A magyar gazdaság idei növekedése a tavalyihoz és a régió más országaihoz képest is lassabb, bár a második félévben némi gyorsulás valószínű. A bérek emelkedésének üteme messze meghaladja a gazdaság teljesítményét, amely meglátszik a fogyasztás bővülésében is, miközben az árak lassan újra elkezdenek emelkedni.
A magyar gazdaság 2016 első félévében csak 1,7 százalékkal növekedett, míg egy évvel korábban még 2015 még 3,1 százalékkal. Ráadásul az EU-ban használatos (például az egyes negyedévek eltérő számú munkanapját is figyelembe vevő) statisztika szerint a GDP első félévi növekedése csak 1,2 százalék volt. Ezért – bár a második negyedévi növekedés érezhetően magasabb volt az első három hónapban mértnél, s további gyorsulás valószínű – rendkívül valószínűtlen a kormány által várt 2,5 százalékos, s különösen a Magyar Nemzeti Bank által prognosztizált 2,8 százalékos idei növekedés elérése – írja legfrissebb előrejelzésében a GKI.
A gazdaságkutató ezért egyelőre nem változtat 2 százalékos idei növekedési előrejelzésén, de az ennél kisebb ütemnek nagyobb a valószínűsége, mint a magasabbnak. Az első félévi magyar növekedés egyébként nemcsak regionális versenytársaink többségétől maradt el (a lengyel dinamika 2,8 százalék, a szlovák 3,7, a román egyenesen 5 százalék volt), de az EU átlagát (1,8 százalék) sem érte el.
Az ipari termelés az első félévben 2,3 százalékkal haladta meg a tavalyit, a termelés szintje pedig júniusban alig volt nagyobb a tavaly decemberinél. Az építőipari termelés első félévi zuhanása több mint 25 százalékos, áprilistól kezdve azonban az előző hónaphoz képest már növekedés volt tapasztalható. A második félévben mindkét ágazatban az első félévinél kedvezőbb teljesítmény várható. A kiskereskedelmi forgalom több mint 5 százalékkal emelkedett, az év egészében is hasonló ütem várható. Az export euróban számolva az első félévben 2 százalékponttal gyorsabban bővült az importnál. A cserearányok az első öt hónapban 2,5 százalékkal javultak, az év hátralevő részében azonban ennél kisebb javulás valószínű (a tavalyi világpiaci energiaár-esés bázisba kerülése miatt).
A bruttó keresetek az idei első félévben 6 százalékkal, a reálkeresetek 7,5 százalékkal emelkedtek. A közfoglalkoztatottakat nem számítva a versenyszférában közel 7 százalékkal, a költségvetési szektorban 12 százalékkal nőtt a reálkereset. Az első hét hónapban az árszínvonal gyakorlatilag nem változott, éves átlagban 0,5 százalék körüli áremelkedés, 7 százalék közeli reálkereset-emelkedés valószínű. Mindez az első. negyedévi 4 százalékos fogyasztásbővülés gyorsulását is elképzelhetővé teszi.
Az elmúlt hónapokban a gazdaságpolitikában csendes egyensúlyrontó változás kezdődött. A kormány a számszerűen kedvező év eleji adatok alapján júniusban módosította a 2016. évi költségvetést, mintegy 500 milliárd forintot osztva szét, őszre pedig egy gazdaságélénkítő csomagot ígér, s kényszerű kiadásai is lesznek (például a kórházak újratermelődő adósságállománya miatt). Ezért – bár az államháztartási hiány az első hét hónapban még nagyon kedvező -, 2016-ban a tervezett 2 százaléknál magasabb, 2,3 százalékos deficit valószínű.
A GDP-arányos államadósságban a GKI csak szerény csökkenésre, 75 százalék körüli év végi értékre számít, mivel az új EU-pályázatok gyorsított beindításához szükséges költségvetési megelőlegezést csak részben tudja ellensúlyozni a földárverési bevételek adósságcsökkentésre tervezett fordítása; a GDP pedig elmarad a kormányzat által prognosztizálttól.
