéke az Alföldön és Dél-, illetve Nyugat-Dunántúlon.

A vállalkozások főtevékenység szerinti megoszlása az előző évhez hasonlóan alakult: 27 százalékuk a mezőgazdaságban tevékenykedett, további jelentősebb ágazatok az ingatlanügyletek (13 százalék), a kereskedelem (11 százalék), valamint a tudományos és műszaki tevékenység (jogi, számviteli, adótanácsadói, mérnöki tevékenység 11 százalék). A mezőgazdasági vállalkozások aránya az őstermelők 2008-tól kötelező regisztrációját követően nőtt meg nagymértékben, ezért érdemes külön-külön is áttekintenünk a társas vállalkozások, illetve az egyéni vállalkozók főtevékenység szerinti megoszlását.

Mind a társas vállalkozások, mind az egyéni vállalkozók közül a legtöbbet a kereskedelemben regisztráltuk (23, illetve 13 százalék), utána következett a tudományos és műszaki tevékenység (18, illetve 15 százalék) és az építőipar (9,2, illetve 9,7 százalék), valamint az egyéni vállalkozók esetében az egyéb szolgáltatás (10 százalék). A már korábban említett őstermelőket az egyéb önálló vállalkozók között tartjuk nyilván. Ez utóbbi körben a mezőgazdaságban tevékenykedők aránya megközelítette a 60 százalékot, további egynegyedük az ingatlanügyletek ágazatban lakáskiadással foglalkozott.

A legjelentősebb gyakoriságú ágakban nyilvántartott vállalkozások száma eltérő irányban változott. A kereskedelemben regisztráltak száma csökkent, a mezőgazdaságban és az ingatlanügyletek területén tevékenykedőké kismértékben (1,0 százalék alatti mértékben) emelkedett, míg a tudományos és műszaki tevékenységgel foglalkozók körében nagyobb mértékű növekedést regisztráltunk (3,2 százalék).

A változások irányai megfeleltek a korábbi évek trendjének: a mezőgazdaság, valamint a tudományos és műszaki tevékenység vállalkozásai évről évre nőttek, az ingatlanügyletekkel foglalkozóké a 2011. évi nagy visszaesés óta szintén folyamatosan emelkedett, a kereskedelemben tevékenykedőké a 2011. évi emelkedés után lényegében stagnált, majd az utóbbi négy évben csökkent. Az ingatlanügyletekben történt törés oka, hogy a 2011. január 1-jétől hatályos gazdálkodási formák szerint az ingatlanügyletek területén működő társasházak átkerültek a társas vállalkozások közül a nonprofit szervezetek közé. Az átsorolás 36 ezer társasházat érintett.

A vállalkozások létszám-kategóriák szerinti megoszlása a korábbi évekhez képest változatlan maradt: 99,7 százalékuk kisvállalkozás (ezen belül a 10 főnél kevesebb foglalkoztatottal rendelkező mikrovállalkozások aránya 97,8 százalék), 0,3 százalékuk középvállalkozás és mindössze 0,1 százalékuk volt nagyvállalkozás.

A Vállalkozás rovat támogatója: STARJOBS Magyarország Kft.

Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja